81. Pest, 1836 június 16. után.* Kossuth levele húgához, Karolinához: húga családi bajai iránt érdeklődik, saját célkitűzéseiről …
81.
Pest, 1836 június 16. után.*
Kossuth levele húgához, Karolinához: húga családi bajai iránt érdeklődik, saját célkitűzéseiről ír.
Pest, 1836 június 16. után.*
Kossuth levele húgához, Karolinához: húga családi bajai iránt érdeklődik, saját célkitűzéseiről ír.
A levél megközelítő keltezése tartalmából állapítható meg. A jún. 15-i Pest megyei határozatról említés történik benne, a zempléni jún. 16–18-i közgyűlés valamelyik napján hozott határozatról viszont még nem.
Édes Linám!
Leveledet igen kedvesen vettem, s örömömre csak azért nem vált, mert újabb jelét adja, hogy házi körülményidben* nem történt olly kedvező változás, hogy magadat boldognak éreznéd. Nem hozhatok ítéletet, mennyiben van igazságod, mennyiben nagyítja talán kebled érzése állapotod súlyát, óhajtanám, hogy körülményim engednék közitekbe jőni, s szemmel látni a betegséget, mellyet gyógyítani kellene; s mihelyt a lehetség engedi, meg is teszem; addig pedig tőled nyíltszívűséget kérek, mert határozatlan panaszokból nem láthatom itt, hogy mi jót tehetek éretted, s azért testvéri indulatomnál fogva kénszerítelek, írd meg bajaidat, amint most állanak, körülményesen; végy tanúságot a tapasztalásból, melly eléggé keservesen megtaníthatott, hogy kezdetben titkolódzni nem jó vala, mert akkor mi könnyen segíthetnénk a bajon, melly később, testvéri szívem érzékeny fájdalmára, feldúlta házi boldogságodat.
Kossuth négy húga – Karolina, Emília, Lujza, Zsuzsa – közül a legidősebb Breznay István sátoraljaújhelyi orvosnak volt a felesége.
Felőlem nyugton legyetek. Én életemet hazámnak szentelém; de elég megfontolást adott az Isten, hogy magamat elragadtatni ne engedjem keblem tüzétől. Én a törvény határain túl soha sem lépek, de törvényen belől hajthatatlan szilárdsággal élek alkotvány biztosította törvényes jusaimmal hazám javára; s így élve nyugodtan nézek a jövendő elébe, – akármi történjék, ha ég föld összeszakad is, én meg nem rendülök, s hátra nem lépek egy talpalatnyira is. Kiket vér kötele vagy barátság kötött hozzám szorosban, azoktul óhajtom, szokjanak azon gondolathoz, hogy békés, hűséges, de egyszersmind törvényesen szabad polgár előtt a haza szent neve mindennél nagyobb, s ez előtt minden tekintetnek hátrább kell állani. Ez az érzés az, és ez a gondolat, mellyet esdekelve kérlek, csepegtesd fiadnak fogékony keblébe. Ti asszonyok lehettek a hon valahai boldogságának ápoló dajkái, kezeitekben a majdan erőssé válandó férfiúnak szíve zsenge korában, neveljetek belőle hazafit idején korán, – s Te magad hidd el, enyhítőbb írt nem szerezhetsz sebhedt keblednek, mint mellyet az ílly czélra irányzott nevelés foglaltossága nyújt. Az én dolgaim már alkalmasint előfordultak az újhelyi gyűlésben is, s báró Vécseytől alkalmasint tudjátok körülményeit.* Pest vármegye, ámbár a tilalmazó nádor e megyének főispánja, mégis sérelemnek ítélte a tilalmat közértelműleg, s mellettem felírást határozott.*
Zemplénben a jún. 16-án kezdődött közgyűlés foglalkozott Kossuth előbbi szám alatt közölt folyamodványával; elvben magáévá tette Kossuth álláspontját s határozatot hozott, hogy Pest megyétől bővebb felvilágosítást kell kérni a nádori tilalom hitelességét és Zlinszky főszolgabírónak a tilalom kézbesítésében játszott szerepét illetően. (Vö. a Törvényhatósági Tudósítások 2. számának tudósításával, e kötet 649. o.)
Pest megye jún. 13-án kezdődött közgyűlésének harmadik napján került sor Kossuth panaszának megvitatására. A vitát és a határozatot ismerteti Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások 1. számában, e kötet, 640. kk.
Gyermekeidet s különösen Pistát valódi atyai szeretettel csókolom. Tartsátok őt az ösvényen, mellyre az ő keble olly igen fogékony. Tisztelem s csókolom férjedet, szóljatok együtt s gondolkozzatok előre arról, hogy nekem óhajtásom Pistát, mihelyt csak lehetőnek hiszitek, magamhoz venni, s neveléséről gondoskodni.
El vagyok foglalva – sokat nem írhatok – Isten áldjon mindnyájatokat. Szerető hű bátyád
Lajos
Sk. ered. OL, Kosuth Gyűjtemény II. U. 34.
Sk. ered. OL, Kosuth Gyűjtemény II. U. 34.
