91. Pest, 1836 október 5. Kossuth Pest megyétől kér védelmet az újabb eltiltás ellen; a megye kisgyűlésének határozata.
91.
Pest, 1836 október 5.
Kossuth Pest megyétől kér védelmet az újabb eltiltás ellen; a megye kisgyűlésének határozata.
Pest, 1836 október 5.
Kossuth Pest megyétől kér védelmet az újabb eltiltás ellen; a megye kisgyűlésének határozata.
Tekintetes nemes Vármegye, Kegyes Uraim!
A nemes vármegyékben nyilvánosan előforduló közdolgokróli levelezéstől Nádorispán Ő Császári Királyi Főherczegségének parancsolatából megyebeli főszolgabíró tekintetes Zlinszky János úr által 4 hónapokkal ezelőtt eltiltatván, a tekintetes s nemes Vármegye f. é. június 15-én tartott közgyűlésében ezen eltiltást közhatározattal sérelmesnek nyilatkoztatni, s orvoslás végett Nádor Ő Felségéhez felírni méltóztatott.* Melly felírásra midőn Ő Császári Királyi Főherczegségének kegyelmes válasza megérkezett,* a tekintetes nemes vármegye f. é. szeptember 2-án hozott közgyűlési kegyes végzésében a közbizodalomnak paizsa és az 1723: 59. cz[ikkely] oltalma alatt azzal a szabadsággal, mellyet a megyék gyűlésein való tanácskozások ugyanazon esztendei 58-ik czikkely* engedelme mellett folytattatnak, eszközlöt magános levelezést a haza minden polgárainak egyformán szabadosnak, következőleg törvényesen el nem tilthatónak újólag ünnepélyesen kijelentvén, kérdésben forgó levelezésem folytatásától történt eltiltásomat az újólag megerősített f. é. 2630. szám alatt költ határozás szerint továbbá is sérelemnek nyilatkoztatni méltóztatott.* És e szerint az egész dolog jelen helyzetében, a levelezésnek t. i. szakadatlan folytatásában maradván, a fent előadott határozáshoz azt is hozzátenni méltóztatott, hogy ezen tárgyat majd az országgyűlésen rendszeres fölvételre halasztani, s ott elintézni kívánja.
L. erre Kossuthnak a közgyűlésről adott beszámolóját, a Törvényhatósági Tudósítások 1. számában, 640. kk.
A nádor aug. 18-án kelt leiratát teljes szövegében közli Kossuth uo. a 7. számban. L. e kötetben, 743. kk.
Vö. előbb, az 509. o., 6. és a 7. jegyzetével.
A megye szept. 2-i végzése olvasható a Törvényhatósági Tudósítások 7. számában, 745. o.
Mindamellett azonban, hogy az érdeklett tilalom ekképp két közgyűlési végzés által nem törvényesnek és sérelmesnek kijelentetett, és a további intézkedés országgyűlésre halasztatott, mindamellett, hogy az 1723: 58. czikkelynek 4-dik §-a világosan azt mondja: „et in generalibus congregationibus conclusa per particulares congregtiones, multominus per supremos vel vicecomites aut alios quoscunque in privato non immutentur”, mégis Tekintetes Dubraviczky Simon úr a fent tisztelettel említett közgyűlési határozatoknak egyenesen ellenére, tekintetes Zlinszky János főszolgabíró urat azon tilalomnak, melly a tekintetes nemes vármegye által törvénytelennek nyilatkoztatott, megújítására s megerősítésére kiküldeni, tisztelt főszolgabíró úr pedig Bellágh Antal esküdt úrral ezen törvénytelennek határozott tilalmat a fentebbi határozatoknak szintén ellenére újólag végrehajtatni méltóztattak, minden polgárral közös alkotmányos jusaimnak tetemes sérelmére, – amint ezek az ·/. alatt ide csatoltakból nyilvánosan kitetszenek.*
Vö. az előző szám alatt közölt iratokkal.
Minthogy pedig ezen kiküldés és eltiltás a tekintetes nemes Vármegye végzéseivel merőben ellenkeznek, nehogy én ezen végzések jóvoltáról s oltalmáról önkényt lemondani látszassam, jusom oltalma tekintetéből tekintetes első alispán úr fentemlített meghagyásának s az erre következett eltiltásbani eljárásának addig is, míg a további törvényes védlépéseket megtehetném, ezennel ünnepélyesen ellene mondok, a tekintetes nemes Vármegye fentemlített kegyes végzéseihez szorosan ragaszkodom, s ezen ellentmondásomnak jegyzőkönyvbe iktatásáért s annak idejében közgyűlésen is kihirdetéséért alázatosan esedezem. A legmélyebb tisztelettel maradván a tekintetes nemes Vármegyének legalázatosabb szolgája, Kossuth Lajos. Költ október 5-én 1836.
Tekintetes nemes Pest vármegyének 1836-ik esztendei október 5-én tartott kisgyűlésén:
5035. Jóllehet ugyan ezen egyébiránt a közgyűlés elébe tartozó ellentmondás felolvastatása után előlülést tartó első alispán úr azt nyilatkoztatta volna ki, hogy a bent említett eltiltást Ő Császári Királyi Főhercegségének az ország Nádorának egyenes legfelsőbb meghagyásánál fogva kiadott kegyelmes rendelése következésében egyenesen és egyedül csak azon meggyőződésből, hogy azt, mint akármelly magános fél megkérésére is történni szokott, Ő Felségének kegyelmes parancsolatjához képest megtétetni lehessen, eszközlötte, anélkül hogy az által a vármegye végzéseit, mellyek iránt mindenkor a legnagyobb tisztelettel viseltetni fő kötelességének ismerte, akár maga, akár az eltiltást közvetlen eszközlő tisztviselő urak által megsértetni kívánta volna. Miután azonban e tárgy azért, mivel benne maga az elv, t.i. a magános levelezésnek a törvény által megengedett szabados gyakorlása sértetvén meg, ezen megyének közgyűlései által ismételve is sérelemnek és közügynek nyilatkoztatott, s ennélfogva az ellentmondó levelezéseinek szabados folytatásában tétetett gátló intézeteknek törvénytelen volta a f. é. 4460-ik sz. alatt, azzal a nyilvános kifejezéssel jelentetett ki, hogy a közbizodalomnak paizsa és az 1723-ik esztendei 59-ik törvényczikk oltalma alatt azzal a szabadsággal, mellyel a megyék gyűléseiken való tanácskozások ugyanazon esztendei 58-ik törvényczikkely engedelme mellett folytattatnak, eszközlött magános levelezés, a haza minden polgárjainak egyformán szabados, és törvényesen el nem tiltható légyen, – az egybegyült RR azt, hogy egyébiránt köztiszteletben álló fentemlített tisztviselőik a vármegye végzéseivel egyenesen összeütközőleg magokat egy törvénytelen elven alapult parancsolat megvégrehajtásának eszközeivé tették, valamint első alispán úrra, úgy az eltiltást közvetlen eszközlő tisztviselő urakra nézve is nem helyeselhetik, másrészről pedig, mivel az 1723-ik esztendei 58-ik törvényczikkelynek 4-ik pontja nyilvános rendelése lenne az: hogy a közgyűléseknek határozásai a kisgyűlések, annyival kevésbé pedig a fő- vagy alispánok, vagy mások akárkik által is meg ne változtassanak, – szoros kötelességöknek ismerik az egybegyűlt RR ezen törvény nyilvános tilalma ellen tétetett eltiltást, mint törvényellenit, ezennel erő nélkül valónak és semmisnek kijelenteni. Ezeknek bejelentése mellett az eredeti ellentmondás szokott módon leendő kihirdetés és iránta való bővebb tanácskozás végett a közelebb tartandó közgyűlés elébe terjeszteni rendeltetett. Kiadta Nagy István mk. főjegyző.*
Pest megye levéltárában a közgyűlési iratok 1836: 5035. sz. alatt hiányoznak a fenti iratok.
Másolat. Kossuth perének iratai. II. köt. 19–22. o. (Vörös Antal id. másolatai.)
