a) Bécs, 1836. augusztus 9. A Kancellária első felség-előterjesztése Kossuth és a Törvényhatósági Tudósítások ügyében: miután a n…
a) Bécs, 1836. augusztus 9.
A Kancellária első felség-előterjesztése Kossuth és a Törvényhatósági Tudósítások ügyében: miután a nádori eltiltás kudarcot vallott, József nádor az uralkodó nevében tiltsa el Kossuthot a lap folytatásától, akit, ha a tilalomnak nem engedelmeskedne, Pest vármegye törvényszéke előtt fogjanak perbe; akadályozzák meg a Tudósítások postai továbbítását, intsék meg a lap másolóit.
A Kancellária első felség-előterjesztése Kossuth és a Törvényhatósági Tudósítások ügyében: miután a nádori eltiltás kudarcot vallott, József nádor az uralkodó nevében tiltsa el Kossuthot a lap folytatásától, akit, ha a tilalomnak nem engedelmeskedne, Pest vármegye törvényszéke előtt fogjanak perbe; akadályozzák meg a Tudósítások postai továbbítását, intsék meg a lap másolóit.
Praesentes: cancellarius aulicus Comes Pálffy*, procancellarii aulici Baro Malonyay,* Comes Mailáth,* consiliarii aulici Jakabffy,* Kussevich,* episcopus Haulik,* Comes Teleki,* Szerencsy referens,* Baro Jósika.*
Pálffy Fidél gróf (1788–1864): 1836. július 7. és 1838. december 22. között kancellár. Korábban helytartótanácsos, 1826-tól kancelláriai tanácsos, 1828 és 1836 között tárnokmester volt. Magyarul alig tudó, a politikához nem értő, tehetségtelen hivatalnok, akit a kortársak is Metternich készséges eszközének tekintettek. Pálffy előbb tárnokmesterként az 1832/6. évi országgyűlésen a kormány törekvései szolgai támogatásával és a fennálló rend merev védelmezésével általánosan népszerűtlenné, majd 1836-tól, a liberális ellenzék elleni hadjáratban vállalt szerepért gyűlöltté vált. Kancellársága alatt a felségsértési és hűtlenségi perek irányítására létrehozott titkos bizottság (lásd a 89. l. 38. jegyzetet) elnöke. Lemondatása után nem vett részt a politikai életben.
Malonyay Nep. János báró (?–1837): első alkancellár 1829-től haláláig. Korábban, 1804-től a Királyi Tábla bírája, 1823-tól kancelláriai tanácsos, 1828-tól második alkancellár.
Mailáth Antal gróf (1801–1873): második alkancellár (1836-tól). Korábban helytartótanácsos, kancelláriai tanácsos és Zemplén vármegye főispánja. Malonyay halála után, 1837 végétől első alkancellár, 1838 decemberétől 1844-ig (1839. májustól kancellári rangban) a Kancellária vezetője. A Kancellária felségsértési és hűtlenségi perek irányítására létrehozott titkos bizottságának (lásd a 89. l. 38. jegyzetet) tagja, később elnöke.
Jakabffy Simon: kancelláriai tanácsos (1828–1840). Előbb Krassó vármegye alispánja, 1821–1827 helytartótanácsos.
Kussevich József: kancelláriai tanácsos (1831–1848?). Perjogász, korábban, az 1810-es évek elejétől báni ítélőmester.
Haulik György (1780–1869): teológus, pap, 1832 és 1837 között aurániai perjelként és pristinai címzetes püspökként a Kancellária egyházügyi referense. 1837-től zágrábi püspök, 1853-tól érsek, 1856-tól bíboros.
Teleki József gróf (1790–1855): kancelláriai tanácsos 1832 és 1837 között. Történetíró, ez Akadémia első elnöke (1830-tól haláláig). Hivatali pályájának állomásai: 1810-től helytartótanácsos, 1824-től a Királyi Tábla bírája, 1827-től Csanád, 1830-tól Szabolcs megye főispánja, 1842 és 1848 között Erdély gubernátora.
Szerencsy István (?–1850): 1835 végétől 1839 áprilisáig kancelláriai tanácsos. Ung megyei közpálya után 1827-től helytartótanácsos, 1831-től a Királyi Tábla ülnöke, majd ítélőmester. 1839 áprilisában a rendi ellenzéki múltal rendelkező és így bizonyos megbecsülésnek örvendő Szerencsyt nevezték ki a hűtlenségi perekben játszott szerepe miatt súlyosan kompromittált Somssich Pongrác helyébe személynöknek; e tisztségét 1847-ig töltötte be.
Jósika Samu báró (1805–1860): az erdélyi újkonzervatívok későbbi nagy tehetségű vezetője 1831 és 1837 között volt a Kancellária tanácsosa. Ezután az Udvari Kamara, majd az Erdélyi Kancellária tanácsosa, 1846–1848 között erdélyi kancellár.
Comitatu Soproniensi medio demisse adnexae repraesentationis id remonstrante, quod Ludovicus Kossuth scriptam de effectu proxime latarum legum relationem praenumerantibus praestare intendens, in hocce suo legibus patriis haud vetito proposito inhibitus exstiterit, ac per id ipsum scripta rerum in congregationibus comitatuum publice gestarum relatio et privatum opinionum commercium impeditum sit;* in quantum tota rei gestae series obsequentissimo huic dicasterio officiose minus constitisset, Serenissimus Archidux dominus Regni palatinus eatenus abhinc praesidialiter requisitus insinuavit:* dictum Ludovicum Kossuth editis erga praenumerationem jam sub postremis comitiis de rebus diaetalibus pro cognito individui ejusdem genio res unilateriter sistentibus et in opinionem regnicolarum influxum minime indifferentem exerentibus aliquo tempore lythographicis apparatu autem lythographico ab eodem ex altissimo mandato adempto scripto exaratis pagellis famosam terminatis comitiis de idmodi pagellis quoad objecta, quae circa effectuationem conditarum legum et aliis etiam sub obtutibus sensu suo memorabilia in singillativis comitatibus jam occurrerent, continuandis annuntiationem Pestini in Nobilium Casino palam prostantem fecisse, annuntiatione hac ad notitiam Suae Serenitatis Caesareo-Regiae perlata siquidem pagellae juxta eam intentae ita comparatae essent, ut ea, quae scriptum periodicum constituunt, nempe ipsa praevia annuntiatio et prospectus pagellarum, praenumerantium collectio, defixum pensum et statis temporibus facienda foliorum subministratio aperte praeseferrent, scripta vero periodica seu litterarii seu politici generis edere absque praevie impetrato altissimo indultu de positiva dispositione regia vetitum esset, modalitas demum editionis, an quippe eadem typis vel alia arte graphica aut etiam scribentium manu procuretur, discrimen respectu impetrandi indultus inducere nequiret, cum secus idmodi pagellae publicitatem licet involventes ab altissima inspectione abstrahi et normales censurae praescriptiones eludi quirent, Sua Serenitas Caesareo-Regia ad muneris sui partes spectare existimavit ope ordinum ad vicecomitem Comitatus Pestiensis dimissorum disponere, ut Pestini existens Ludovicus Kossuth medio exmittendi magistratualis individui inhibeatur, ne absque impetrato prius indultu scripti illius seu annuntiationem ultro prosequi seu editionem sub onere responsionis eum secus mansuro suscipere audeat. Suberat, prout Sua Serenitas Caesareo-Regia ultro observat, in hac dispositione facienda etiam consideratio tendentiae pagellarum, quam ad pervertendam publicam opinionem directam esse nota editoris cogitandi ratio, praedesignatarum comitialium pagellarum ultro adinventa continuatio et in praememorata annuntiatione expresse contenta opinionem publicam pro futuris comitiis praeparandi intentio dubitare non sinunt.
Sopron megye 1836. július 4-i felirata: OL Kanc. ált. 1836:9997.
József nádor 1836. július 28-i jelentése: OL Kanc. ált. 1836:11130. (Fogalmazványa: OL József nádor, Titk.: Pol. 1836:101.)
Erga praeviam per judlium Comitatus Pestiensis interventam inhibitionem Ludovicus Kossuth eandem peractam esse scripto recognoscendo una declaravit: inhibitionem hanc, in quantum hic de rebus in congregationibus comitatuum publice pertractatis non via scripti cujusdam periodici, verum privatae correspondentiae communicandis ageretur, hocque correspondentiae genere relate ad pertractationes diaetales toto comitiorum tempore ad publicam totius Regni immo et dicasteriorum notitiam usus fuisset privatumque litterarum commercium absque impetrato praevie indultu nec lege, nec legali consuetudine vetaretur, sibi summopere inexspectatam ac inconceptibilem accidisse, seque eatenus constitutionalibus legalibusque juribus suis inhaerere, prout etiam eundem Kossuth mox eatenus penes Regni comitatus conquestum fuisse medelamque feni postulasse, instantia ejusdem, in quantum Suae Serenitati constat, in aliquibus comitatibus seposita, in aliis autem pro incidenti sumpta remonstrationem partim ad ipsum Serenissimum dominum Archiducem Regni palatinum, uti in Comitatu Pestiensi, partim altissimo loco adornandi, Ludovico Kossuth interim eo etiam temeritatis procedente, quod pagellas non obstante inhibitione hactenus jam iteratim distribuerit.* His de rei gestae serie praemissis Sua Serenitas Caesareo-Regia opinionem suam spectatis subversantibus adjunctis in eo depromit, ut prout Comitatui Pestiensi dato erga memoratam ejus remonstrationem responso in affutura generali congregatione assumendo considerationes inhibitionis necessitatem adferentes ob oculos ponentur, ita, ne normalis altissimae dispositionis contra positivam inhibitionem praesumpta transgressio Ludovico Kossuth dissimulata et inpunita maneat, eotum ille, qua altissimorum ordinum transgressor, legali via actione quippe fisci magistratualis Comitatus Pestiensis ad poenam arbitrariam conveniendus ordinetur, unaque illud disponatur, ut erigenda talismodi fiscalis causa post sententiam sedriae ad Tabulam Regiam appelletur, facta de cetero provisione, ut continentiae prodeuntium quaestionatarum pagellarum continuo vigili oculo observentur.
A Kossuth nádori eltiltásával kapcsolatos iratokat lásd: KLÖM VI. 468–473.
Votum
His, quae per Suam Serenitatem Caesareo-Regiam dominum Regni palatinum tam quoad indolem, quam et tendentiam quaestionatarum pagellarum adducta sunt, praemissis superfluum omnino foret pluribus evincere pagellas has sub elusiva fraudulenta privatarum correspondentiarum larva scriptum periodicum politici generis redolere, quod spectata sua jam forma absque praevio indultu censuraque edere vetitum est, considerata vero ejusdem tum e noto editoris genio, cum et principiis in annuntiatione praefixis clare elucescente tendentia ad illos recte scribentium abusus pertinet, quos Majestas Vestra Sacratissima in benigna sua ad Status et Ordines Regni diaetaliter congregatos in objecto gravaminum et postulatorum proximius edita resolutione legibus patriis debita reipublicae ipsorumque regnicolarum securitatis ratione ita exigentibus refrenandos esse clementissime effari dignata est.* Unanimis itaque est obsequentissimi hujus dicasterii aulici opinio, pagellas has nulla ratione tolerandas ulterioremque earundem editionem et propagationem omnimode impediendam esse. Quod modos ad scopum hunc ducentes attinet, quamvis indubium sit, dictum Ludovicum Kossuth jam ob illam, quam erga legalem primi Regni magistratus inhibitionem contestatus est inobedientiam, poena per Suam Serenitatem Caesareo-Regiam indicata jure plecti posse; ut tamen eidem e superabundanti Majestatis Vestrae Sacratissimae gratia aut prompta resipiscendi suppeditetur occasio aut vero, in quantum eandem gratus arripere pervicaciter detrectaret, omnis effugii exceptionis defensaeque in eo nefors formandae, quod leges positive de inobedientia erga mandata regia loquuntur, et benigni normales censurae ordines ad similes scribentium manu exaratas publicas pagellas hucadusque directe extensi haud sint, via praecludatur, fidelissima Cancellaria Suam Serenitatem Caesareo-Regiam dominum Regni palatinum medio praesidialium eo inviandum esse censet, ut dictum Ludovicum Kossuth, qua etiam supremus Comitatus Pestiensis, in cujus gremio idem actu degit, moderator ex positivo jussu regio ab ulteriore questionatarum pagellarum sub fucata privatae correspondentiae specie scriptum periodicum redolentium editione et qualitercunque demum attentanda propagatione submissioneque eo addito inhibeat, quod in casum renitentiae idem Ludovicus Kossuth, qua altissimo mandato jussuique regio eidem in specifico declarato inobediens modalitate et poena legibus praescripta incunctanter et severissime sit puniendus; ceterum obsequentissima haec Cancellaria sollicitudinem suam ad casum renitentiae per Ludovicum Kossuth nefors etiam erga altefatum mandatum regium pervicaciter continuandae jam nunc praevie extendendo leges patrias contra similes inobedientes rogatas ac in specie articulos 1546: 25., 1547: 4., 1548: 14. et 15., 1556: 23. aliasque complures ad damnandam hominis hujus pervicaciam legali poena compescendam abunde sufficere censet, nec alia praeter illam hoc sub obtutu subversabatur questio, quo nempe actore, quove judice causa haec movenda dijudicandaque veniat; et licet praecitatae leges, ac imprimis 1548: 14. et 15. inobedientes hos per Regiam Majestatem ordinaria authoritate sua pro merito cujusque animadvertendum esse statuant, et haec legum provisio actionem Fisci Regii importare videatur, majoritas tamen fidelissimae hujus Cancellariae ex eo, quod juxta praevigentem actualem usum mandatis regiis inobedientes actore respectivo fisco magistratuali et coram respectiva sede judiciaria ad poenam arbitrariam conveniri soleant, usum hunc in hoc etiam casu opinioni Suae Serenitatis Caesareo-Regiae conformiter cum eo observandum fore censet, ut erigenda talismodi in praesenti nefors emersuro casu actore fisco magistratuali Comitatus Pestiensis coram sedria comitatus ejusdem fiscalis causa post sententiam sedriae comitatus per actorem fiscum magistratualem ad Tabulam Regiam fine maturioris revisionis appelletur.
Az országgyűlés 1836. március 28-án sérelemként terjesztette elő, hogy Kovacsóczy Mihály Szemlélő címmel tervezett lapját a Helytartótanács – ellentétben az 1791:15. tc. rendelkezésével, azaz megszorítva a sajtószabadságot – csakis azzal a feltétellel engedélyezte, hogy abban „semmi politicai tárgyak ne említtessenek”, ami akadályozza „a történt dolgok nyilvánosságát, ... a mívelődést és tökéletesedést”, és beleütközik „a magyar szabadságba és polgári alkotmány alapjaiba” is. Az uralkodó április 12-i leiratában arra hivatkozva, hogy „illimitata preli libertate nec cum legibus patriis, nec cum debita rei publicae ipsorumque regnicolarum securitatis ratione, sed vero nec cum illis, quae ex his obtutibus circa refraenandos scribentium abusus, antiquioribus recentioribusque temporibus in comitiis identidem proposita sunt, postulatis nequeunte” a rendek által idézett törvény alapján megfelelő intézkedéseket ígért. A rendek azonban, „miután nincs oly törvény, melly által a sajtószabadság korlátoltatnék”, és „az írók visszaéléseinek” korlátozása a törvényhozás hatáskörébe tartozik, továbbra is a sérelem orvoslását sürgették (Országgyűlési iratok, 1832/1836, VII. 120., 349–350., 565.). – Az ügyre, bizonyítandó, hogy a cenzúra törvénytelen, Kossuth (vagy Benyovszky) is kitért a per folyamán (lásd a 456. l.).
Consiliarius tamen aulicus Kussevich ejus hoc sub obtutu fuerat opinionis, quod in casum, si idem Ludovicus Kossuth altefato etiam positivo mandato regio refragari auderet, idem tum hoc sub obtutu, cum vero praecipue ob periculosissimam questionatarum pagellarum ex ipsa earundem annuntiatione elucescentem in subversionem praeexistentis legalis ordinis depravandam regnicolarum opinionem ac per id conturbandam publicam pacem et tranquillitatem directam tendentiam, qua contra statum publicum Regni semet erigens actione Fisci Regii ad poenam notae infidelitatis ad mentem articuli 9-ni: 1723 coram Tabula Regia conveniatur.*
A későbbiek során is számos esetben idézett törvénycikk a hűtlenség kilenc esetét sorolja fel; rendelkezése szerint „evidenter semet erigentes et opponentes contra statum publicum Sacrae Coronae, Regiae Majestatis et Regni, juxta titulum 14. Partis primae operis decreti Tripartiti... ulterius quoque nota infidelitatis amissione nimirum capitis et bonorum mobilium ac immobilium ad portionem ejusdem cedentium feriantur" (2., 11. §.).
In reliquo ut praevia altissima inhibitio in casum continuandae per saepefatum individuum renitentiae aliis etiam suppetentibus modis realem sortiatur effectum, quaestionataeque pagellae de facto supprimantur, in quantum publicus postarum cursus pro facilitandis licitis regnicolarum correspondentiis non autem propagandis similibus illegalibus et periculosis scriptis per Regiam Majestatem sub directa dirigentis Regni dicasterii inspectione constitutus habeatur, omnium primo Pestiense et Budense postae officium sua via eo inviandum esse demisse censetur, ne fucatas has correspondentias medio postae promovendas recipere promovereque audeat, majoritate obsequentissimae Cancellariae id ipsum Ludovico Kossuth occasione illa, dum de altefato positivo jussu regio per Serenissimum Archiducem edoctus fuerit, una declarandum, minoritate autem procancellario quippe primario Barone Malonyay et consiliariis aulicis Comite Teleki et Barone Jósika eatenus absque praevia Ludovico Kossuth declaratione respectiva solum postae officia conformiter invianda esse censentibus.
Unanimis praeterea fuerat opinio, ut juvenes illi, qui describendis quaestionatis pagellis operam navant, per respectivas superioritates sua via attenti cautique reddantur, se per id tum inobedientiae erga mandata regia, cum et aliarum periculosarum sequelarum, quarum fontem pagellae hae constituere possunt, complices reddituros, ac nisi a navanda hac opera destiterint, pro demerito puniendos fore.
Demum demisse infrascriptus cancellarius aulicus, tum consiliarii aulici episcopus Haulik et Kussevich Ludovicum Kossuth ad casum continuandae renitentiae illico altissimo loco stallo advocatiali privandum silentiariumque declarandum esse illo ex fundamento putabant, quod id ipsum in aliis etiam casibus altissimo nomine regio absque sententia judiciaria fieri consueverit, individuumque tale, quod effronti pervicacia positivis altissimis jussis regiis contraire praesumit, et sic gravissimi reatus se culposum reddidit, publico advocati munere exercendisque judiciariis muneris hujus functionibus, quae de natura sua virum integrum fidelemque requirunt, ne momento quidem dignum sit, animadversio praeterea quae culposum in flagranti manet, tum ad eundem a similibus ausibus deterrendum, cum et ad aliorum salutare exemplum plurimum habent efficaciae atque momenti, [hocque in specifico casu tanto majoris foret considerationis, quod secus Ludovicus Kossuth penes lentam justitiae vindicis in Hungaria proceduram non obstante eo, quod mandatorum regiorum manifestus in praesupposito casu foret contemptor, munus publicum ad quod stallum advocatiale indubie spectat, per plures nefors etiam annos cum publico scandalo continuaret,]* majoritas tamen obsequentissimae Cancellariae contrariam fovendo opinionem ab hac altissimo loco de facto dictanda silentii poena praescindendum esse censebat; quamvis etenim non desint exempla irrogatae ab hinc altissimo nomine silentii poenae, jusque illud Majestatis Vestrae Sacratissimae extra omne dubium collocatum sit, haec tamen in iis solum obtinebant casibus, in quibus procuratores directe munere suo advocatiali functionibusque et obligationibus iisdem hoc sub obtutu de lege incumbentibus abusi sunt, in praesenti autem casu, ubi de longe alterius generis excessu agitur, ac reatus solenni via juris plectendus proponitur, poena extra illem de facto anticipare praeproperum esse videtur.
Pálffy s. k. betoldása.
Majestatis Vestrae Sacratissimae
humillima et obsequentissima
Cancellaria Regia Hungarico-Aulica
Comes Fidelis Pálffy*
Cancellaria Regia Hungarico-Aulica
Comes Fidelis Pálffy*
A tisztázatról hiányzik a referens, Szerencsy aláírása.
Viennae, 9-na Augusti 1836.
Eredeti fogalmazvány. OL Kanc. ált.
1836: 11130.
Eredeti tisztázat. Uo. 1836: 13018.
1836: 11130.
Eredeti tisztázat. Uo. 1836: 13018.
A felség-előterjesztést, amelynek fogalmazványára Pálffy augusztus 29-én írta rá az approbavi-t, augusztus 31-én expediálták.
Az 1836. szeptember 18-án Prágában kelt rezolúció a Staatskonferenz előterjesztésére két változtatással hagyta jóvá a Kancellária javaslatát. Az uralkodó elrendelte, hogy ha Kossuth az újabb eltiltásnak sem engedelmeskedik: „Cancellaria habita ad ulteriorem, quam pro re nata erga praemissam inhibitionem exhibiturus est declarationem, denique ad ipsum contextum pagellarum per eundem concinnatarum debita reflexione desuper opinionem depromet, qualiter idem Kossuth casu in hoc tractandus veniat.” Elrendelte továbbá, hogy a Tudósításokkal szemben, ha azokat nyilvános helyen olvasásra vagy vételre kínálják, úgy kell eljárni, mint a tiltott lapok esetében szokás (OL Kanc. ált. 1836: 13018). Az uralkodó ugyanaznap felszólította Pálffy kancellárt, véleményeztesse Beöthy Sándor királyi jogügyigazgatóval a Tudósítások addig megjelent számait, egyben a legnagyobb titoktartás mellett kérdezze meg azt is, hogyan járjanak el Kossuth ellen, ha nem engedelmeskedik az eltiltásnak (OL Kanc. eln. 1836: 1282).*
Beöthy jelentésére lásd alább, a 34. jegyzetet.
