166. Budapest, 1848 június 5. Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a harmincadcsempészeti bíróság utasítás-terveze…
166.
Budapest, 1848 június 5.
Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a harmincadcsempészeti bíróság utasítás-tervezetéről véleményt kér.
Budapest, 1848 június 5.
Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a harmincadcsempészeti bíróság utasítás-tervezetéről véleményt kér.
A harminczad csempészeti bíróságnak mikénti felállítása iránt készített tervezetet, másolatban azon szíves kéréssel van szerencsém Minister úrhoz mellékletben áttenni, hogy irántai nézeteit általában, különössen pedig véleményét arra nézve tudatni méltóztassék: hogy miután a marasztalandók egy része olly egyénekből álland kétségtelenül, kik vagyon hiányában a marasztalási bírságot fizetni képesek nem lesznek; s miután puszta csempészeti esetekben, bűnvádi természetű testi büntetés nem alkalmazható, mert fenyítő hatóságot feltételez, mellyel ezen ítélőszék nem bír; de ha bírna is, alkalmazni még sem fogná, – ez esetben mi neme a büntetésnek lenne legczélravezetőbben alkalmazandó? –
Egyszersmind arra nézve is kérem Minister úr becses véleményét, törvényesnek véli-e, a sósvíz források használatának, a nép közt annyi béketlenséget okozott tilalmát fentartani? – ha igen, minő eljárás volna a törvényel leginkább megegyező? ha pedig nem, a bírói eljárásnak minő nemével lehetne a sósvíz források szabad használatát, a kincstári só jövedelmekre való tekintettel össze egygyeztetni. –
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Igazságügymin. Elnöki 766/1848. –
(Pü. sz.: 717. P. M.).
O. Lt. Igazságügymin. Elnöki 766/1848. –
(Pü. sz.: 717. P. M.).
Mellette „Az 1715: 15. és 1723: 13. törvénycikkek alapján alakított harminczad csempészeti ítélő széknek újabb törvényes rendelkezéséig szabályul szolgálandó utasítás”.
Deák F. igazságügyminiszter június 10-én azt válaszolta, hogy a büntetések átváltoztatása a büntetés más nemére törvényen nem alapul és így kormányrendeletben nem lehet alkalmazni. Az igazságügyminiszter a javaslatba hozandó törvénykönyvben ki fog térni az ilyen természetű átváltoztatásokra. A sósforrások használata, amennyiben nem sófőzés vagy sósvízzel való kereskedés a célja, nem esik tilalom alá. Az erre vonatkozó pontot a sócsempészet büntetéséről szóló rendeletben (ld. a 24. számot) is törölni kellene. (Uo.).
