7. Buda, 1837. május 20. Kossuth levele szüleihez: búcsút vesz Lina húgától, beszámol fogsága körülményeiről, kisebb kívánságairó…
7. Buda, 1837. május 20.
Kossuth levele szüleihez: búcsút vesz Lina húgától, beszámol fogsága körülményeiről, kisebb kívánságairól.
Kossuth levele szüleihez: búcsút vesz Lina húgától, beszámol fogsága körülményeiről, kisebb kívánságairól.
Majus 20-án délután.
Kedves jó Szüleim!
15-éről írott levelemnek első felét 19-én Pestről viszaküldték. Ha nem szabad írni vigasztaló szavakat, szabad lesz talán szárazon megemlítni tartalmát: 1) én mindég írok, ahányszor csak lehet, s amennyit csak lehet. Ez legkedvesebb foglalatosságom. 2) Sajnállom, hogy kedves Anyám olly sok nyughatatlanságot tett magának az olvasás kieszközlése miatt. 3) Ha jövendőre valami illyes magát előadná, édes jó Atyámat kérem, tegye meg, ami szükséges, édes Anyámat kérem, kímélje meg magát.
Kedves Linámat, kedves gyermekeivel tehát csakugyan nem láthatom. Legyen meg az Isten akaratja. Utazzon békén, nyugodt lélekkel és szerencsével. Határtalan szeretetem jókívánásai, s áldásom kísérje visza férje s hon hagyott gyermekei körébe.
Nagy megilletődéssel értettem édes jó Atyám gyengélkedését, kérem, tegye meg érettem: ne bízzon öregebb napjaiban is annyit a természet segedelmére, mint szokott ifjabb korában, hanem eleve tanácskozzék jó orvosunkkal. Tegye meg ezt érettem.
Szobám* meglehetős. Egészségem még mindég tűrhető. Amint nem szoktam bort inni, úgy néha úgy láttam, jól esett gyomromnak egy pár csep tokaji. Méltóztassék dr. Balogh urat* (kit egész házunk iránti szíves orvosi nagy jótéteményiért hálával tisztelek), ki mint rendes orvosom bajaimat s természetemet ismeri, megkérdezni, ebédutánként egy pár csep tokaji hemorhoidalis* tekintetben nem lesz-é ártalmamra, s ha nemet mond és megengedi, kedvesen vennék még egy üveget.
Kossuth által törölve: tömlöcznek.
Almási Balogh Pál (1794–1867): homeopata orvos, Kossuth (és Széchenyi) orvosa, az MTA tagja. Személyére lásd: FIALOVSZKY, 1933., irathagyatékát az EKKt. őrzi. – A Kossuth családhoz fűződő kapcsolataira (kötetünk anyagán túlmenően) lásd Kossuth Lászlóné 1836 és 1839 között Baloghhoz írott leveleit is: OL Kossuth-gyűjt. II. U. 2. 12–32., 41., 43–45.
(gör.-lat.): aranyér.
Az Allgemeine Zeitungot kapom rendesen naponként, s köszönettel veszem. De sem a Jelenkort, sem Athenaeumot. Amaz meg lévén engedve, gyanítom, hogy ezeknek meg nem engedése talán valami tévedés. A katonatiszt urak azt mondják, hogy causarum director úr ő méltóságának az első küldést kísérő levelében nem lévén más, mint az Allgemeine Zeitung említve, azért küldettek visza.
A könyveket vettem. Igen szeretném, ha még valamit kaphatnék, hogy változtatva olvashassak, [s különféle könyv is engedtetnék egyszerre.]* A flauta meg nem engedtetik.* Fogport még mindég akartam, de elfelejtettem kérni. Egy pár meleg papucsra is volna szükségem, mert ami van, elromlott.
Utólag beszúrva
Vö. a 76. l. 13. és a 104. l. 4. jegyzettel.
Holmi rendelni valóm még volna, de ez várhat. Leginkább várnia kell, míg tudom, pénz dolgában hogy és mennyi időre vannak kedveseim szükségei fedezve. Illyes pénzdolgokról jobb is szóval. Valaha csak megengedik tán, hogy egymást láthassuk. Valahára csak megkapom tán már az idézőlevelet is.
Tudtomra az expeditor* ki van a lefolyt időre fizetve. Van talán követelése? Zárom soraimat, hogy Linám elmenetele előtt megérkezzenek. Mert leginkább az volt most czélom, hogy őt s gyermekeit megáldjam útjokra, s kedves Szüleimet bizonyossá tegyem, hogy mindannyiszor s mindannyit, ahányszor s amennyit lehet, írok.
Alexy Mihály jurátus, 1837 áprilisától a Törvényhatósági Tudósítások expeditora.
Vegyék kézcsókolásomat és testvéri öleléseimet.
Kossuth Lajos m. p.
S. k. eredeti. OL Kossuth-gyűjt. II. U. 1. 1.
Közölve: Kosáry, 1943. 225–226.
Közölve: Kosáry, 1943. 225–226.
