32. Buda, 1837. november 3. Kossuth levele anyjához: egészsége kielégítő, kéri a Fiskus replikájának mielőbbi közlését, örül, hog…
32. Buda, 1837. november 3.
Kossuth levele anyjához: egészsége kielégítő, kéri a Fiskus replikájának mielőbbi közlését, örül, hogy engedélyezték Wilderspin könyvének lefordítását.
Kossuth levele anyjához: egészsége kielégítő, kéri a Fiskus replikájának mielőbbi közlését, örül, hogy engedélyezték Wilderspin könyvének lefordítását.
Buda, november 3-kán, 1837.
Kedves Anyám!
October 23-ról és november 1-ső napjáról írott becses leveleire, a küldöttekérti köszöneten kívül kevés felelni valóm van. Fő dolog, hogy egészségem némi idő óta szokatlan jó állapotban levén, s most még csak gyomorfájási bajaim sem alkalmatlankodván, nincs ok, sem szükség e részben aggódni. És azért, ámbár (hogy ismételt kérdéseire feleljek édes Anyámnak) a szabadra nem megyek is olly gyakran, mint óhajtanám, s magok azon tiszt urak is, kiknek társaságukhoz van kötve kimenetelem, bizonyosan szívesen megtennék, ha hivatalos foglalatosságaik gyakrabban engednék; mindazáltal egészségem – amint írám – most jó lévén, e részben akármi lépést tenni nemcsak szükségtelen és felesleges, sőt kívánságommal merőben ellenkeznék. Én látom itt a körülményeket, ez máskép nem lehet. Aztán, ha még van törvény az országban, egy pár hét alatt csak vissza kell adatni szabadságomnak, ha nem adatik, akkor nem kell sem levegő, sem semmi.
Szeretem, hogy a pernek, vagyis inkább hogy a Királyi Fiscus feleletének, még a folyó törvényszünet alatt közöltetése megígértetett, úgy, hogy válaszolni is lesz idő. Azonban a törvényfolyam, gondolom, holnaphoz egy hétre már kezdődik,* s így egy-két nap alatt kell a közlésnek megtörténni, hogy a puszta ígéretben ne maradjon.
A szentmártoni törvényfolyam Szent Márton ünnepe után, november 13-án kezdődött.
A be nem váltott szó nagy lelki teher. Tehát kétszeresen örvendek, hogy Wilderspin lefordításában dolgozni megengedtetett.* Mind azért, mert kurtábbak lesznek végetlenül hosszú napjaim, mind azért, mert a kisdedóvó egyesületnek adott szavamat beválthatom. De ha meggondolom, mi későn teljesedik a kérésem, s hogy már épen akkor teljesedik, midőn a törvényfolyam, mellynek első három napjaiban ítéletet hozni ígértek, ajtónk előtt van – egy kissé rossz jóslatra vezethet.
Lásd a 28. számot követően (186. l.) és a 37. szám bevezetésében mondottakat.
Kérem édes Anyámat, méltóztatnék a kis német–magyar zsebszótáromat átküldeni, ezt talán csak megengedik, mert fordítás közben néha nem jő egy-egy szó az embernek emlékezetébe, ha mikép dörzsöli is homlokát. Egy rakás könyvczímet rég közlöttem a Directoratussal, hogy a sok közül választani lehessen, aminthogy egy könyvet küldöttek is, s azt elolvasván épen ma egy hete már vissza is küldöttem, de még másat nem kaptam helyébe.
Édes Atyám visszajött-e már Kossuthról?*
Község Turóc vármegyében (szentmártoni járás); a család ősi lakhelye.
A szállásról semmit sem írt még édes jó Anyám. Azt sem tudom jóformán, hogy észrevételeim következésében nem változtatták-e meg szándékjokat, s ha nem, és mindenesetre is, hogy lehet az új szállással* megelégedni.
Lásd fentebb, a 147. l. 2. jegyzetet.
A kis fiút csókolom. Édes Anyám tudja házi körülményeinket, ha eszközölhető, tán még most sem volna késő Pistát* ide venni. Igen el fog durvúlni azon a Patakon, s a gyermekkebel fogékony: alig tudjuk majd legyalúlni durvaságát.
ifj. Breznay István, Kossuth unokaöccse.
Nem írja édes Anyám, ha jobban van-e Miklós báró és Szirmay.*
Wesselényi Miklós és Szirmay Antal (utóbbira lásd a 207. l. 4. jegyzetet).
Kezeit csókolom. Testvéreimnek, a távollévőknek is, ölelésemet.
Engedelmes fia
K. Lajos m. k.
K. Lajos m. k.
Egykorú másolat. OL Kossuth-gyűjt. I. 49.
(VA 233.) 38–39.
Közölve: Kardos, ROLT 1906. l. 623.
(VA 233.) 38–39.
Közölve: Kardos, ROLT 1906. l. 623.
