405. [Bécs, 1848 augusztus 19.] Pulszky Ferenc külügyminisztériumi államtitkár átirata Kossuthhoz a bécsi helyzetről és a külpoli…
405.
[Bécs, 1848 augusztus 19.]
Pulszky Ferenc külügyminisztériumi államtitkár átirata Kossuthhoz a bécsi helyzetről és a külpolitikai kapcsolatokról.
[Bécs, 1848 augusztus 19.]
Pulszky Ferenc külügyminisztériumi államtitkár átirata Kossuthhoz a bécsi helyzetről és a külpolitikai kapcsolatokról.
Kedves barátom!
Kreuternek a fiumei társaság két ezer s egy nehány forinttal vasúti felméréseiért még tartozik.* A mennyire tudom az ország mind a terveket, mind a társaság kötelezettségeit átvállalta: Kreuter azonban még mindeddig nincs kifizetve, illyes dolgok könnyen árthatnak hitelünknek, különösen minthogy Kreuter nagy szájú ember, s mint dühös radical, befolyással is bír. Ő egyébiránt eddig semmi lármát nem ütött, s a magyar dolgokban nem épen roszul nyilatkozik, azonban nekem keservesen panaszkodott, hogy munkájának szerződésileg lekötött bérét meg nem kaphatja. Ő azonban most kész pénzt sem kér, csak biztosítást akarna, hogy kifizettetik. Azt hiszem, hogy ez embert ki kellene elégíteni, ha egyébként más akadály nincs a dologban.
Franz Krätzer (Kreutzer) német mérnök. A Vukovár–Fiumei vasút vállalatra egyesült társaság általa készíttette el a vasút vonalának tervezetét. Krautzer tervezetét kiadta Ujhely G.: A vukovár–fiúmei vasút története (Budapest, 1907) 109. s köv. l.
Az oláh dolgokról s Goleszko terveiről bővebben referál Eötvös.* Elmondtam neki részletesen ezen ügyet, s majd gondom lesz, hogy Párisban tervének ellenünk czélzott részéről lebeszéltessék.* De épen azért kétszeresen szükséges, hogy legyen emberünk Párisban, küldjétek oda Beöthyt*, hadd őrködjék az oláh fölött, s világosítsa fel a franczia kormányt valódi keleti érdekeiről.
A havasalföldi forradalmi kormány 1848 augusztusban küldte Párizsba A. Golescut, hogy a francia kormánytól kölcsönt és segítséget szerezzen. Golescu terveit Pulszky F. eleinte támogatta és így tájékoztatta Eötvös Józsefet, aki augusztus közepén Bécsben járt. Ld. a 390. számot. Károlyi Á.: Batthyány. I. 328. s köv. l.
Golescu a bécsi udvarral összeköttetésben állott és Bécs segítségével akart fellépni a magyarok ellen. Pulszky F. már Bécsben igyekezett Golescut a magyar kormány érdekében befolyásoltatni. Károlyi Á.: Batthyány, I. 479. l. I. Tóth Z.: A magyar–román szövetség kérdése 1848-ban. Századok 1948. 272. l.
Beöthy Ödönt augusztus 26-án Bács, Csongrád, Csanád, Torontál megyébe nevezték ki királyi biztosnak. A magyar kormány Teleki Lászlót küldte Párizsba.
Tegnap a német catholicusok ismét gyűlést tartanak az Odeonban.* Egynehány jó catholicus azonban szándékosan „tüzet” kiáltott s „jönnek a munkások”, ezzel panicus ijjedség szállta meg a gyülekezetet, bezúztak ablakokat, ajtókat s a 8,000 főre menő gyülekezet egy percz alatt elszéledt. – Ma a nemzet őrség defiliroz ő felsége előtt. Lesz vagy 60,000 fegyverben álló polgár, mert távolabb helyekről is gyülekezének az ünnepélyre.
Augusztus 15-én tartották az első gyűlést az Odeon-ban, a gyűlés német-katolikus egyházközséget akart szervezni. Közlöny, 1848 aug. 25. (77. sz.) 391. l. Az itt említett és augusztus 18-án volt, a gyűlést az az álhír szakította félbe, hogy „munkások be ütöttek s minden ég.” Kossuth Hírlapja, 1848. augusztus 24. (47. szám) 215. 1. Ez az adat szolgál támpontúl a keltezetlen levél írása időpontjának meghatározásában.
Schütte folyvást agitál, ígéri hogy Heckert ide hozza.* Akkor ugyan volna cravall, én azonban kötve hiszem, hogy ide jönni kedve lenne, hol bezáratása bizonyos.
A. Schütte republikánus német író és politikus, a magyar kormány érdekében működött. Fr. Hecker a badeni képviselőház tagja, a köztársaság megteremtéséért mozgalmat szervezett. Veresége után Svájcba, majd Észak-Amerikába menekült.
Az olasz intermediatio Wessenberg* távolléte miatt még mindig nem haladt, a franczia–angol közbenjárás azonban elvben már el van határozva.*
J. Wessenberg az osztrák kormány külügyminisztere, majd elnöke.
Anglia és Franciaország nyomást gyakorol Ausztriára a megegyezés érdekében. Arra akarták rávenni, hogy mondjon le Lombardiáról. Hajnal I.: i. m. 117–118. l.
Timoni* Bukarestből vissza fog hivatni, helyébe jelenleg még czím nélkül valószínűleg Kussin fog küldetni, azon egyén, ki Krassóban zsidóvári hámorban* működött, Wargha jól ismeri, s általa iratta a Constitutioban* nekünk kedvező kemény czikkeket, hiszem jó szolgálatunkra leend. Warghának lekötelezettje. –
Timoni Kázmér havasalföldi osztrák konzul volt.
Zsidóvár helység Krassó megyében, a Temes mellett, vasbányáiról és hámorairól volt híres.
A Constitution L. Häfner lapja, szélső baloldali irányt követett. Több magyarbarát cikk jelent meg benne.
Ha magyart küldenénk oda most, nem hiszem, hogy Golesco tervei mellett sokat ki lehetne puhatolni, mert magyar ellen a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetnének. Jó volna azonban talán Vukovich barátját, Joanovics Györgyöt, ki legutóbb temesvári követ volt Poson-ban, melléje cancellárnak küldeni, én minden esetre szólok Wessenberggel, hogy azon esetre, ha a consult ők nevezik, a cancellár a mienk legyen, vagy viszont. – Ha ebben megegyeztek, adjatok bővebb instructiót, én már egy hete, hogy Batthyányhoz küldém az osztrák ministerium notáját, melly az aldunai consulságokra vonatkozik, de mind eddig semmi utasítást sem kaptam.*
Pulszky F. július 31-én (763/1848) megküldte Batthyány Lajos miniszterelnöknek az osztrák külügyminisztérium irányelveit az aldunai ügyvivőségekről és a magyar miniszterelnök álláspontját kérte. Minthogy válasz nem jött, augusztus 24-én megsürgette. O. Lt. Külügymin. Elnöki 1052/1848.
Itt Bécsben könnyű volna számunkra verbuválni, akadt is már egy társaság, melly ezt tenni akarja, csak hogy a vállalkozókban nem igen lehet bizodalmam. Ha jó embert küldtök ide, s egy kis pénzt szántok rá, egy pár száz embert könnyű szerével lehetne össze szerelni. Jellasich számára, egy a Sándor huszároktól itt maradt káplár toborz, e napokban a Dunán szándékozik embereit levinni. Irtam Hajniknak,* hogy talpon legyen – s várja be őket.
Hajnik az országos rendőri osztály vezetője volt.
Isten veled
barátod
Pulszky
Az osztrák ministerek erős cselszövénynek veték ki hálóját. Valjon kit akarnak be keríteni? – Schwarzert.*– Erősen össze röffentek, ma holnap kitúrják maguk közől. –Quid juvat? eben gubát cserélendenek! aligha nem. – De Schwarzer megbukik. –
E. v. Schwarzer az Allgemeine Oesterreichische Zeitung szerkesztője, egy ideig a Wessenberg-kormány közmunkaügyi minisztere volt, a magyar kormány és főleg Kossuth ellen súlyos támadásokat indított. Augusztus közepétől a bécsi munkásság ismételt tüntetésekben tiltakozott Schwarzer minisztersége ellen. Közlöny, 1848. augusztus 24. (76. szám) 383., augusztus 29. (81. szám) 411. l.
Kossuth széljegyzete:
Én Szöllösyt* vélném Cancellárnak.
Szöllősi Nagy Ferenc.
Kossuth megjegyzése a levél hátlapján:
Pulszky levele még nincs mind elintézve.
Tisztázat Kossuth s. k. feljegyzéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 257.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 257.
