388. Pest, 1848 augusztus 14. Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz a haza védelmét szolgáló előkészületekről.
388.
Pest, 1848 augusztus 14.
Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz a haza védelmét szolgáló előkészületekről.
Pest, 1848 augusztus 14.
Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz a haza védelmét szolgáló előkészületekről.
Batthyány és Jellacsics július végi bécsi tárgyalása után sokan helytelenül úgy gondolták, hogy Horvátország felől megszűnt a komoly veszedelem. Csányi László előtt azonban világos volt, hogy Jellacsiccsal nem lehet megegyezni. Jellacsics továbbra is fegyverkezett és csapatokat vont össze. A Drávánál álló császári csapatok parancsnokának, Ottinger vezérőrnagynak árulása egyre világosabban látszott. Jellacsiccsal folytatott tanácskozás után azzal az indoklással, „hogy a bán nem fenyegeti az országot, szétszórta védőseregét a Dráva mentén, a sorkatonaságot a szerbek ellen akarta küldeni. Majd pedig parancsban adta ki, hogy Jellacsics támadása esetén fegyver használata nélkül vissza kell vonulni. Csányi, hogy a kormány figyelmét felébressze a veszedelemre, augusztus 10-én beadta lemondását. Batthyány kész volt elfogadni a lemondást, de a minisztertanácsban Kossuth és Szemere Csányi mellé állott. Szemere a minisztérium nevében maradásra szólította fel (ld. a 380. számot). Csányi augusztus 14-én válaszolt: helyén marad. (A kérdés részletes rajzát adja Barta I.: Kossuth és Csányi. 613–617. l.) Ebben az átmeneti időben írta Kossuth Csányihoz itt következő levelét:
Pest, August: 14. 1848.
Igen tisztelt Barátom!
Eddigi jelentéseire tettekkel feleltem. Teljesítvén mindent, a mit tőllem kívánt, ha még olly gondba került légyen is.
Most kurír gyanánt küldöm saját titoknokomat.*
Valószínűleg Rákóczy János, aki augusztus 29-én valóban megbízást kapott, hogy a táborba menjen. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1476/1848.)
Viszen magával 15.000 pftot magyar két forintos bankjegyekben. – 9000 ftot Milpöck katonái számára, hogy Sopronban ne kellessen küldenie, 6000 ftot Kegyednek apró pénzül.
Viszen Baranya megye másod alispányához levelet, hogy Molnár őrnagy helyén marad.*
Baranya megye másodalispánja Perczel Imre volt. Molnár József őrnagy a mozgó nemzetőrségi 3-dik zászlóalj parancsnoka volt, akinek érdemei voltak a Baranyai nemzetőrség szervezésében. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács augusztus 2-án Molnár J. helyére Mihalovics Mihályt nevezte ki. Molnár J. elkeseredett levélben panaszolta az alispánnak, hogy leváltása érthetetlen és indokolatlan. A zászlóalj tisztjei pedig bejelentették, hogy valamennyien lemondanak. Perczel I. augusztus 10-én az ügyet az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz terjesztette, amely augusztus 14-én úgy döntött, hogy Molnár J. továbbra is a helyén maradhat, mert Somogy megyébe, ahová Molnárt szánták, ideiglenesen Tallian Károlyt nevezték ki. Ezt a rendeletet vitte magával Kossuth futára. (O. Lt. Orsz. Nemzetőrs. Haditan. 2328., 2614/1848). Vö. Varga J.: Nepfelkelő és gerillaharcok Jellacsics ellen 1848 őszén. Budapest, 1953. 159. l.
Viszen Melczer ezredesnek parancsot, hogy a varasdi hídat lövesse össze – és hogy minden katona tisztet egyenkint becsületszavára szóllítson fel: akar-e a törvénynek híven szolgálni – aki nem – azt azonnal eressze el; és az avancement helyettesítse.*
Melczer ezredestől, akit Ottinger után ideiglenesen megbíztak a drávai hadsereg vezetésével, hiába várta a kormány a hadsereg megtisztítását. Csányi jellemzése szerint idegen a magyar dolgok fordulatában, az áruló Ottinger és Mühlbeck ezredes befolyása alatt áll. Csányi levelét ismerteti Barta I.: Kossuth és Csányi. 621. l.
Ottinger Budára parancsoltatott (sub rosa hadi törvény elibe fog állítatni).* –
Sub rosa = bizalmasan. Ottinger főparancsnok nem jött Budára, hanem átállott az ellenséghez.
Titoknokom közlend némi leveleket, miket maga tudósításaival egybe állítva látandja, hogy el vagyunk árulva a katonaság által – Epurálni kell: Kegyednek mint kir. Biztosnak joga van azt, a ki áruló, vasra veretni és statarium elibe állítatni – ha Isten fia is, – Tegye – ne várjon, ne kérdezzen senkit, támaszkodjék saját energiájára, belátására, hazafiságára.
Hanem az Isten és haza szent nevére kérem – ne hagyja el szegény nemzetünket most a veszély perczében.
Én fekvő beteg és elégedetlen a habozó politicával – százszor dobtam oda tárczámat – de a veszélynek súlya maradásra késztetett, s maradok, míg a veszély vagy az élet elhágy – vagy míg maradásom nem teljes lehetetlen.*
Ez a rövid megjegyzés világosan mutatja augusztus közepén Kossuth helyzetét a Batthyány-kormányban.
Esdeklem Önnek a haza nevében – maradjon – ne hagyja védtelenül túl a Dunát, különben elveszett.
E perczben kapom a hírt, hogy Szegednél 2 bataillon erdélyi oláh vég őr – átment a lázzadókhoz.*
Amikor az első erdélyi román ezred Szegedre érkezett, megtagadta a harcot a szerbek és a határőrök ellen, úgyhogy csak várőrségi szolgálátra lehetett felhasználni. Mészáros Lázár Emlékiratai. I. 159–160. l.
Csak most ne hagyjuk el a hazát – minél nagyobb a veszély, annál inkább álljuk meg helyünket.
Még ma – ha törik szakad – kieszközlöm, hogy parancsok menjenek kurír által Gallícziába – Bécsbe etc. a jó szellemű magyar ezredeknek, hogy azonnal jöjjenek be az országba.*
Vö. a 387. számmal.
Az új katonák, kiket állítandunk, honvéd zászló aljakba mennek – nem az áruló fekete sárga szín alá.*
Utal a 200 ezer honvéd fegyverbeállításáról szóló törvény javaslatra és a kormány álláspontjával ellentétben nyíltan állást foglal az önálló magyar hadsereg mellett.
Frey Corps-okat állítok, 2400 gyalogot, 1500 székely lovast.* – Fegyverem már van.
Vö. a 397. számmal.
Az Istennek minden energiáját evolválandom – ha életembe kerül is, 3 nap alatt.
A ministerium – modificáltatik. Kegyednek is be kellend lépni – vagy nemzetőrségi ország kapitányságot vállalni. – Hiában! vagy én kilépek, vagy energiának kell jönni a tanácsba.*
A minisztériumon belüli ellentétekre ld. Széchenyi naplófeljegyzéseit. Sz. I. Ö. M. VII. 367. s köv. l.
A Diaetát 10-ik Septemberig bezárjuk.*
Széchenyi feljegyzései szerint Kossuth Batthyány Lajost diktátornak akarta kikiáltatni úgy, hogy az országgyűlés 60 tagú választmányával vezesse az országot. Uo. 371., 373. l.
Mészáros lent van Becsén. 18-ig ütközetet várunk.*
Mészáros Lázár hadügyminiszter augusztus 7-e óta a déli hadszíntéren tartózkodott. Óbecsén volt a bácskai csapatok főhadiszállása. A várt ütközet augusztus 19-én Szenttamás mellett vereséggel végződött.
Jellasichot át ne eressze. – Eszéket védje – a várba, ha más biztos ember nincs, nemzetőröket is jobb volna tenni, mint nem. Concentrálja erejét a hoszú elszórt vonalból erős positiókba – ha áttörne a pártütés vagy szemben vagy hátulról harccellirozva,* védjünk minden lépést. – Ne bízzunk senkibe, – csak magunkba: – Két honvéd zászlóalj, bár nem egészen complet is, parancsot kapott Önhöz sietni.
A francia Harceler igéből, jelentése: zavarni, nyugtalanítani.
Le kell rázni nyakunkról az ón súlyt, melly zsibbaszt – s felemelkedni egész erőnkben – az igaz ügy soha kétségbe nem eső erejével. Csak Ön ne hagyja el a hazát, s maradjon helyén, amott a Drávánál.
Baja táján két gőz hajó czirkál a végett, hogy ha Önök megtámadtatnának, azonnal segítséget szállíthasson át a Dunán.*
Vö. a 360. számmal.
Isten a hazával
híve
Kossuth
Titoknokom, kit küldeni akartam, hirtelen torokgyíkot kapott – tehát nem mehet – mást küldök – kit? még nem tudom, s mert nem tudom, az elöl provocált leveleket ide zárva küldöm – a kútfő igen hiteles, de kérem, ne mutassa senkinek – hanem megolvasván, küldje vissza pecsét alatt.
Kossuth s. k. levele. O. Lt. Csányi L. korm.
biztos iratai. Komáromban lefoglalt iratok. 490.
Közli: Szemelvények a magyar hadtörténe-
lem tanulmányozásához. II. Budapest 1955.
27–28. l.
biztos iratai. Komáromban lefoglalt iratok. 490.
Közli: Szemelvények a magyar hadtörténe-
lem tanulmányozásához. II. Budapest 1955.
27–28. l.
