119. Pest, 1848 május 17. Kossuth előfizetési felhívása a Kossuth Hírlapja című lapra.
119.
Pest, 1848 május 17.
Kossuth előfizetési felhívása a Kossuth Hírlapja című lapra.
Pest, 1848 május 17.
Kossuth előfizetési felhívása a Kossuth Hírlapja című lapra.
Előfizetési hirdetés
Kossuth Hírlapja iránt
A múlt országgyűlés végnapjaiban, midőn lelkemnek régi óhajtását, a sajtó szabadságot, valósulni látnám, nem késtem nyíltan kijelenteni: hogy a köz véleménynyel az időszaki sajtó körében érintkezni, még egyszer megkísértendem.* – És politicai barátaim ez ígéretemet helyesléssel fogadták.
Az itt említett nyilatkozat valószínűleg magánbeszélgetés formájában hangzott el. Kossuth beszédeiben az 1847–48. évi országgyűlésen nincsen nyoma. Vö. K. L. Ö. M. XI.
Íme beváltom szavamat, midőn kiadandó hírlapomra ezennel előfizetést hirdetek.
Hazám szabadságának egyik igénytelen, de hű harczosa, politicai hitemmel, elveimmel úgy állok e nemzet előtt, mint egy nyitott könyv. Tartózkodás nélkül vallám e hitet, ez elveket, midőn velök még a hatalom ellentétben állt, midőn e hitnek híveire a féltékeny ellenszenv idegenséggel tekintett, s reájok itt ott üldözés, elnyomás várt.
A népek Istene meg hagyá érnem hazám törvényes függetlenségének, Nemzetem szabadságának diadal napját; a népek Istene úgy akará, hogy e diadal munkájában egy kis tevékeny rész nekem is jusson; és én a szabadság csemetéjének, mellynek a komor múlt gyakran reménytelen napjaiban egyik magvetője valék, hű kertésze maradok mind végiglen, míg vagy összeroskadok a munka között, vagy egy élő fát látok nőni a csemetéből, mellynek lombjai alatt Magyar Ország leszen nagy, szabad, dicső.
Én a király tanácsában* ülve az vagyok, az leszek, a ki valék mint magán polgár s majdan mint magánpolgár ismét az leszek, a ki valék mint minister.* Politicám iránya semmi helyzetben nem fog változni soha. – Mert ez irány az igazság, népjog, nemzeti önállás, s nemzeti szabadságnak iránya. Hírlapom ezen iránynak leszen organuma, jó s bal szerencsében változhatlanul. – Ez „Programmom”, mihez csak kevés szót kell toldanom.
A nádor, király helytartó vezetésével tartott minisztertanácsra utal.
Kossuth pénzügyminiszteri kinevezésétől többek között azt is várták, hogy a kormányon belül kevésbé lesz veszélyes, mint az ellenzékben, és a hálátlan szerepkör népszerűtlenné teszi. Kossuth azonban félreérthetetlenül kifejezi, hogy a miniszterségben sem lett más, mint aki korábban volt. Nem egyszer a Batthyány-kormány helyzetét erősítette, de több kérdésben élesen szemben állott a kormány többségével. A Kossuth Hírlapja lehetőség volt Kossuth számára, hogy a Batthyány-kormánytól függetlenítse magát és saját állásfoglalását juttassa kifejezésre. A Kossuth Hírlapjában megjelent cikkei miatt komoly ellentétei voltak minisztertársaival. Károlyi Á.: Batthyány. I. 241. l.
E nemzet ön sorsának urává lőn. Élete halála saját kezeiben van. Bár mit mondjon is az kérkedő ellenség, ki hálátlan kézzel készül marczangolni e haza kebelét, melly neki szintúgy, nyelvét nem kérdve, – századokon át édes anyja volt, mint a magyar fajnak; bár mint kérkedjenek is a hálátlanok, kikkel most is a szabadság diadalának perczében ismét nem kérdve nyelvöket, megosztánk minden jogot, mint édes testvérekkel; a magyar nemzetnek élete halála csak saját magától függ. E nemzet – castákra* oszolva bár, népet keserítő aristocratiai szerkezet mellett is meg tudott állani ezer viszály között ezred éven át; mikint ne állana meg most, midőn a közös jog, közös szabadság által, – ha vele józanon élni tud – erejében megtízszeresedett? – Egy illy nemzet csak öngyilkosság által halhat meg.
Osztályok.
Küzdelmet hozhat reánk ármány és árulás, s idegen megtámadás: de bukást csak mi magunk.
Nekünk csak egyet kell éreznünk, a haza önzéstelen szent szeretetének érzelmében; nekünk csak egyet kell értenünk a szabadság férfiasan érett felfogásának értelmében; nekünk csak egyet kell akarnunk, a király és haza megmentésének lelkesült akaratát, és ha veszély jő, egy nemzetre talál, mellynek ércz mellén megtörik a háládatlan árulás, meg a jogtalan megtámadás, bár száz oldalról jőjön is felénk.
Miként a pálma fa, teher alatt nő; úgy növend e jogban, szabadságban, s honszeretetben egyesült nemzet, az igazságos önvédelemnek kedves terhe alatt; s a mint én aczélosodni érzem, roncsolt testemnek minden idegét e gondolatra, úgy fog e nemzet óriássá magasúlni, midőn a haza hozzá kiáltand, – és én végezve hivatalomnak napiszakmáját, pihenés helyett szívem lángjába mártandom tollamat, hogy Hírlapom hasábjai megvigyék, országszerte a nemes lelkesítés hangjait, s viszhangot költsenek ellenállhatlant, mint a holtakat támasztó tárogatónak viszhangja leszen.
De nekünk rend kell, Polgártársaim! Rend, melly a szabadsághoz hű legyen; rend kell, mellynek ótalma alatt magunkat az új viszonyokba bele szilárdítsuk; rend kell, mellynek balzam ujjai alatt a haza javáért egyeseken sújtott sebek meggyógyulnak; rend kell, melly a nemzet lekötött becsületszavát be váltsa, melly gazdag gyümölcsöt érleljen a köz szabadság kertében; – rend kell, melly a személyt, vagyont és személyes becsületet biztosabbá tegye, mint volt az önkény lehunyt korában; rend kell, mellynek gazdagabb kalászokat teremjen; a kézművesnek sűrűbb keresetet nyújtson a közjólétnek nemzetiesedett növekedése, a kereskedőnek bátorságot adjon a megvidorult forgalomba merülni, s közvetíteni a földmívesnek, az ipar űzőnek jutalmát, rend kell, hogy a vagyon munkát adhasson a napszámosnak, kinek becsületes szíve megszaporodott keresetre vár a szabadságnak napjaiban; nekünk rend kell, mellynek segítségével azok, kiket a nemzet bizalma felelős kormányra hívott – s kik felelni tudnak is, fognak is, de csak a nemzetnek, mellynek jogát senki által bitoroltatni nem engedendik – rend kell mondom, mellynek segítségével valósíthassák a reájok bízott óriási feladatot; s ne legyenek kénytelenek a drága időt, mellynek minden elvesztegetett percze egy egy rablás a nemzet boldogságán, – vétkes, vagy gyermekes zavargások lenyugtatására pazarolni, mikkel itt éretlenség, amott ármány, itt magánboszú, amott megsértett önzés vagy hiúság, itt hontagadás, amott áruba bocsátott nagyravágyás, itt negédes hetykeség, amott haszontalan gyermekes pajzánság; a köz egyetértést zavarni, a józan, szabadság szerető honpolgároknak – s ez a nemzet hasonlíthatlan roppant többsége – türelmét fárasztani s a honpolgárok különböző nyelvű, vallású, hivatású osztályai közé, a kölcsönös ingerültség szikráját szórogatni elég vakmerők; – nekünk rend kell, mellynek szelid arcza előtt a kétkedés ránczai lesimuljanak; melly, a szabadságot megkedveltesse, de mellynek férfias határozottsága előtt a vétek, az ármány, a féktelen pajzánság, vagy megtérjen, vagy megrettenjen, és ha kell, lesújtva, büntetve legyen.
Én nem vagyok az, ki más, mint Isten, jog, a szent igazság s a nemzet előtt meghajoljak. A lelki függetlenségnek ezen erejével nézendek szemébe minden véleménynek, kezemet nyújtom mindenkinek, a ki jót, jó és alkalmatos eszközzel akar; a szabad, de illedelmes szó erejét emelendi Hírlapom mindenki ellen, ki roszat akar, vagy a jóra oktalan eszközökhöz nyúl. – Felvilágosítani a tévedést, védeni a jogot, gyámolítani az ártatlant, a bűnt és oktalan átalkodottságot sújtani, a szabadság köpönyegébe burkolózó ármányt napfényre hozni, s a nép köz szabadságát, nem csak minden megtámadás ellen védeni, hanem egyszersmind minden következményeiben okszerűen kifejteni – leszen Hírlapom hivatása.
E nemzet roppant tömege monarchiai érzelmű – ezt megmutatták az izgalomnak napjai; mutatja minden nap tapasztalása. A Király iránti hűség, a nép szív-, vérével ösze van fonva. – Ez érzést Hírlapom ápolni fogja; s eljövend az idő, mellyben a világ előtt bebizonyítva álland jóslatom, hogy ős Budának ormai azok, mellyeken a népszabadságra fektetett királyi szék rendíthetlenebb, mint bárhol másutt.
A külföld irányában Hírlapom a Nemzet önállásának organuma lesz. Ön magunktól függ olly érettséget tanúsítani, hogy szövetségünk a civilisatió érdekében becsesnek tartott, s keresett legyen; s Hírlapom azon leszen, hogy a Magyar név, a nyugoti szabadság, nyugoti civilisatió mérlegében fontos tényezőnek ismertessék el; s baráti keze szívesen fogadtassék, miként mi a baráti kezet szívesen fogadandjuk; – tisztelve minden népek jogait, mint tiszteletet igénylünk nemzetünk jogainak.
Austriával őszinte barátságos egyetértés, ha neki tetszik, a kölcsönös jog, kölcsönös függetlenség, kölcsönös érdek egyenlítés alapján. – Nem a szabadság érdekében cselekszik, ki az austriai sajtó némelly ismeretes jellemű organumainak szándékos, s kimért cselszövetű oktalan bántalmait, az osztrák nemzetnek számítja be, s ennek nyakában szórja a viszatorlást, mit csak amazok érdemlettenek. – A német elem a civilisatió eleme: én ezzel örömest szövetkezem; de nemzetem önállását, nemzetem jogát, nemzetem szabadságát, semmi szövetségért áruba nem bocsátom.
Benn a hazában, a Magyar Korona tág birtokában minden népieségnek szabad fejlődést a magyar mellett, de a magyar fölibe emelkedést senkinek. – Engem a másnyelvű honlakosok népessége elnyomásának szándékáról hiában vádol a roszakarat; vádját egész életem meghazudtolja; – de minden merénynek igen is örökké ellene leszek, melly Magyarországból, akár német, akár szláv, akár illyr, akár szerb országot szeretne gyártani; vagy az országot illy tartományokra eldarabolni, s hiszek Istenben, hiszek Nemzetem erejében, hogy valamint a magyar senkit bántani nem akar, úgy őt sem fogja senki büntetlenül bántani.
Politicai doctrinák fejtegetéseinek most nincs ideje. Elveim ismeretesek. Hírlapom terjedelméről elég legyen annyit mondani, hogy a kül-, s belpoliticának minden ágaira, a köz életnek minden jelenségeire; az irodalom, művészet, társas élet, minden fontosabb oldalára figyelmét egyenlőn kiterjesztendi, a szellemi, s anyagi érdekek minden nemeit, önálló nemzeties irányban gyámolítandja; s úgy a külföld nevezetes eseményeiről – saját eredeti biztos kútfők használatával – mint minden említést érdemlő belföldi történetekről nem csak gyors, biztos, hiteles tudósításokkal szolgáland, hanem egyszersmind tudósításait tájékozó fejtegetésekkel is kísérendi. Mikre nézve, hivatalos állásom a míg tart, Hírlapom felelős szerkesztőjének, úgy a ministerium politicája, mint a közlemények hitelessége tekintetében természetesen bő, s nem értéktelen segédforrást nyújt.
Hivatalos kötelességeim miatt Hírlapomat magam nem szerkeszthetvén, a felelős szerkesztőséget Bajza József úr volt szíves elvállalni; de e mellett lapommal folytonos érintkezésben állandok, Hírlapom politicámnak, nézeteimnek közvéleménynyeli érintkezésemnek organuma leend.
Megjelenik Hírlapom, minden eddigi magyar lapnál nagyobb egész íven Julius elejével, hatszor hetenként. Fél évi elő fizetési ára Budapesten házhoz hordással, boríték nélkül 8 pft, postán borítékban, hetenként 6-szor küldve 10 pft; kevesebbszer küldve 9 ft. – Előfizethetni Pesten Nádor-utcza Döring-házban „Kossuth Hírlapja kiadó hivatalában”, vidéken minden posta-hivataloknál.
Pest, Majus 17. 1848.
Kossuth Lajos
mint „Kossuth Hírlapja”
kiadó tulajdonossa
kiadó tulajdonossa
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. Kossuth-gy.
II. R.
II. R.
