82. Pest, 1836 június 17. Kossuth levele Sopron megye főjegyzőjéhez* a Törvényhatósági Tudósítások ügyében.
82.
Pest, 1836 június 17.
Kossuth levele Sopron megye főjegyzőjéhez* a Törvényhatósági Tudósítások ügyében.
Pest, 1836 június 17.
Kossuth levele Sopron megye főjegyzőjéhez* a Törvényhatósági Tudósítások ügyében.
Rohonczy Ignác volt ekkor Sopron megye főjegyzője; Kossuth korábban őt kérte fel a Tudósítások soproni levelezőjének.
Tekintetes Főjegyző Úr!
Édes hazánk egét ború fenyegeti mindenfelől. Sérelem sérelemre következik. Az én levelezésem sem maradhatott bántatlanul, s ámbár törvényesb lépést, s magára a kitűzött czélra t. i. a nyilvánosság terjesztésére is törvényszerűbben mérséklettet már gondolni is bajos mint az, amit én tenni akarok s tenni fogok, mégis tilalom mondaték reá! Azt akarják, hogy miután a sajtót már elveszítettük, s az értelmi közlekedés mezején a 14-ik századba valánk visszatérni kéntelenek, s most is csak írást csak tollat használni, mintha Guttenbergnek 1440-ki találmányát, bár Geréb László már 1470-ben Magyarországba hozá* maiglan sem ismernők, azt akarják mondom, hogy a tollat is kiadjuk kezünkből, s privilegium tárgyává tegyük az írást, praeventiva censura járma alá bocsássuk levelezésünket!
Az irodalomtudomány sokáig úgy tudta, hogy Hess Andrást, aki 1472-ben Budán az első magyarországi nyomdát létesítette, Geréb László erdélyi püspök hívta hazánkba. Fraknói Vilmos mutatta ki, hogy Hess pártfogója nem Geréb, hanem Karai László budai prépost volt.
Én törvényen túl sohasem léptem, s lépni nem is akarok; de jusaimat, mellyeket törvényen belöl számomra is biztosított az alkotvány, hajthatatlan szilárdsággal gyakorolni fogom, amint békés, hűséges, de törvényszerűen szabad polgárhoz illik, s mint azon jusokat is körömhöz képest édes Hazám javára fordíthatni keblemnek Istene sugalja. Ígért levelezésemet tehát amint ígértem Július 1-ő napjával okvetetlenül megkezdem. De ezen felül jónak láttam, s tisztelt barátaim is jónak látták, hogy a közügyet bántó sérelmet a nemzet eléb[e pa]naszkép terjesszem s e végre minden megyéhez [folyamodást] intézzek.*
A folyamodás szövegét l. előbb, 80. sz. alatt, 469. kk.
Nemes Sopron vármegye lelkes Rendeihez szólló folyamodásomat tehát Tekintetes főjegyző úrnak hazafiúi s egyszersmind hivatalos kezeibe van szerencsém azon alázatos kéréssel letenni, hogy azt a legelső közgyűlésben felvenni s hathatós pártfogásával jó sikerre deríteni méltóztassék.
Az ügy sokkal egyszerűbb, panaszom igazsága sokkal szembetűnőbb, mintsem hogy ezen lelkes megyének pártfogása felől kételkedhetnénk, sőt megvallom köznek is reménlem a megyék pártfogását, miután maga Pest vármegye is, nem állván ellent azon szorosabb összeköttetés, mellyben a tilalmat parancsoló Nádor ő Császári Királyi Főherczegségével, mint örökös főispányával áll, s ámbár eme nem törvényes tilalom végrehajtásában a megyei tisztviselők között találkoztak a munkálódók (mint a rekesztvény mutatja), mégis tegnapelőtti közgyűlésében úgyszólván közértelműleg elismeré, hogy az én tettemben nincs törvénytelenség, hogy a tiltás sérelem, mellynek orvoslására felírást is határozott.
E napokban több megyékben is fel lesz véve a dolog, s okom van reménleni, hogy nemcsak pártoltatni, s lépésem törvényességének kijelentésével, a sérelem elismerésével s felírás által gyámolíttatni fog, de némelly megyék alkalmasint azáltal is fognak szilárdabb erőt adni állásomnak, hogy tudósításim egy példányát közgyűlési határozat erejével nemesi pénztáruk költségére megrendelik, amint Arad és Temes Országgyűlési Tudósításimmal egész diaeta alatt cselekedtenek. Nagy örömömre válik ezen gondolatot Kegyednek május 3[…]-ki becses levelében, még mielőtt a tilalom próbája tudatnék, feltalálni, s most kérést is teszek iránta, mert amit különben igen díszes bizodalom jelének vettem volna csak, most már a legsikeresb pártfogásnak kell tekintenem.
Pest vármegye a tudvalévő fogdostatások iránt is felírást határozott, a polgári hatóságok elmellőzésével, s így az 1791: 12. törvénycikk világos legázolásával, ítélet s idézés előtt katonai rabságra vetett polgártársainkat szabadon bocsáttatni s ellenök, ha vétettek, a törvény szabta utat követtetni sürgetvén. E végzést körlevél által minden megyékkel is tudatja, s a Főherczeg Nádort is megkéri, hogy magas állásánál fogva hathatós pártfogásával azon felírásnak sikerét előmozdítani méltóztatnék. Továbbá Pest vármegye a szóllásszabadság ügyében is felírást határozott Pozsony példájára. Végre pedig tisztválasztási szék tartását sürgeté.*
Vö. a Pest megyei közgyűlésről a Törvényhatósági Tudósítások 1. számában megjelent beszámolóval, 630. kk.
Kubinyi Ferencz jelen lévén a sopronyi tisztválasztáson, örömmel beszéllette el annak részleteit előttem, s úgy adta elő, hogy azt valamint a megyebeli Rendeknek, úgy a részrehajlatlan egyenességgel vezérkedett főispánnak részéről díszes például lehetne követés végett minden megyéknek kitűzni.
Legyen szabad ez alkalommal Tekintetes uraságodnak azon levelére, melly által „Törvényhatósági Tudósításim” két példányát megrendelni méltóztatott, mindenek előtt legszívesb köszönetet mondani azon hizelkedő ítéletére, mellyre igen is csekély törekvésimet méltatá. A levél nézetei egyébiránt gondolatimmal többnyire megegyeznek. Az országgyűlésnek eloszlását én sem tartom veszteségnek, sőtt erősen hiszem, hogy el kellett oszlania, s hogy jó időben oszlott el, s a municipalis institutióink becsét alkal[masint sen]ki sem becsüli feljebbre nálamnál, amint erről egy-két szót jelentésemben* is szóllottam. De lehetetlen nem óhajtanom, hogy ezen municipalitások munkálódásiba némi moralis egybehangzást, s ez által nemcsak megtartó, hanem szerző erőt is igyekeznénk béhozni, mert erre ha valakinek, a magyarnak bizonnyal legnagyobb szüksége van.
A Törvényhatósági Tudósítások megindítását bejelentő körlevélben. (463. o.)
Szabad-e kérnem, hogy Tekintetes Vághy Ferenc úrnak nevemben a legszívesb tiszteletet jelenteni méltóztassék. Én igen nagyra becsülöm ezen érdemes férfiút, s okom is van rá, mert sikamlós pályáján* figyelemmel követtem 3 1/2 évekig, s így elmondhatom, hogy ismerem. Ő engemet különösen lekötelezne, ha Sopron városa tanácsának előfordulható közérdekű munkálódásiról itt-ott tudósítani méltóztatnék. Nemzetünk jövendőjére alig van egy-egy szebb pálya, mint melly a királyi városoknak nyílik, ha kivetkezvén az ő politicai súlyoknak útjában álló bilincsekből, elkezdenek olly mód fellépni a nemzeti élet ösvényén, mint ezerekre menő józan felvilágosodással, szorgalmi s iparbeli kifejléssel, s a törvényes szabadság érzetével díszlő szabad polgárok egyesülete. S erre tán nem megvetendő lépés volna, ha a nemes városok tanácsai lassan lassan összehúzogatnák azon kárpitot, melly törvényhatósági munkálódásaikat a nyilvánosság elől elfedi, s ezáltal a közvélemény istápjától is megfosztja. Kérni szeretném, rimánkodva kérni azokat, kik a városok dolgait vezérlik, egyengessék ki az utat magokra nézve a jövő törvényhozás előtt, ők sokat, igen sokat könnyíthetnének előre, s csak ezen az úton tehetik magokat azon állásra, ahonnan kívánságaikat jusaikhoz illő magasságra emelhetik.*
Wagner-Vághy Ferenc Sopron város követe volt az előző országgyűlésen.
A reformellenzéknek a kir. városokkal kapcsolatos politikájára l. a 841. o. 41. jegyzetét.
Egyébiránt f[olyamodásom]ért s alkalmatlankodásomért bocsánatot kér[ek és tisz]telettel vagyok
Tekintetes Főjegyző úrnak
Pesten, jún. 17. 1836.
alázatos szolgája
Kossuth Lajos
Sk. ered. OL, Kossuth Gyűjtemény, beosztandó anyag.
Kossuth Lajos
Sk. ered. OL, Kossuth Gyűjtemény, beosztandó anyag.
Rongált példány, a szögletes zárójelek a hiányzó szöveg valószínű kiegészítéseit tartalmazzák. A levelet a kötet kéziratának nyomdába adása után vásárolta az Országos Levéltár, innen a jelzet ideiglenes formája.
