111. Buda, 1848 május 14. Kossuth Lajos levele Weisz Bernát Ferenchez: valamelyik kereskedelmi cég útján biztosítson állandó össz…
111.
Buda, 1848 május 14.
Kossuth Lajos levele Weisz Bernát Ferenchez: valamelyik kereskedelmi cég útján biztosítson állandó összeköttetést a frankfurti német nemzetgyűléshez küldött megbízottakkal.
Buda, 1848 május 14.
Kossuth Lajos levele Weisz Bernát Ferenchez: valamelyik kereskedelmi cég útján biztosítson állandó összeköttetést a frankfurti német nemzetgyűléshez küldött megbízottakkal.
A német polgári forradalom Németország délnyugati részén kezdődött 1848 február végén és hamarosan egész Németországban fellángolt. Célja a feudális rend felszámolása, az ország egységének helyreállítása volt. A német egység megteremtésének különféle formája merült fel. A „kisnémet” álláspont az egységes német államot Poroszország vezetésével és Ausztria kizárásával akarta megvalósítani. Ez a megoldás a porosz junkerek érdekét szolgálta. A „nagynémetek” viszont az osztrák és a délnémet polgárság uralmának biztosítására Ausztria vezetésével valamennyi német államot egységes államkeretbe akartak foglalni. A kispolgárság demokratikus rétege, a parasztság és a munkásság a „kisnémet” és a „nagynémet” álláspont elvetésével föderativ államban akarta Németországot egyesíteni. A legkövetkezetesebb megoldásért, az egységes demokratikus német köztársaságért a munkásosztály öntudatos rétegei harcoltak a radikális értelmiséggel és a polgárság leghaladottabb képviselőivel együtt. Marxnak és Engelsnek, akik áprilisban visszatérhettek Németországba és Kölnben telepedtek le, szintén a demokratikus köztársaság volt a programjuk. Megteremtésére össze akarták fogni Németország demokratikus erőit.
Március végén a Majna-menti Frankfurtban összeült a Vorparlament, amelynek az volt a feladata, hogy az alkotmányozó össznémet nemzetgyűlést előkészítse. Általános választást rendelt el, a választójogot nem kötve censushoz. 50 tagú választmányt küldött ki a további előkészítő munkákra. A német nemzet gyűlés május 18-án jött össze Frankfurtban, döntenie kellett az egységes Németországról, a német alkotmányról. A nemzetgyűlés tagjainak többsége a liberális polgárságból és a polgári értelmiségből, az alkotmányos monarchia híveiből került ki. A nemzetgyűlés kimondta Németország egységét, megkezdte az új német alkotmány kidolgozását. A frankfurti parlament a monarchikus államforma mellett foglalt állást. János Habsburg főherceget választotta meg az egységes Németország ideiglenes kormányzójának. János főherceg központi német kormányt nevezett ki. A frankfurti parlament nem támaszkodott a demokratikus erőkre, sem az országban, sem külföldön nem volt tekintélye. Hónapokon keresztül húzódott a német alkotmány megvitatása, komoly eredmény nélkül. Az össznémet nemzetgyűlésnek ebben a formában nem volt ereje a német egység tényleges megteremtésére.
A magyar kormány nagy reményeket fűzött a frankfurti nemzetgyűléshez. Azt várta, hogy Ausztria beolvadásával létrejön a német egység és megszilárdul Magyarország önállósága. Ezért küldött követeket a frankfurti nemzetgyűléshez. A Habsburg-birodalomban élő szlávok viszont ellenezték Ausztria beolvadását az egységes Német Birodalomba, ehelyett az önállónak maradt Ausztriában a szláv elem helyzetének megszilárdulását várták. Az osztrák kormány nem gördített akadályt Pázmándy Dénes és Szalay László kiküldésének útjába. István nádor május 14-én adta ki hivatalos megbízó-levelüket. A magyar megbízottak és a magyar kormány között az állandó összeköttetés biztosítására Kossuth május 14-én a következő levélben fordult Weisz Bernát Ferenchez:
Pázmándy Dénes és Szalay László urak a Ministerium által Frankfurtba küldetnek a Német Parlamenthez diplomaticai missióban. – Szükség intézkedni, hogy confidentialis jelentéseiket biztosan kapjuk, s confidentialis utasításainkat hozzájuk biztosan küldhessük. Kérem Önt, legyen szíves gondoskodni, minő kereskedői firma alatt írhassanak ők nekünk ide, – s minő alatt mi nekik Frankfurtba. – Kegyed fog tudni házat, melly valamelly frankfurti házzal öszeköttetésben áll. A magyar keresk. társaságnak bizonyosan van illy öszeköttetése. – 2000 pftnyi hitel levélre is van szükség Frankfurtra; miről Duschek úrnak kell gondoskodnia. Méltóztassék őt segíteni.
Buda, Majus 14. 1848.
Kossuth
Kívül:
Országos főszámvevőségi osztály igazgató Bernát Ferenc úrnak Pesten
Kossuth s. k. levele. O. Sz. K. Levelestár.
Közli V. Waldapfel E.: A forradalom és
szabadságharc levelestára I. Budapest, 1950.
241. l.
Közli V. Waldapfel E.: A forradalom és
szabadságharc levelestára I. Budapest, 1950.
241. l.
