143. Buda, 1848 május 24. Kossuth rendelete a sz. kir. városokhoz a királyi díj megváltásának módjáról.
143.
Buda, 1848 május 24.
Kossuth rendelete a sz. kir. városokhoz a királyi díj megváltásának módjáról.
Buda, 1848 május 24.
Kossuth rendelete a sz. kir. városokhoz a királyi díj megváltásának módjáról.
A sz. kir. városok által fizetett királyi díj megszüntetését a 16 szepesi város vetette fel május elején (ld. a 95. számot). Kossuth az összes sz. kir. városokban rendezni akarta a kérdést. Az itt közölt levél Újbánya városának szólt:
Meg vagyok győződve, hogy a királyi városoknak kedves dolgot teszek, midőn a királyi díj tőkéjének letételére fölhíván azokat, régi óhajtásuknak valósítására alkalmat kívánok nyújtani.
Annál fogva hivatalosan fölszólítom ezen szabad kir. város hatóságát, kötelező alakban teendő nyilatkozatra az iránt, kívánja-e az 54 ft 35 krra p. p. menő ugynevezett királyi díjt továbbá is évenkint a pénzügyministerium kezelése alatt álló kincstárba fizetni, vagy pedig inkább óhajtaná annak öttöl százzal (5%) számított tőkéjét egyszerre letenni? Melly fölszólításhoz azon észrevételt csatolom, hogy a kir. városok a törvényhozás közbejötte nélkül, a tőke letételre nincsenek ugyan, de a szokott évi díj fizetésére igen is vannak kötelezve, s ezen kötelezettség alól kormány rendeletnél fogva föl nem oldozhatók.
És azért tekintetbe vevén a különben is egy egy kir. városra eső tőkeösszegnek csekélységét, reméllem, hogy ezen városi hatóság hazafiúi indulata által is buzdíttatva annál készebb leend a tőke egyszerrei letételére nyilatkozni, minthogy annak lefizetése által a kir. városok meg fognák könnyíteni azon tartalék tőke összeállítását, melly az ország által óhajtva várt, s magoknak a kir. városi földbirtokosoknak is javára szolgálandó hitelintézet* megnyitásához törvényileg megkívántatik, de amellynek mielőbbi megnyitása különben hazánk jelen pénzügyi körülményeinél fogva nagy nehézségekkel lenne összekötve.
Vö. a 103. számmal.
Határozott nyilatkozatát egy hónap alatt bevárom. –
Egykorú kőnyomat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Vármegyék és városok beküldött iratai.
Újbánya 39. sz. – (Pü. sz. 385. P. M.).
O. Lt. Vármegyék és városok beküldött iratai.
Újbánya 39. sz. – (Pü. sz. 385. P. M.).
A felhívásnak gyenge visszhangja volt. Csak kevés város vállalata a királyi díj tőkéjének lefizetését. Ld. a 483. lapon. Pedig Kossuth a szabad királyi városok és a szepesi tizenhat város által fizetett összegből (724.740 ft.) akarta előteremteni az 1848: XIV. tc.-ben elrendelt hitelintézet 500 ezer forintos tartaléktőkéjét. Augusztusban Francsek József lőcsei városi kapitány, a lőcsei kerület képviselője törvényjavaslatot terjesztett elő a szabad királyi és szepesi városok királyi díjának megszüntetéséről. A törvényjavaslatot a képviselőház augusztus 16-án a pénzügyi központi bizottmányhoz utasította. Kinyomtatására nem került sor. (Beér J.–Csizmadia A.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, Budapest, 1954. 189., 669. l.) Az augusztus 28/29-i ülésén a képviselőház úgy döntött, hogy november 1-től, az új adózás bevezetésével a királyi díjak szűnjenek meg, miután az 1848: VIII. tc. értelmében az ország minden lakosa egyenlően és arányosan részesül a közterhekben. Ld. a 441. számot.
