100. Buda, 1848 május 9. A pénzügyminisztérium ideiglenes ügyviteli szabályzata.
100.
Buda, 1848 május 9.
A pénzügyminisztérium ideiglenes ügyviteli szabályzata.
Buda, 1848 május 9.
A pénzügyminisztérium ideiglenes ügyviteli szabályzata.
Ideiglenes utasítás
a pénzügy ministerség kebelébeni ügykezelésre nézve.
a pénzügy ministerség kebelébeni ügykezelésre nézve.
1. A ministerségi osztályok a ministerek központi segéd igazgatási organumai és egyedül annak alárendelvék.
2. Egyedül ő tőle vagy közvetlenül, vagy meghagyásából az álladalmi titkártól nyernek utasításokat, s parancsokat és köteleztetvék azok szerint eljárni.
3. A minister határozza meg azoknak hatáskörét, mellyen túllépni nem szabad.
4. Valamennyi tisztviselők kötelesek, az őket illető, vagy hozzájuk utalt ügyeket minden szorgosság, szorgalommal és hívséggel feldolgozni, különösen pedig oda hatni, hogy a pénzügyi források biztossíttassanak, lehetőségig szaporíttassanak, az igazgatási költségek ellenben, a mennyiben a jövedelmek veszélyeztetése nélkül történhető, kevesbíttessenek.
5. Az osztály-igazgatók kormányzó előljárói osztályaiknak, alattuk áll az osztálynak összes személyzete; kötelességök felügyelni, hogy az ügyek gyorsan, alaposan és rendszerűleg elintéztessenek; jogukhoz tartozik, az osztálybeli személyzetet a szolgálati szükséglethez képest alkalmazni, ahoz munkákat utalni és működéseiről számot kérni; végre joguk és köteleségök, a késlekedőket meginteni, a szolgálati hiányokat megróni és a körülményekhez képest, vagy maga részéről orvoslást szerezni, vagy azt a ministernél javaslatba hozni.
Az osztály-igazgatók a helyes hivataloskodásért, valamint minden hivatalos kezelések és intézvényekért a ministernek felelősök.
6. Az osztály tanácsosok, mint osztályszakaiknak előljárói közvetlenül ügyelnek fel, a hozzájuk besorolt segédtisztekre; fel osztják közöttük az osztályigazgató utasításai szerint a hozzájok utalt munkákat szakszemélyzetük hivatalkoskodását szemmel tartják, a netaláni szolgálati hiányokat jó szerével s módjával megszüntetik, s ha ez elégséges nem lenne, orvoslást az osztályigazgatónál keresendnek, kinek hivatalos eljárásukért közvetlenül felelősök s azért rendelkezéséhez magokat alkalmazni tartoznak; egyszersmind vele a minister irányában a lelkiismeretes és helyes hivatal kezeléséért a felelősség terhében osztoznak.
7. Az osztálybeli többi személyzet a tanácsosnak vagy szakfőnökének és illetőleg az osztályigazgatónak utasításaihoz alkalmazandja magát.
8. Az osztályok ügyei felosztatnak ollyanokra, mellyek kizárólag az osztályigazgató elintézésének tartatnak fenn; – és ollyanokra, mellyek az igazgató vezérlete alatt az osztály szaki főnök által személyzete segedelmével intézendők.
9. Az elsőrendű ügyekhez tartoznak a fegyelmi ügyek (disciplinare) az alárendelt tisztviselők felett, továbbá mind azon ügyek, mellyeket, akár mivel több kezekeni forgásukat a dolog természete nem engedi, akár mivel az igazgató személyes felelőségét közelebbről vévén igénybe személyes eljárást kívánnak, akár más oknál fogva az igazgató saját eljárására tart fel, végre azon ügyek, mellyeket a minister, vagy nevében az álladalmi titkár, az osztályigazgató személyéhez különösen utasítand.
10. Minden egyéb igazgatási ügyek a másod rendűekhez tartoznak.
11. Az utóbbiak, tekintve az osztályok hatáskörét felosztatnak:
a) ollyanokra, mellyek az alárendelt hivatalok ügykezelésérei felügyelésre vonatkoznak;
b) ollyanokra, mellyek felett az osztályok a ministerium nevében határoznak, és
c) ollyanokra, mellyek iránt a határozat kibocsátása előtt a ministernek jóváhagyása szükséges.
12. Az első tekintetben az osztály szakok főnökei tartozandnak a fokozatosan alárendelt hivatalok és organumok hivatali kezeléseiről, a jegyzőkönyvnek s időszakonként beérkező kimutatványok és jelentéseknek szoros átnézése által szakadatlan ismeretet s áttekintést szerezni, nehogy valamelly tárgy elintézésében késedelem történjék, s e végett szükség esetében utasítványokkal a szolgálatnak lehető legpontosabb előmozdítására közre munkálni.
13. A második tekintetben az osztályoknak az osztály igazgató felügyelése s illetőleg határozási joga mellett egyelőre, további elhatározásig azon hatáskör engedtetik, mellyel a volt magyar kir. kamara határozólag bírt, olly megszorítással mind azáltal
14. hogy mindazon tárgyak, mellyek a rendszeresített igazgatási üzletre nem tartozó pénzutalványozásra vonatkoznak, vagy a mellyek olly rendszabályt foglalnak magokban, mi által valamelly tárgy körüli szabad rendelkezés hosszabb ideig megköttetnék, vagy végre mellyek iránt eddig olly rendszabály létezett, melly a jelenlegi igazgatási elvvel meg nem egyeztethető, az illető kiadványok elbocsátása előtt a ministernek elhatározása alá terjesztessenek;* hogy továbbá
Kossuthnak a pénzügyminisztérium személyi összetétele miatt fokozott felügyeletet és ellenőrzést kellett gyakorolnia. Ezért kívánta meg, hogy még egyes olyan ügyekbe is betekintése legyen, amelyekben az osztályok a minisztérium nevében határozhatnak. Pulszky szerint: „senki sem merte a közigazgatás … tekervényes eljárást egyszerűsíteni, erre nem volt sem idő, sem tehetség, át kellett venni nagyjában a régi kormányzat formáit, melyekhez a hivatalnokok hozzá voltak szokva. Ezekben azonban még sem bíztak az új miniszterek s mindent a maguk szemeivel akartak látni, mi sok időt követel s kifárasztja az elmét.” Életem. I. 313–314. l.
15. a pénzügy ministerium hatásköréhez tartozó hivatalokrai kinevezésekre a kinevezési rendszer szabályozásaig, szintúgy a minister végelhatározása tartassék fel: mire nézve a minister az illető osztályigazgatóktól s illetőleg osztályszaki főnököktől előterjesztést kívánand.
Az alsóbbrendű külső állomásoknak az illető osztályszak főnöknek előterjesztése mellett, az osztályigazgató általi betöltését a minister legközelebb szabályozandja.
16. A főfizető hivatalnak díjjazó és kebelgazdászati hivatalnak közvetlen vezérlete a pénztári igazgatót illeti; a kiadó, iktató, irat- és levél-tári hivatalokrai felügyelést további rendeletig hasonlván a só és pénztári osztály jelenlegi igazgatója mint status titkár gyakorlandja.
17. A hivatalos eljárásra nézve következő hivatalkezelési rend állapíttatik meg:
Minden levelek, mellyek a „pénzügyi ministeriumhoz” czímezve érkeznek, egyenesen az iktató hivatalba viendők, s átvételök a postakönyvben az iktató által elismerendő. Az iktató hivatal valamennyi benyújtványoknak érkezését jelölendi s azokon megjelzendi azon ministerialis osztályt, mellyhez tartoznak, megjegyzendi a mellékletek számát és a ministeriumnak folyó számával látandja el, ennek folytán pedig azokat naponkint szakadatlanul a kiszolgáltatott benyújtványok jegyzékével, különválasztva minden osztálynak vele közlendő egyes osztály szakai szerint, az osztályigazgató hivatalos szobájába küldendi és azoknak átvételét az e végre viendő térítvény-könyvben bizonyítandja.
A ministerhez s nem a ministeriumhoz érkező benyújtványok, a mennyiben azokat a minister az osztályokhoz utasítandóknak vélné, az illető osztályigazgatókhoz fognak a minister titoknoka által küldetni; – az osztályigazgatók, az ő elnöki eljárásukra tartozókat kiszemelendik s elnöki jegyzőkönyvükbe vezettetendik; a többit pedig az iktató hivatalba rendes bejegyzés és kiosztás végett átküldendik.
18. Az osztályigazgató átnézi a benyújtványokat, kijelöli azokat, mellyek előlegesen elintézendők és átadja a benyújtványokat az imént említett jegyzékkel együtt az illető osztályszak főnökének.
19. Minden osztályszakban a segédfogalmazók sorából egy biztos egyén rendeltetik ki a végre, hogy a benyújtványokat az osztályszak jegyzőkönyvébe iktassa, az osztályszak számával a ministeriális szám alatt ellássa és a tanácsosnak átadja, ki azokat a melléje adatott személyzet közt feldolgozás végett kiosztandja.
20. Az elintézés alakára nézve általjános szabályul szolgáland: hogy azon tárgyaknál, mellyek semmi különös indokolást nem igényelnek, vagy a hol ez már magában az elbocsátványban foglaltatik, egyedül csak a megkívántató expeditiók szerkeztessenek; ott pedig, hol az elhatározásnak okait tudni szükséges, ugyanezek magában az expeditióban előre bocsáttassanak.
21. Miután a szakosztály mellé törvénytudó segédtanácsosok alkalmaztattak, a volt kir. udvari kamaránál divatozott kihallgatása a kir. ügyigazgatóságnak olly törvényes kérdések felett, mellyek nem annak körébe utalt peres ügyekhez tartoznak, ezentúl megszűnik és az illynemű tárgyak feldolgozás végett a fenemlített törvénytudó segédtanácsoshoz utasítandók, s általa az osztályszaki tanácsosnak megbírálása alá terjesztendők.
22. Minthogy a számvevőszék jövőre nem elkülönözött hivatal, hanem az osztályszakoknak egészítő része lészen, ugyan ezen említett eljárás a számvevői szakba vágó valamennyi iratokra nézve következőleg követendő:
23. Az egyes osztályszakba kebelezett számvevőségnek kétféle rendeltetése leend:
1-ör a számadásoknak megbírálása,
2-or a számadási szakmába vágó benyújtványoknak feldolgozása.
Ez utóbbiak oszolnak:
a) ollyanokra, mellyek egészen a számadási szakmába tartozók;
b) ollyanokra, mellyek számvevői ügyeket csak részben érdeklik.
24. A számadási bírálást a számvevőségi osztály magában gyakorolja ollyképen: hogy azon egyén, kihez a számadás utaltatik, ugyanezt megbírálja, melly azután a bíráló számtiszt által teljesen és saját felelősége alatt ismét megbíráltatik; végre pedig a főszámtiszt a felsőbírálatot már csak rendszerileg s nem számtanilag olly modon gyakorolja, a mint ezt az eddigi számvevő végezte, s e szerint valamennyi számvevői elintézéseket az osztályszaki tanácsosnak további megítélése alá bocsátja. Minden számadásoknak benyújtásuk után hat hónap alatt ezen vizsgálati eljáráson múlhatatlanul átkell esniök.
25. Az egészen a számadási szakmába vágó benyújtványoknak feldolgozása olly módon történik, hogy az illető számvevőségi egyén a tárgyiránt véghez vitt számvevői bírálat utánn az elhatározásnak a 20. § értelmében készített szerkesztvényét tervezi, mellyet a bíráló és főszámtiszt felbírál és az illető tanácsosnak további átnézés végett általnyújt.
26. Végül olly tárgyaknál, mellyek a számvevői ügyek körébe csak részben tartoznak, a számvevőség az őt illető pontoknak megbírálására szorítkozandik és a tárgyat az őt illető részre szorított véleményével együtt a további elintézés körüli rendelkezés végett a tanácsosnak adandja át.
A munkáknak a számvevőség egyes egyéneihez leendő utaltatása, a főszámtiszt mint annak közvetlen igazgatója által történik, ki segéd személyzetének eljárásra közvetlenül felügyel.
27. A tanácsosok a folyó tárgyakat közvetlenül intézik el; olly tárgyak felett pedig, mellyek nem a fennálló szabályokon alapulnak és tanácskozást igényelnek, egyelőre az osztályigazgatóval értekezendnek.
28. Olly tárgyak, mellyek iránt az osztályigazgató és az illető tanácsos közt a dolog lényegére nézve vélemény külömbség forog fenn elannyira, hogy az osztály igazgatói elintézésében az illető tanácsnok vagy osztályszaki főnök avagy előadó meg nem nyugodnék, ha mindjárt egyébkint az osztályok hatásköréhez tartoznak is, a ministerek elhatározása alá bocsátandók.
29. Az osztályszaki főnök által átnézett szerkeztmények a 19-ik §-ban kijelölt egyénhez utalandók, ki az elintézéseket a jegyzőkönyvbe iktatja, az egyébb megkívántató feljegyzéseket megteszi, aztán az osztály igazgató bureaujába adandja át és azoknak átvételét az e végre vezetendő térítvényi könyvben megbizonyítandja.
Ugyanezen egyén vezetendi egyszersmind a mutató könyvet (Indexet) is.
30. Az osztályigazgató köteles valamennyi ügyiratokat szorosan átnézni s megvizsgálni; fel van jogosítva ott, hol szükségesnek találja, a tanácsostól vagy előadótól felvilágosítást kívánni; azon expeditiókat, mellyek az osztály hatáskörébe valók, „kiadassék” szóval látja el és kiadás végett a kiadó hivatalhoz utasítja.
31. Jogaihoz tartozik továbbá, fontosabb ügyekben értekező tanácskozmányokat az osztálybeli tanácsosokkal segédtanácsnokokkal vagy titoknokokkal tartani s ezekhez még más szakértő egyéneket is meghívni.
32. Lényeges feladatai közé tartozik az is: hogy a vezérletére bízatott osztálynak ügykezeléséről a ministernek folytonos tudomást nyújtson, s e végre a fenforgott lényeges tárgyalásokról, annak hetenkint legalább egyszer szóbeli tudósítást tegyen; továbbá mindazon kérdések irányában, mellyek a volt kir. kamaránál eddig divatozott szabályrendeletek meghagyása vagy változtatására vonatkoznak, javaslatokat tehessen, s ezek iránt a ministernek elhatározását kikérhesse.
33. Ha ezen szabályrendeletek több osztályokat közösen érdekelnék, azok iránt az illető osztályigazgatók egyelőre egymással értekezendnek és javaslataikat közösen terjesztendik fel.
34. A szabály gyanánt jövőre a minister, vagy az öszves ministerség által kibocsátandó határozatok és rendeletek, valamennyi osztályokkal közlendők, különös szabályrendeleti könyvbe iktatandók és folytonos nyilványságban tartandók.
35. A ministeri elhatározások kiszerzése olly közigazgatási tárgyak felett, mellyek a 14., 15. és 28-ik § szerint annak feltartatvák, a tárgyalások megrövidítése végett olly módon történik, hogy a kész dolgozat a tárgy minőségéhez képest, vagy az osztály igazgató, vagy annak jelenlétében az illető tanácsos által előterjesztetik és ennek folytán a ministernek elhatározása vétetik át. Így járnak el az osztályigazgatóik irányában a tanácsosok s titoknok is. Írásba csak az elbocsátvány tervezete tétetik. A többi szóbeli előadás tárgya, kivévén ha egy vagy más tárgyban írásbeli javaslat vagy vélemény különösen még kívántatnék. Olly tárgyak iránt, mellyek az 1848-ki III. czikk 9. § szerint ő Felségének az országbóli távollétében a ministerium által a Nádor s királyi Helytartó elhatározása alá terjesztendők, az expeditiók felterjesztési alkaban szerkesztendők lesznek.
36. A hatóságok, hivatalok és egyes egyéneknek szóló expeditiók egyszerűen minden czímzés és felesleges szószaporítás nélkül szerkezendők, rövidek és tüzetesek, e mellett pedig az ügyet kimerítők legyenek.
37. A kibocsátványok vagy maga a minister és nevében az állodalmi titkár vagy az osztályigazgató által íratnak alá.
38. Az expeditiókból, mellyek az osztályokhoz utalt ügyek felett bocsáttatnak ki; rendszerint a ministernek saját aláírása végett előterjesztendők a következendők: mint: valamennyi felterjesztések a Nádor és kir. Helytartóhoz, az összes miniszteriumnak szóló izenetek, az ország hatóságaihoz bocsátandó expeditiók, – továbbá ideiglenesen valamennyi állandó alkalmaztatási rendelvények. A többi kibocsátványok az osztály igazgató által írattatnak alá.
39. Erre nézve következő modor rendeltetik, jelesen:
a) azon expeditiókban, mellyeket a minister maga aláír, a kiadói hivatal részéről belöl fent a tárgyalási szám és balfelől ezen szavak: „A pénzügyi ministertől”, ezek alatt jobbfelől a hatóság, hivatal, vagy személy, kihez a kibocsátvány intéztetik, íratandó p. o. „Bars vármegyének” vagy „A hradeki uradalmi főtisztnek”, alant mindjárt az expeditiónak utolsó sora alatt a datum és közvetlenül alája jobbfelől ezen szavak „A pénzügyi minister”, kívülről fent balfelől a tárgyalási szám és jobbfelől e szavak „A pénzügyi ministertől”, azután a hatóság, vagy személy, kinek az irat szól; végre balfelől a szó „hivatalból” és jobbfelől az átadás helye írandó.
b) azon expeditióknál, mellyeket az álladalmi titkár vagy az osztályigazgató aláír, azon változás történik, hogy az iratnak végén e szavak helyett „A pénzügyi minister” a következők tétetnek „A pénzügyi minister úr meghagyásából az álladalmi titkár N. N. vagy az osztályigazgató N. N.” és hogy végre az osztályigazgató által aláírt expeditióknál ezen szavak helyett „A pénzügyi ministertől” tétessék „A pénzügyi ministerségtől”
40. Minden folyó tárgyak egy hét alatt rendesen feldolgozandók, vagy a mellyek fel nem dolgoztathatnának, irántuk az illető főnöknél okadolt szóbeli jelentés teendő.
Kelt Budán, 1848-iki Majus 9-én
Kossuth Lajos.
Egykorú kőnyomat.
O. Lt. Pénzügymin. Irattár 3244/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Irattár 3244/1848.
