183. Budapest, 1848 június 12. Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez a Ceccopieri olasz ezred véres verekedéséről és a…
183.
Budapest, 1848 június 12.
Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez a Ceccopieri olasz ezred véres verekedéséről és a külföldön szolgáló magyar ezredek hazahozataláról.
Budapest, 1848 június 12.
Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez a Ceccopieri olasz ezred véres verekedéséről és a külföldön szolgáló magyar ezredek hazahozataláról.
A magyar kormány június 8-án és 10-én előterjesztést intézett a királyhoz és kérte, hogy jöjjön a magyar fővárosba. A kormány azzal érvelt, hogy Magyarország a Habsburg-birodalom legnyugalmasabb országa. A pünkösdi zavargás veszélyeztette a kormány tervére valóra váltását, ezért a minisztérium június 12-én nyugalomra szólította fel a főváros lakosságát. A felhívást István nádor külön felhívása jelent meg. Közlöny, 1848. június 14. (6. szám) 21. l. Kossuth pedig a következő átiratban tájékoztatta az udvar mellett Innsbruckban tartózkodó magyar külügyminisztert:
Külügy minister Herczeg Eszterházy Pál úrnak
Pünkösd első napja estéjén* Pesten szomorú kicsapongás történt.
Június 11-én.
A Ceccopieri olasz ezred* némelly legényei, s a még fegyvertelenül Pesten kiindíthatásukra váró önkéntes honvéd sereg némelly tagjai közt csapszéki öszekocczanás történt s innen a verekedés a laktanyába vonult, mellyből a fellázadt olaszok – kik egyébiránt a fővárosi lakosokkal eddig a legjobb egyetértésben voltak – lelövöldöztek, a nép pedig fegyveresen fegyvertelenül a laktanyát rohanta meg – mind két részről nehány halott és sebesített esett áldozatul.
A 23. számú Ceccopieri olasz ezred Buda helyőrségéhez tartozott. Az ezred a Magyarországon állomásozó idegen katonaság ünnepélyes felesketésekor június 1-én először megtagadta az eskütételt és csak Mészáros hadügyminiszter olasz nyelvű beszédének hatására engedett. A verekedésben részt vett zászlóalj a Károly-kaszárnyában lakott. A verekedés miatt az egész 23. ezredet Komáromba helyezték át.
A forrongás egész éjen át irtózatos volt – és még is a rendnek annyi erős alapja van a főváros lakosságában, – hogy ezen véres öszeütközés is lefolyt a nélkül, hogy politicai színt öltött volna magára, vagy nép lázzadássá fajult volna.
Az olaszok – négy század – laktanyájába vonulva; életét féltve nem akarta magát megadni; – másnap reggel azonban a fő Herczeg nádor egy beszédére, fegyverét önkényt le rakta, – s a nép ezerei közt a nemzetőrség által képezett utszasoron, fényes délben fegyvertelenül vezettetett ki a fő Herczeg nádor s a ministerium által a gőzhajókra, melly őket a komáromi várba vitte, hol a tény iránt a visgálat folytattatni fog.
És a nép ezerei magok fékezék magokat, hogy a lefegyverzett sereg bántalmatlanul vonulhatott ki a városból.
Sietünk ez eseményről Herczegségedet a végett értesíteni, nehogy honunknak ellenségei Urunk Királyunk előtt ez eseményt eltorzítva arra használják, hogy a honunkbai jövetelről, – mellyet megígérni méltóztatott, s mellyet a trónus fentartása olly sürgetőleg igényel – lebeszéljék.
A ministerium a mint sajnálja ezen véres eseményt, úgy kötelességének tartja kijelenteni, hogy ha még kételkedhetett volna arról, mikint Budapest minden rendű lakossaiban a józanságnak, férfiasságnak, rendszeretetnek igen szilárd eleme van; – épen ez esemény megadta a ministeriumnak ezen meggyőződést, – mert állítani merjük, hogy alig van most Európában nagy város, hol egy egész éjen át tartott illy forrongás lecsillapítathatott volna a nélkül, hogy politicai nép lázzadássá fajult volna.
Itt pedig lecsillapult. Fő Herczeg István Ő Fenségének s a ministeriumnak személyes közben jötte elég volt arra, hogy a hemzsegő nép tömeg ezerei, békén várják a dolog elintézését; s a kor katonaság, nemzetőrség s maga a nép saját józanságában elég erőt talált arra – hogy a szenvedélyes dühben vért ontott, aztán lefegyverzett olaszokat bántalmatlanul lehessen gőzhajóra szállítani.
Pedig ezt ugyan azon nép tette, melly a szerencsétlen éjjel nem bátran, de vakmerőn rohanta meg üres kézzel az ablakokból lelövöldöző olaszok laktanyáját. –
Tessék tehát Herczegségednek Ő Felségét ez eseményről kellőleg felvilágosítani; s arról meggyőzni, mikint illy város megérdemli, hogy királya személyes jelenlétte által nyújtsa meg a ministeriumnak azon erkölcsi segélyt, mellyre szükségünk van, hogy Ő Felsége számára e hű országot épségben megmenthettük.
2. Nem késhetünk tovább Herczegségedet sürgetőleg felkérni, panaszolja meg Herczegséged Ő Felségének, hogy rendeleteinek sikerét az ausztriai ministerium milly botrányos hanyagul teljesíti. – Wasa gyalog s Nádor és Miklós huszár ezredeket már hetek óta méltóztatott Ő Felsége hazánkba beparancsolni. – Minden sürgetéseink daczára mai napig sincsenek itt. – Hazánk délkeleti részén pedig a szerbek nyílt lázzadásban vannak; és a mi seregeink, mellyek nincsenek ellenség előtt, még királyunk parancsára sem eresztetnek haza.
Méltóztassék Herczegséged Ő Felsége kegyelmétől kieszközölni, hogy rendelet bocsátassék azonnal Gallícziában, de különössen Csehországban, Morvában, Austriában levő minden magyar katonasághoz, hogy azonnal haza jöjjön. –
Az országgyűlés közeleg s a nemzetnek joga van megkívánni, hogy midőn saját hazája megtámadtatik, s e megtámadás szerbiai beütéssel is gyámolíttatik, saját hadserege, hazája védelmére siessen.
Gróf Batthyány haza jövetele nagyon szükséges. – Még Insbruckból az ő küldetése óta történtekről semmi tudósítást nem vevénk.
Budapest, Jun. 12. 1848.
Kossuth s. k. fogalm.
O. Lt. Miniszterelnökség 479/1848.
O. Lt. Miniszterelnökség 479/1848.
