b) Aradi követjelentés júl. 4-én s következett napjain.
b)
Aradi követjelentés júl. 4-én s következett napjain.
Aradi követjelentés júl. 4-én s következett napjain.
Arad vármegyének azon közgyűlésében, mellyről az elfogott szerencsétlen ifjak ügyére nézve előbbi levelemben* már tudósítást adtam, a követek* jelentése is megtörtént. Elébb ACZÉL ANTAL úr szóllott, élénk köszönetét fejezvén ki a benne helyezett bizodalomért, s arra nézve, hogy követ-társával együtt miként igyekezett díszes tisztében, a megye utasításai szerint, híven eljárni? mindég többes számban szólva, időszakonként megküldözött tudósításaikra, munkálódásuk sikere tekintetéből pedig a hozott törvényekre s mostani végső jelentésükre* hivatkozott. – Ezután TÖRÖK GÁBOR úr forró köszönetet mondván a RR bizodalmáért, a követségi pálya terhes voltát fejtegeté, s az érdemes férfiút igen is díszesítő szerénységgel kérte a RRet, hogy ha bokros kötelességeinek a megye várakozásához képest mindenekben meg nem felelhetett, azt tehetségei mivoltának, nem pedig akaratának s hazafi keble hű igyekeztének tulajdonítsák; megemlítette az akadályokat is, mellyek miatt a hosszas munkálódás több sikerrel nem koszorúztathaték, ezen gátak sorában a fő Rendeknek nemzetünk kívánati ellen szakadatlanul folytatott ellenszegülésöket különösen kiemelvén, de azt is előterjesztvén, hogy mindezen nehézségek mellett a nemzetiség kifejlődésére, hazánk függetlenségére, s általában a közboldogságra minő előléptetések s hasznos intézkedések történtek? és minő magvak hintettek el, jövendőre bizonyosan hasznos gyümölcsöt hozandók. Nem külömben előadta, miképpen ő a megye utasításainak szellemét azon szempontból vette, s követségi viseletét is ahhoz alkalmaztatta: hogy t. i. tisztelt küldői a század szelídült lelkével hazánk institutióinak javításában is előhaladni akarnak, úgy vélekedvén, hogy ezen meggyőződésére az ősiség, majoratus, tized s.a.t. megszüntetését magokban foglaló utasítási elvek* elegendő alapot nyújtottak. Melly előterjesztéseért igen érzékenyen nyilvánított köztetszést s megelégedést aratott.
L. előbb, 698. kk.
Arad megye követei sem változtak az országgyűlés folyamán, mindvégig Aczél Antal és Török Gábor volt a követ.
Az aradi követek végső jelentésének szövege nem található az Országos Levéltár gyűjteményeiben.
A nádor és a kancellár iratanyagában megtalálható a legtöbb megye véleménye az országos bizottság munkálatairól, Arad megye azonban azon megyék közé tartozik, amelyek a jelek szerint nem küldték meg véleményüket egyik főhatóságnak sem. A felsorolt három kérdésben tehát azokra az állásfoglalásokra vagyunk utalva a megyét illetően, amelyeket követei a polgári törvénykönyv 1834 nyarán lefolyt kerületi vitái során elfoglaltak. (A vitákat l. az Országgyűlési Tudósítások III. kötetében.)
És miután a követek végső jelentésük is felolvastatott, másnapon pedig követ uraknak az adó tárgyában ismeretes ellenkezésök iránt* némi (velem bővebben nem közlött, és semmi eldöntő következésre nem vezetett) vitatások történtek, a követi számadás tárgyában illy végzés keletkezett:
Vö. a 675. o. 33. jegyzetével.
„Követ uraknak kötelességeik teljesítéséről szólló végső jelentésök tudományul vétetik. Egyébiránt a díszes követségi tisztben tapasztalt kellő igaz hazafi buzgóságának s iparkodásának általános elismerésén kívül Török Gábor követ úr azon különös érdemének is, hogy a törvényes illető királyi czímnek gyakorlását olly sikeresen indítványba hozta,* közönséges méltánylása jegyzékbe vétetik.”
Ezt az indítványt Kossuth Országgyűlési Tudósításai szerint (VI. köt. 342. o.) nem Török Gábor, hanem Bihar követe, Beőthy Ödön tette az 1835. ápr. 13-i kerületi ülésben.
Ugyanezen gyűlés folytában a Törvényhatósági Tudósítások tilalmának ügye is felvétetett. Mire nézve így szóll a RR végzése:
„Mielőtt a panaszos állapotban (melly, ha a folyamodó csakugyan, mint feladása tartja, a törvényhatóságok köz gyülekezetein nyilván előfordult dolgokról törvényileg nem tiltva, szokás pedig és alkotvány természete által a törvény korláti közt megengedve közleni szándéklott tudósításoknak folytatását letiltatott, ezennel sérelmesnek elismertetik) további orvosló lépések tétetnének, nemes Pest vármegye, kinek tisztviselője volt a letiltó eszköz, az iránt rendeltetik megkerestetni: tudósítná a megyét, valljon a dolog be van e eleibe jelentve, s megtette e maga részéről a panasz elhárítására nézve a kívánt czélszerű intézkedéseket, s lett e ezeknek valami sikere?
Miután pedig a folyamodó tette törvényességének s hasznos szándéka megbecsülésének nyilvánító jeléül ezen levelezésnek a megyei levéltár számára leendő megszerzése indítványba hozatott, Bohus János táblabíró úr részéről tett azon nyilatkozás: hogy ezen tudósító levelezéseket, ha érdemesnek találtatik, a megyei levéltár számára saját költségein megszerezni magát ajánlotta; jegyzésbe vétetett.”
