117. Pest, 1837 március 28. Kossuth nemesi származásának igazolását kéri Zemplén vármegyétől.
117.
Pest, 1837 március 28.
Kossuth nemesi származásának igazolását kéri Zemplén vármegyétől.
Pest, 1837 március 28.
Kossuth nemesi származásának igazolását kéri Zemplén vármegyétől.
Tekintetes Nemes Vármegye!
Kegyes Uraim!
Körülményeim úgy hozván magokkal, hogy lakásomat egy bizonyos időre legalább, a Tekintetes Nemes Vármegye kebeléből, melyben szülőföldemet gyermeki hálás ragaszkodással tisztelem, Tekintetes Nemes Pest vármegyébe kebelezett szabad királyi Pest városába áttenném, köz- és magános tekintetek kívánatossá tették előttem, hogy nemességem mostani lakásom helyén is nemcsak köztudomásból, hanem törvényszabta helyhatósági hitelesség útján is tudva legyen s elismertessék.
És ámbár eredetileg Tekintetes Nemes Thurócz Vármegyéből eredő nemzetségem, százados meggyökeresedés által a Tekintetes Nemes Vármegye kebelében annyira meghonosodott, hogy nemcsak a kétségtelenül királyi adományos nemes megyebeli családok között régóta helyt foglalna, de számos tagjai ivadékról-ivadékra a Tekintetes Nemes Vármegye közönségének nagybecsű bizodalmából különféle megyei hivatalokat is viselnek, miket törvényeink eddig még csupán a nemesi Rend kiváltságos sajátjai közé számítanak,* és ámbár magam is Tekintetes Karok és Rendek lelkes közönségének minden tekintetben legutóbbika, köztanácskozásaikban nemesi jogaimnál fogva tettleges részt venni, több díszes megbízatásban (melyek közül csak az országos összeírás igazításának nagyfontosságú s az epekórság gyászemlékezetű időszakábani veszélyterhes kiküldetéseket* bátorkodom említeni,) eljárni, s mint a Nemes vármegyének már tíz év előtt kinevezett egyik táblabírája, a törvényszékekben, remélleném, hogy a Tekintetes Karok és Rendek díszes körében fognak találkozni számosabban, kik csekély személyemre még emlékezvén, nem vonakodnak a Nemes Megye közönsége előtt igazság szerint azon bizonyságtételt megadni, melyre az ezennel kért nemesi bizonyságlevél kiadása törvényszerűleg alapíttathassék; s ezt annyival inkább remélhetném, mentől nagyobb szerencsémnek tartom, hogy bár tehetségeim csekélysége meg nem engedé magamat csak némileg is kitűntetni, hol a kitűnés annyi jelesek közt oly nehéz, de mégis a Tekintetes Karok és Rendek szemei előtt léptem a közpolgári pályára, mely édes hazánkban minden magános előtt nyitva áll, s a Tekintetes Rendek türelmes kegyessége ápolt, a Tekintetes Rendek példás hazafisága vezetett a polgári kötelességek azon érzelméhez, mely életet és minden földi szerencsét örömest nyújt áldozatul, hol a kötelesség teljesítése azt megkívánja.
A Kossuth család eredetére és leszármazására vonatkozó eléggé tekintélyes irodalom ismertetését és kritikáját l. Kosáry Domokos id. munkájában, 8. kk., 367. kk.
Kossuth e két megyei megbízatásának iratanyagát l. előbb, 38. és 44. sz. alatt, 239. kk. és 280. kk.
Ki egyébiránt közelben és távolban, szerencse és szerencsétlenség között éltem utolsó pillanatjáig a legtisztább hála meleg érzetével lenni meg nem szűnök, a Tekintetes Karok és Rendek, Kegyes Uraimnak alázatos, tisztelő szolgájok:
Kelt Pesten Martius 28-án, 1837.
Kossuth Lajos
A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltárban volt eredeti alapján közli Hegyaljai Kiss G.: Kossuth. Élet- és jellemrajz. I. köt. 15. kk.
A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltárban volt eredeti alapján közli Hegyaljai Kiss G.: Kossuth. Élet- és jellemrajz. I. köt. 15. kk.
Kossuth kérésével kapcsolatban Zemplén vármegye 1837. ápr. 22-i közgyűlése az alábbi határozatot hozta:
Mi Zemplén Vármegye stb. akkoron vitézlő udvardi Kossuth Lajos megyénk táblabírája most is életben lévő édes attyának, vitézlő udvardi Kossuth Lászlónak, eredeti hellyéről, nemes Turócz Vármegyéből ide lett származása alkalmával, azon tisztelt megye által régi adományos gyökeres nemzetségi leszármazásáról kiadott hiteles nemesi bizonyságlevelét a maga eredetiben előmutatván, illő tisztelettel bényújtott alázatos folyamodásában arra kért bennünket: hogy amennyiben környülállásai azt kívánván, maga szinte sz[abad] kir[ályi] Pest városába vette lakását, édes attyának ezen nemesi bizonyságlevelünket hasonló képpen hiteles formában kiadni méltóztatnánk; – minthogy pedig senkinek igazságos kérését megtagadni nem lehetne, – de különben is Leveles Tárunknak Bizonysága szerint ezen nemzetség századoktól ólta a fő nemű családok közzé számláltatván, s ennek tagjai több megyebeli fő hivatalokat sokszor, s most is viselvén, és maga is a folyamodó megyénkbeli táblabírói czímmel megtiszteltetvén, s mint illyen azon idő alatt, míg keblünkben lakozott, több fontos kiküldöttségi megbízásokra méltatván, valóságos fő nemű nemesi leszármazás köz tudomásukra lenne, – a most érdeklett eredeti hiteles bizonyságlevelét nemes Turócz vármegyének kihirdettük.* Olvasta és kiadta Eperjessy István m. k. Te[kinte]tes n[eme]s Zemplén Vármegye Aljegyzője.
A közlő szerint az eredetiben itt következik Túróc megyének 1803. febr. 16-án kiállított latin nyelvű bizonyságlevele. – Pest megye levéltárában a Kossuth nemességének 1837. őszén történt kihirdetésével kapcsolatos bejegyzés 1837: 5000. sz. alatt szerepel a jegyzőkönyvben, az iratok a jelzett számról hiányoznak. – Zemplén megye levéltárában az 1837. ápr. 22-i közgyűlés nemesi jegyzőkönyvében A. 11. sz. alatt szerepel a Kossuth kérésével kapcsolatos végzés; az iratok között igen régi, keltezetlen őrjegy jelzi, hogy Kossuth levelét és a megye bizonyságlevelének fogalmazványát átadták az Országos Ügyvédi Múzeumnak.
A vármegye levéltárában volt eredeti alapján közölve: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, XIV. évf. (1908.) 282. kk.
