174. Buda, 1848 június 7. Kossuth levele Pázmándy Déneshez, a frankfurti német parlamenthez küldött megbízotthoz, a német szövets…
174.
Buda, 1848 június 7.
Kossuth levele Pázmándy Déneshez, a frankfurti német parlamenthez küldött megbízotthoz, a német szövetségről, a magyar kormány külképviseletéről és a Kossuth Hírlapjáról.
Buda, 1848 június 7.
Kossuth levele Pázmándy Déneshez, a frankfurti német parlamenthez küldött megbízotthoz, a német szövetségről, a magyar kormány külképviseletéről és a Kossuth Hírlapjáról.
A magyar kormány küldöttei, Pázmándy D. és Szalay L. május 27-én küldték haza első jelentésüket. Egyúttal levelezésben állottak a kormány egyes tagjaival. Kossuth Pázmándy levelére válaszol:
Ŕ Monsieur Denis Pázmándy Ambassadeur Hongrois
á Frankfourt s. M.
Buda Jun. 7. 1848.
Junius 1-jéről leveledet vettem. Eljárástokat helyeseljük.
A szövetséget* a mi illeti, nagyon kell vigyáznotok, hogy a francia hatalmat meg ne sértsük.
Magyar–német szövetség.
Kivel lehet nekünk háborúnk? a szerb-illir fajjal és az orosszal. – Az elsőben a külmegtámadás alapján kötött szövetségnél fogva a németek nem néznének casus foederist; – mondván, hogy ez belzavar, nem – külmegtámadás. – A másodikban saját existentiájok végett segíteni kénytelenek volnának különben is.
Kivel lehet nekik háborújok? az orosszal, franciával, – az elsőben segítjük, ez Casus per se, – a másikban? kérdés, minden körülmények közt érdekünkben fog-e állani. – Erre nagyon vigyázni kell.
Nekem azon eszmém van, hogy meg kellene kísértenetek a szövetséget azon alapon – hogy a szövetség alapjául azon eszme vétessék, miképen minket vagy mint a németeket a sláv elem fenyegeti, tehát a veszély elhárításában segítsük egymást, – ők a Magyar Koronának integritását garantirozzák, – legyen ez bár orosz, szerb etc. befolyással támogatott horvát-illir pártütés által fenyegetve – mi pedig a Deutsche Bund integritását garantirozzuk cseh s általában sláv elemű elszakadási törekvések ellen.*
A csehek igyekeztek megakadályozni, hogy Ausztria beolvadjon az egységes Németországba.
A francia irányában óvatosnak kell lenni; sőt inkább azon igyekezni, hogy a Magyar Korona integritását ők is garantirozzák.
Így az angoloknál is. – A szabad Duna,* ez legyen a jelszó.
A dunai kereskedelem szabadsága, amely Angliának is érdeke volt.
A szövetséges segítség alapja talán részünkről 50.000 ember, részükről szintúgy 50.000 az ő költségükön – másik 50.000 mienken még országunkban van.
Egyébiránt erre nézve majd kaptok utasítást. – Ez az én nézetem.
A dieta Julius 2-kán kezdődik. Ehez mérd haza utazásodat.* – Kellene távollétedben Szalay mellé segítség?
Pázmándy Dénes a képviselőház elnökjelöltje volt, és meg is választották elnöknek. Emiatt haza kellett térnie Frankfurtból.
Nous travaillons ŕ deplacer le centre de la Monarchie Autrichienne ŕ Buda. A király eljő még e hónapban – s ha Isten segít itt is marad. – Az austriai diplomatiát nekünk kell igazgatnunk. – Batthyányit e végből Insbruckba küldtük.* – Erdéllyel meg van az unio. István Herczeg alter ego Erdélyben. Az Erdélyi seregek hadügy ministerünk alá helyezve.* – Önkénteseink toborzása vígan megy – már alkalmasint talpon van a 10.000. Szegednél 20.000 embert concentrálunk. – Csányihoz a Dráva innenső partjára útban van 5000 és mint tartalék sereg a Tolna, Baranya, Somogy, Szalai mobil nemzetőrség, s a honukból kiűzött horvátok. – Imposant készülünk, de Horvát Ország nyílt pártütésben van. – Jellasichot a király sajátkezűleg proscribálta.* – Mészáros derék ember – de nincs egy főtiszt az armadiánál, kiben bízhatnánk. – Az emberek hordják össze a pénzt – ezüstöt – posztót, fehérneműt etc. – de ez mind kevés. – Frankfurtban 5%tes egy éves kincstárutalványaink nem találnának-e vevőre – pénz! pénz! megőszülök bele.
Batthyány L. az udvar hívására a Jellacsiccsal tervezett tárgyalások céljából ment Innsbruckba, de úgy látszik, hogy a királyi udvar Budára költözésének előkészítése is szerepelt feladatai között. Távollétében június 10-én a minisztérium felterjesztést küldött Innsbruckba és ebben újból kérte a király Magyarországra jövetelét. Ld. a 246. számot.
A király május 29-i rendeleteire utal. Kiadta Pap D.: Okmánytár I. LXXVI–LXXVII.
A Kossuth által fogalmazott proklamációt Jellacsics lemozdításáról Batthyány előterjesztésére június 10-én fogadta el az udvar. A proklamáció június 18-án jelent meg a Közlönyben. (Ld. a 179. számot.) De úgy látszik, Kossuth már biztos volt benne, hogy Batthyány eredménnyel fog járni Innsbruckban.
Constantinápolba, Bukarestbe, Jassyba, Belgrádba consulokat küldünk. Eszközöljétek* – hogy a németek is küldjenek hozzánk követet; – az angol, Hamburg, Amsterdam etc. consulokat.*
A magyar kormány külpolitikájának tavasztól kezdve főtörekvése volt, hogy a külföld előtt Magyarország különállását bemutassa és külföldi kapcsolatokkal, szövetséggel fokozza az ország politikai súlyát. A Frankfurtba küldött Pázmándy D. és Szalay L. május 27-én azt javasolta, hogy a magyar kormány Franciaországban és Angliában igyekezzék külképviseletet létesíteni. A kormány álláspontja az volt, hogy Ausztria csatlakozása a német egységhez és az udvar Budára költözése egyszeriben megoldja a diplomáciai kapcsolatok kérdését. Először a szomszéd országokban akart külképviseletet teremteni. (Ld. a 1689. számot.) Vö. Hajnal I.: i. m. 48. s. köv. l. A Pesti Hírlap június 18-án magyarázatot fűzött a kormány elhatározásához, amely szerint kiépíti a külföldi képviseleteket. Az ellen nincsen észrevétele, hogy Magyarország és az osztrák örökös tartományok politikai képviselete közös, de feltétlenül szükségesnek tartja magyar konzulátusok felállítását, egyrészt az ipar és a kereskedelem érdekeinek képviseletére, másrészt a külföldön tartózkodó magyarok érdekében. Konzulátusok felállítását a következő helyeken ajánlja: Bukarest, Iaşi, Brăila, Galaţi, Konstantinápoly (főkonzullal), Trieste; főkonzulátust kíván továbbá Livornóban, Marseille-ben, Liverpoolban, Smyrnában, Çanakkaleban (mindkettő a konstantinápolyinak alárendelve) és Alexandriában.
Június 27-én Batthyány Lajos miniszterelnök a minisztertanács megbízásából közölte Esterházy külügyminiszterrel, hogy Magyarország Iaşiba, Konstantinápolyba, Bukarestbe, Belgrádba külön konzulokat (agenseket) akar küldeni, kérte, hogy eszközölje ki az érdekelt tartományok részéről a tervezett állások elismerését. (O. Lt. Külügymin. Elnöki 346/1848.). A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter kérésére a külügyminisztérium tájékoztató adatokat gyűjtött a külföldi osztrák, angol, francia képviseletekről. (Uo. 361/1848.; 422/1848.)
Kossuth szavai arra mutatnak, hogy a magyar kormány német követre számított és arra, hogy a nyugati országok konzulokat küldenek.
Most hozzátok egy magánkérésem. Hírlapom Jul. 1-jén meg indul.* – Eszközöljétek, hogy Szalaytól Junius 28, legfeljebb 29-kén kapjak levelet az ottani dolgokról, mellyet neve nélkül lapom első számába iktathassak. – Aztán minden héten legalább egy tudósítást. – Szerezzetek nekem a németek közül minél több correspondenst ügybarátaink közül – de jókat ám – s ha lehet angolt – franciát, – s egyebeket is.*
Kossuth Hírlapjának első száma július 1-én jelent meg.
Kossuth Hírlapjának külföldi rovata országonként haladva részletesebb tájékoztatást adott a külföldi eseményekről, mint a többi lap.
Magyarország szilárd nyugalomban van, a Bánátot kivéve. – A szerb mozgalmak igen élénken veszélyesek.
Egészségem javul. István áldjon.
Közli A szabadságharc magyar diplomáciai
levelei. 1848–1849. A háborús felelősség. Vol.
I. Nr. 3. (1929. január) 270–271. lap. A
kiadás ezen alapul, mivel az eredeti (O. Lt.
Vörös Antal-gyűjtemény 1051. sz.) nem található.
levelei. 1848–1849. A háborús felelősség. Vol.
I. Nr. 3. (1929. január) 270–271. lap. A
kiadás ezen alapul, mivel az eredeti (O. Lt.
Vörös Antal-gyűjtemény 1051. sz.) nem található.
