387.
Budapest, 1848 augustus 14.
A magyar minisztertanács határozata a magyar katonaság hazahozataláról és az idegen katonaság eltávolításáról, Jellacsiccsal szemben a védelem megszervezéséről, a délvidéki szerbek megnyeréséről.
August. 14-kén tartott ministeri tanácsülésben határoztatott: miszerint törvényjavaslat készíttessék az iránt, hogy azon magyar katonaság, melly nem Olaszországban, hanem a többi austriai tartományokban van, azonnal berendeltessék, mi ellenben a benlevő austriai katonákat ki eresztjük, ha ellenségeink s a pártütők ellen csatázni vonakodnak.
Bejövén az ezeredek, a hadminister biztosságot nevezzen ki, melly a tiszteknek kérdést teend, valjon az alkotmányos esküt letenni s minden ellenségeink ellen harczolni készek-e? – ellenkező esetre a leköszönésre lesznek felhívandók.
Ugyancsak ezen kérdések lesznek intézendők a Drávai táborban levő tisztekhez is, s a kik netalán ennek folytában leköszönnének, azoknak helye azonnal betöltendő. Melczer ezredes utasíttatott, hogy Jellasiccsal magát érintkezésbe tegye, s kérdezze meg őt az iránt, hogy a Varasdra összehúzott nagy katonai erő mire való? mi a czélja? és az összeütközés kikerülése végett szedessék fel a varasdi híd, mire ha nem állana rá Jellacsics, azt vontassa össze úgy azonban, hogy ez meggátolhatlanul végrehajtassék, következőleg a lépés bekövetkezéséről Jellacsics eleve ne értesíttessék, ha attól lehet tartani, hogy ezt erőszakkal is igyekeznék meggátolni.
Valószínű levén azon cselesség mellett, mellyet eljárásaiban Jellacsics követ, hogy ő katonai erejével a Dráván átlép, – azért azon vidéki megyék felhívandók olly intézkedések tételére, mellyek szerint a nemzetőrök védelmi kiállásra készek legyenek s a netaláni berontás esetében fegyvert fogjanak.
A külügyminister jelentése következtében Novák Lajos sorjegyző, ki a magyar elleni illyr proclamatiót terjeszté s körülte dolgozott, hivatalától elmozdíttatik, s avégett, hogyha pörbe fogandó, pörbe fogattassék, az igazságügyminister megbízatik.
Intézkedés rendeltetett tétetni, miszerint az alvidék azon ráczainak, kik nyugodtak csendesek s hívek, tudtokra adassék, hogy semmi bántalomtól ne féljenek, miután még a rögtön megtérők is bocsánatban fognak részesíttetni.
Vörös Antal egykorú másolata.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.