24. Sátoraljaújhely, 1829 november 5. előtt* Kossuth beadványa Sátoraljaújhely városa nevében a választott bírósághoz egy telekvé…
24.
Sátoraljaújhely, 1829 november 5. előtt*
Kossuth beadványa Sátoraljaújhely városa nevében a választott bírósághoz egy telekvételi ügyben.
Sátoraljaújhely, 1829 november 5. előtt*
Kossuth beadványa Sátoraljaújhely városa nevében a választott bírósághoz egy telekvételi ügyben.
A beadvány keltezetlen, megírásának időpontjára a külzetén levő, Dókus László kezétől származó feljegyzésből lehet következtetni, amely szerint a választott bíróság 1829. nov. 5-én foglalkozott vele.
Tekintetes Választott Bíróság!
Tekintetes Kaszner János Úrnak az A. betű alatt ide zárt compromissum* következésében a Tekintetes Választott Birósághoz intézett nyilatkoztatására ezeket felelem:
Az iratban említett mellékletek nincsenek az irat mellett.
Ujhely városa a Felséges Curia által is helybenhagyott terhelő itéletek által elveszítvén azon fundust, amellyet Tekintetes Kaszner János Úrtól 1804-ik esztendő December 13-án, 1805-ik esztendei Martius 1-ő napjára lefizetni kötelezett s le is fizetett 550 Rftokért meg vett volt, azon kötelességnél fogva, amely minden teherrel járó kétoldalú kötésekkel és szerződésekkel egyben van kapcsolva, viszont Tekintetes Kaszner János Úr Úlyhely városa részére az evictio* terhében úgy marasztatott le, hogy az eladásbeli 550 Rftokbul az által adott építmények ára 193 Fftokban 33 krajcárokban lehúzattatván, a hátramaradó 356 forintokat 27 krajcárokat Újhely városának megtéríteni tartozzon.
Jótállás, kezesség.
A pénzt értékének ezer zavarokat és sok magányos polgár vagyonnyának semmivételét szülő, biztos alap nélkül szűkölködő örökös ingadozása itt is azon kérdést támasztotta, mely datum szerént kellessék ezen evictionalis summának kiegyenlíttetni s a mostan folyó pénzben lerovatni?
Tekintetes Kaszner János Úr azt állítja a privatusok között fent forgó pénzbeli correlatiok tárgyába kiadott patentialis legfelsőbb rendelések* 2-ik és 3-ik §-ussának egyenes ellenére, hogy az evictionalis summát nem az eladás, hanem a lemarasztó itélet datumának scálája szerént tartozik fizetni, s ezen nem helyes állításának támogatására azt hozza elő, mintha az említett Felséges Patentialis Rendelések csupán az adosságokat és zálogos summákat rendelnék a pénz felvételének datumához alkalmaztatni.
Az 1811. febr. 20-án kiadott pátens, amely a rohamosan fokozódó infláció megállítása érdekében a forgalomban levő papírpénz értékét egyötödére szállította le, s az 1060 milliómforintnyi papírpénz helyett 212 millió új pénzt kívánt forgalomba hozni.
Ezen állítást elég egyenessen tagadni s a felséges Patens 2-ik s 3-ik §-ussára hivatkozni, amellyek világosan azt határozzák, hogy mindennemű fizetések, amellyek 1799-ik esztendőtül 1810-ik esztendei September végéig kötött akár minémű contractusokbul, szerződésekbül s akárminémű egyeségekbűl, állapodásokbul erednek, azon cursus szerént egyenlíttessenek ki, amely a fizetés idején a scala szerént felforgott.* Ezen rendelés világos és félre nem magyarázható lévén, de egyébként is akár publico-politicus, akár törvényes vagy aequanimitásbeli tekéntetből is nem lehetvén gondolható, hogy miért kellessék, vagy hogy lehessék a contractusokra nézve különböztetést tenni, csak azon egy észrevételt bátorkodom még előterjeszteni hogy:
A pátens 13. §-a tartalmazta az említett, köznyelven bécsi skálának nevezett táblázatot. (L. többek között az 1811/12-i országgyűlés Irásai-ban, 517. o.)
Az evictio nem egyebet tesz mint azt, hogy megsemmisíttetvén az adás vevés, a vevő fél indemnisáltasson, az eladó adja vissza amit kapott, s a dolog azon karba helyheztetődjön mintha a megsemmisített adás vevés fel sem forgott volna – annyit kell tehát Újhely városának visszakapni, amennyit ér mostani folyó pénz szerént azon summa, amellyet Tekintetes Kaszner János Úrnak 1805-ik esztendei martius 1-ő napján fizetett, különben ha nem az akkori, hanem akármely későbbi érték szerént egyenlítődne ki a kérdéses summa, nem volna a város indemnisálva, mert nem kapná vissza, amit adott, Tekintetes Kaszner János Úr pedig kevesebbet fizetne vissza, mint amennyit kapott s így a város kárával gazdagodna, amit az evictio idaeája sem enged meg.
Minthogy tehát itt egyéb kérdés fel nem foroghat mint az: hogy t. i. mennyit ér azon summa a mostani pénzben, amellyet Újhely városa Tekintetes Kaszner János Úrnak 1805-ik esztendei Martius 1-ő napján fizetett? s amellyet a most tisztelt úr visszafizetni tartozik? – ezt pedig az 1805-ik 1-ő martiusi scalának elfogadása nélkül meghatározni még csak gondolatba sem lehetne, az alólirt alázatosan esedezik a Tekintetes Választott Bíróság előtt, hogy ezen igen világos kérdést a Felséges Patens szintúgy igen világos rendelése szerént elitélni méltóztasson, mely végre ezen törvényes felszámolást a Tekintetes Kraszner János Ur által praetendált számolással együtt az egybenhasonlítás és a különbségnek szembeötlése végett B. betű alatt alázatosan ide rekesztem, – s világos óvást tévén, hogy az evictionalis summa elfogadása Újhely városa jussainak sérelmére ne szolgálhasson, s a peres tárgy meritumára nézve felforogható keresettyéről való lemondásra ne magyaráztasson, sőt ezen jussokat is lehető kereseteket világosan is feltartván, megkülönböztetett visztelettel vagyok
a Tekintetes Választott Biróságnak
alázatos szolgája
Udvardi Kossuth Lajos mp.
mint S[átor] A[lja] Újhely Városa
Közönségének ügyvédlője
Udvardi Kossuth Lajos mp.
mint S[átor] A[lja] Újhely Városa
Közönségének ügyvédlője
[Kívül:] Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Csabai Dókus László mint választott biró úrhoz intézett kinyilatkoztatása a bent írtnak
Sk. ered. Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc
All. lt. Sátoraljaújhely város levéltára I. 119. sz.
All. lt. Sátoraljaújhely város levéltára I. 119. sz.
