208. Budapest, 1848 június 18. Kossuth átirata Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez: a vasútépítésre az 1 és…
208.
Budapest, 1848 június 18.
Kossuth átirata Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez: a vasútépítésre az 1 és 2 forintos bankjegyekből nem tud biztosítani 2 millió forintot.
Budapest, 1848 június 18.
Kossuth átirata Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez: a vasútépítésre az 1 és 2 forintos bankjegyekből nem tud biztosítani 2 millió forintot.
Széchenyi 1848. június 1-én a következő átiratot intézte Kossuthhoz:
Miután az országgyűlés megbízásához* képest a folyamatban lévő közmunkálatokat fentartva, az új vállalatoknak előmunkálatait rendeztem, s a rendelkezésemre álló sóári alap óvatos felhasználásárúl számot vetettem, ideje, hogy azon pénzalaprúl is említést tegyek, mellybűl az országgyűlés által kijelelt vállalatok kiállítandók lesznek.
Az 1848: XXX. tc. felhatalmazta a magyar minisztériumot, hogy a készülőben levő vasutak és megkezdett vízszabályozások folytatásához és befejezéséhez nyújtson segítséget, amennyiben a kereskedelmi forgalom szempontjából fontosak. Felhatalmazta továbbá új vasútvonalak építésére, a magántársulatokkal szemben az államnak tartva fenn az építés jogát. Feladatává tette egyúttal a gondoskodást az utak, hidak és más közlekedési eszközök fenntartásáról.
Nem szükség említenem, miszerint az ország jövendőjének biztosításában a közlekedések, kiválólag pedig a vasutak fő tényezők. Közigazgatási, közbátorsági állása ez országnak egészen más fogna lenni, ha vasutak vonulnának Pestről az ország minden és szükségeinknek megfelelő pénzerőt állíthatna ki a status számára. Az egész ország folytonos sebes és biztos érintkezésével egészen más vágásokban fejlődnék a közértelem. Szóval ennek befolyása fejlődésünkre kiszámíthatlan.
Sőt míg kiállíttatnak a közvállalatok,* addig is fő tényezői a köznyugalomnak s a belviszonyok szilárdulásának, mint erre eddigi hivatalos levelezéseim tanulságul szolgálnak. Az egyes községekhez a kisajátítás kérdésében bocsátott felszólításomra többnyire a szükséges földtér ingyen átadására tétetett ajánlat,* de egyszersmind felszólítatom a munka mielőbbi megkezdetésére.
Amíg végrehajtják azokat a feladatokat, amelyeket az országgyűlés a közmunka- és közlekedésügyi miniszterre bízott.
Az útépítéshez szükséges területek kisajátításának kérdésével Széchenyi az 1847–48. évi országgyűlésre készített javaslatának függelékében foglalkozott. A községek olyan helyeken, ahol bizonytalan volt: merre fog haladni a vasút vonala, úgy igyekeztek a vasutat a saját határukon átvezettetni, hogy ingyen területet ajánlottak fel. Amikor azonban már kialakult a vasút iránya és kisajátításra volt szükség, a birtokosok súlyos követelésekkel léptek fel. Széchenyi álláspontja az volt, hogy a kisajátított területekért ne az állam, hanem a község fizessen kártérítést. A még rendezetlen határba a kisajátított föld helyett másikat lehet adni. Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, 1848. 93–96. l. Itt viszont már a községek, amelyeknek határából a vasút céljaira kell kisajátítani, ingyen engedik át a szükséges területet.
Az országgyűlés a közlekedések kiállítására 10 millióig felhatalmazta a ministerséget: 6 új vasútsugárt rendelt Pestbűl az ország több részeibe, és a munka tettleges megkezdését is megengedte.*
Az 1848: XXX. tc. 3. §-a rendelkezett a 6 új vaspályavonal tervezéséről, és kiemelte a Fiume felé vezető vonal építésének sürgősségét.
Már négy vonalon készülnek a tervek; maholnap annyi, mennyi előlegesen szükség, be lesz fejezve; s a tettleges munkának két vonalon már is más akadálya nincs, mint a szükséges pénzalap.
Legszokottabb mód lett volna, hogy a szükséges pénz kölcsön útján állíttassék ki. Ez azonban már most nem lehetséges többé.
Mert miután Minister Úr kényszerítve volt 5%-s kincstárutalványokat kibocsátani, mellyeket 3, 6 és 12 hó alatt bevált, mellyeknek 5% kamatját előre fizeti, ezen épen most forgásba jövő papírokkal a közlekedési czélokra kiadandó papírok nem versenyezhetnek, és bizonyosan még magasabb kamat mellett sem volnának pénzzé tehetők.
Ez úton tehát pénzt teremteni teljes lehetetlennek tartom.
Megkezdett azonban egy időben Minister Úr más pénzügyi munkálatot is, t. i. a bankjegyek kiadatását, melly 12 1/2 millióra van tervezve.
Ezen bankjegyekből, mint tudom, a status által alapul adandó 5 millión kívül 3 1/2 millió a kezelő bank rendelkezése alá fog adatni, 4 millió pedig a bank ellenőrködése mellett biztos hypotecára kiadandó leszen.*
Vö. a 203. számmal.
Az eddig Minister Úr által megindított pénzügyi munkálatokból azt látom; hogy
A most nyomasztó állapotban lévő mező gazdaságnak a kihirdetett hitelintézet által kíván segélyt nyújtani.*
Vö. a 103. számmal.
Az ipar és kereskedés gyámolítatik azon 3 1/2 millió által, mit a kereskedelmi bank kedvező feltételek alatt nyert.
A fenmaradó 4 milliónak, miután szerződésileg biztos hypothecára kiadandó leszen, rendeltetése az nem lehet, hogy a status gyümölcstelen kiadásaira fordíttassék, következőleg az egyedül productív beruházásokra fordítható leend.
Ezekben pedig mi lehet inkább az, mint vasútak, mellyek mezőgazdaságot, ipart, kereskedést egyiránt érintik, egyiránt emelik s minden érdekeket kielégítik. –
Az én ítéletem szerint tehát a bankjegyek emissióját, más általam méltányolt okok mellett leginkább az motiválhatja, ha ezen pénzügyi munkálatból a status rendelkezésének nyert 4 millió forint nagy részt közlekedési beruházásokba fektettetik.
Véleményem tehát oda járul, hogy miután a közlekedések, különösen a vasutak munkába vételére a megindított pénzügyi munkálatok által minden más mód a pénzalap-kiállítás tekintetében lehetetlenné vált, ezen bankjegy emissióból a status rendelkezésére eső 4 millió ezüst frtbúl két millió rögtön az országgyűlés által munkába venni rendelt országos vaspályák megkezdésére fordítassék; sőt ha a középponti vasúttársasággal az óhajtott alku az általam eléterjesztett alapokon megtörténnék; azon 1 millió is, melly az előleges egyezkedés szerint bankjegyekben volna fizetendő, ezen 4 milliónyi öszvegbűl külön fedeztessék. Minden esetre 2 millió pengő forint a kibocsátandó bankjegyekbűl ollykép adassék rendelkezésem alá, hogy abbúl a kijelelt országos vaspályákat azonnal munkába vétethessem, s erre a szükséges előintézkedéseket mielőbb megtehessem.
Szíves válaszát annál sürgetőbben kérem, minthogy az e napokban kiküldendő osztályfőnök a vonalokba eső községekkel érintkezésbe lépend, s a velek való értekezéseit legsikeresebbé az tehetné, ha a megkezdendő munkák tekintetében biztos kilátásokat nyitna, minden esetre a pénzalap készen létéről őt értesítve bocsáthatnám el.
Tisztázat. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 699/1848.
Kossuth erre a következőképpen válaszolt:
Teljesen méltányolva Minister úrnak f. hó 5-én* 152. sz. al. hozzám intézett iratában a vaspályák szükségesége mellett fölhozott okokat, bármennyire óhajtanék azok megkezdéséhez a kívánt 2 millió magyar bankjegyekkel segédkezeket nyújtani, mivel azonban a bankjegyek nyomásához kellő technicai készületeink még úgy állanak, hogy a legkedvezőbb esetben is a bankjegyek kibocsátását csak az országgyűlés előtt egy pár nappal lehet tetlegesíteni, és mivel az egyelőre csupán 5 millió pft alapon kibocsátandó 12 1/2 millió pangó állapotban létező iparunk, hitelünk és kereskedésünk fejlesztése végett a Kereskedelmi Bank biztos fedezet kimutatása mellett 3 1/2 millió pftra tart igényeket, ekként csupán 4 millió marad rendelkezésem alatt, ha még ebből is 2 milliót ki kell adnunk, alig marad valami, mit a status rendkívüli szükségeinek fedezésére lehetne fordítani.
A fogalmazványban és a tisztázatban is tévesen van 1-én helyett.
De legfőbb tekintet az, hogy magának a bankjegy kibocsátási tervnek létesítése már az országgyűlés megnyitásának idejére esik; s ez legjobb, legidőszerűbb alkalom leend arra, hogy Minister Úr kívánatát nagyobbszerű alapon a nemzet képviselői elébe terjessze, és én nem fogom elmulasztani azt ott a legmelegebb részvéttel pártolni.*
A közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1848. július 1-től december 31-ig terjedő költségvetésében a középponti vasútra 1 millió forintot, egyéb vasutakra 2 1/2 millió forintot vettek fel. Az országgyűlés a minisztérium költségvetését szeptember 1-én elfogadta. Ld. a 463. számot.
láttam 17/VI Kossuth
Stuller F. fogalm. Kossuth s. k. javításaival.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 699/1848.
Tisztázat. O. Lt. Közmunka- és közlekedésügyi
min. Elnöki 206/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 699/1848.
Tisztázat. O. Lt. Közmunka- és közlekedésügyi
min. Elnöki 206/1848.
