27. Buda, 1837. szeptember 26. Kossuth levele anyjához: kéri Benyovszky intézkedését, hogy a Királyi Tábla a törvényszünetben íté…
27. Buda, 1837. szeptember 26.
Kossuth levele anyjához: kéri Benyovszky intézkedését, hogy a Királyi Tábla a törvényszünetben ítéljen szabadlábra helyezése ügyében.
Kossuth levele anyjához: kéri Benyovszky intézkedését, hogy a Királyi Tábla a törvényszünetben ítéljen szabadlábra helyezése ügyében.
Buda. September 26. 1837.
Kedves Anyám!
Ha nem tudnám, hogy reménségtől nehezen szoktunk megválni sírunkig, csudálkoznám, hogy kedves Anyám valósággal reméllte, s tán még most is remélli, hogy még e törvényfolyam alatt viszaadatik a törvény ellen elvett szabadság. Hetek, hónapok előtt megmondhattam volna, ha búsítani akartam volna, hogy semmi sem lesz belőle. Ezen s minden egyéb reményeink alapja a törvény egyedül: gyenge alap; mutatja az, hogy fogva vagyok, hogy fogva csak egy óráig is lehettem.
Most azonban a pernek Benyovszky úrnál hoszas ideig történt lemaradása vettetik okúl,* s fog okúl vettetni. Hogy jó lett volna erre alkalmat nem adni, igaz. Ámbár különben én igen hiszem, hogy a dolog velejére nézve nem tesz változást. De mentségül szolgál. Pedig ha akarták volna nem hátrálni e minden tekintetben fő, sőtt mondhatom reám nézve egyedüli kérdés eldöntését, már juniusban ítéletnek kell vala lenni.
Lásd 175. l. 1. jegyzetet.
De ha csakugyan lefolyik a hátralévő két nap is siker nélkül, amint bizonyoson lefolyik, kérem Benyovszky urat, nyilatkoztassa ki azonnal hivatalosan úgy a Directoratusnak, mint a méltóságos personalis úrnak, hogy mivel, amint hiszem, a Királyi Tábla a criminalis perekben ítélés végett terminus után is ösze fog ülni nehány nap,* ámbár az én perem az 1723: 5. czikkely, s Verbőczynek Kittonich által e részben még teljesebb világosságba helyezett törvényébeni nyilvános különböztetés szerint korántsem criminalis,* én mindazáltal megegyezem, sőt kérem, hogy a szabad védelem kérdése terminuson kívül is ítéltessék el. Megegyezésemnél fogva történt az idézés 8 napra szorítása,* megegyezésemmel történhetik az is. Mert ámbár megvallom, semmi sanguinicus reményeket nem táplálok, s mindazok után, amiket tapasztaltam, nem is táplálhatok, de mégis szeretném már ítéletből látni, ha volt-e okom a törvényt tanúlni; vagy hiában vesztegettem erre időmet.
A Kúria a kormányzat kezdeményezésére az 1800-as, majd főleg az 1820-as évektől fogva nem tartotta meg teljes egészében az előírt törvényszüneteket, hanem ezekből bizonyos számú napot a büntető perek (és a protestánsok válóperei) intézésére fordított. (VARGA E. 1974. 108–109.)
Kossuth Kittonichnak a Hármaskönyv II. 42. címe 4. §–ához fűzött magyarázatát novemberi szóváltástervezetében (217. 1.) idézi.
Az alperest általában az 1723:26. tc. szerint 60 nappal előbb értesítették a kitűzött terminusról (VARGA E. 1974. 212.).
A küldöttekért kezeit csókolom. Gyümölcsöt kevesebbet küldjön édes Anyám jövendőben. Unom már azt is. Unok mindent, ez nem is csuda. De megbírni sorsomat unni soha sem fogom. Ne csudálkozzék édes Anyám, ha soraim néha kedvetlenek. Nem elégedetlenség, csak vélemény komor öltözetben, mert hogy öltöztethessem én vidorba.
Szegény Wesselényi! Őrajta is nehezen fekszik a sors keze, évek óta olly nehezen, hogy csak olly férfiú tűrheti, mint ő. S még e kínos betegség is tetézi bajait! Az Allgemeine Zeitungból azt gondoltam: Baden-Badenben van, de alkalmasint más atyafia lehetett.*
Wesselényi ekkor főleg vesebajával küszködött; lásd alább, 207. l.
Isten áldása mindnyájokra, s fiúi s testvéri csókjaim.
Engedelmes fia
K. Lajos m. p.
K. Lajos m. p.
[Kívül:] Édes Anyámnak
[Rajta idegen kéz írásával:] 1-a Octobris
S. k. eredeti. OL Kossuth-gyűjt. Il. U. 2. 4.
Másolata közölve: Paszlavszky, 1883.
164–166.; Kardos, ROLT 1905. 3. 86–87.
Másolata közölve: Paszlavszky, 1883.
164–166.; Kardos, ROLT 1905. 3. 86–87.
