458. Pest, 1848 augusztus 31. Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz Eszék megtartásáról és a horvátokkal való megegyezé…
458.
Pest, 1848 augusztus 31.
Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz Eszék megtartásáról és a horvátokkal való megegyezés feltételeiről.
Pest, 1848 augusztus 31.
Kossuth levele Csányi László országos biztoshoz Eszék megtartásáról és a horvátokkal való megegyezés feltételeiről.
Csányi L. augusztus 30-án Kossuthhoz írt levelében aggályát fejezte ki a fölött, hogy az önkéntes nemzetőröket (vö. a 437. számmal) rövid idő alatt ki lehetne állítani. Hangsúlyozta, hogy addig sem lehet a Dráva-vonalat védtelenül hagyni. Jellacsics Szlavóniát elfoglalta és ha nem tartják sakkban, vagy egész erejével a szerbeknek ad segítséget, vagy a Dráván átlépve tetszése szerint előrenyomul. Szükségesnek tartja tehát, hogy az önkéntes seregek felállításáig a nemzetőrök a Drávánál maradjanak. Az önkéntes nemzetőrök kiállítására azt javasolta, hogy miniszteri rendelet határozza meg számukat megyénként, vagy az eddigi nemzetőrökénél alacsonyabban vagy pedig azokból a korosztályokból kerüljenek ki, amelyeknek mint sorkatonáknak nem kell szolgálniok. Ezt a megoldást javasolta a miniszterelnöknek is. Jelentette egyúttal, hogy a János dragonyosok és a Zaniniak a Szerémségből Jellacsics határőrei elől visszavonultak. A János dragonyosokat neki kell átvennie, de egyáltalába nem bízik bennük. Azt is kiemelte, hogy a nemzeti őrséget vagy fel kell oszlatni, vagy gondoskodni kell fizetéséről. A végén sajátkezű megjegyzése: „Nekem egy betű sem íratott az önkénytesekre nézve”. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki. nem ikt. 137.) Csányinak Kossuth azonnal válaszolt:
Tisztelt Barátom!
A méreg majd meg eszen; hogy ha ki pénzt kér a haza szükségeinek fedezésére én nyomban ki teremtem a pénzt, s küldöm azonnal – de az útbani késedelem legyőzése tehetségemben nem lévén; nem repül olly hirtelen, mint óhajtanám.
Már több napok előtt, megindítottam innen egy rakás pénzt Kegyed számára Körmöndre, Győrnek, – melly az út közbeni pénztárakat felszedve, míg Körmöndre ér 70–75.000 forintra megyen.
A mi Kegyed nézeteit az önkéntes nemzetőrök iránt illeti; én igen helyeslem – Batthyányi holnap után jő Bécsből* – sajnállom, hogy nem vagyok mindenható, miszerint magam tehessek mindent – csak nógatnom, unszolnom, fenyegetőznöm lehet – ezer lélek ölő, boszúság között. – Meg fogom tenni most is. – De Kegyedet a haza szent nevére kérem; se ne kérjen, se ne várjon sok instructiókat; hanem tartsa ösze a nemzet őrséget mind addig, míg önkéntesekkel, vagy más erővel fel nem váltatnak, avvagy a horvátokkal pacifikálván a drávai őrség feleslegessé válik.
Batthyány és Deák csak szeptember 10-én érkezett vissza Bécsből.
Ezen pacificatiót illetőleg – ide rekesztem Deák projectumát, melly e napokban a ház elibe fog terjesztetni, azon alternativával; hogy ha ez nem tetszik a horvátoknak – menjenek Isten hírével! – mi távol minden elnyomási szándoktól szárnyra bocsátjuk – szakadjanak el, de Fiume miénk, azt nem adjuk senkinek.* –
Vö. a 430. számmal.
Én az elszakadást már 7 év előtt proponáltam* – hogy le zúgott érte az ország – pedig bizon legokosabb volt volna – most is az Slavonia teszi a bajt – de mintsem Magyarországot veszélyeztessük, hadd menjen ez is, Péterváradot és Eszéket – mindenesetre megtartva. – Ezt a végett közlöm Kegyeddel, hogy – ha jónak, tanácsosnak tartja – lépjen érintkezésbe a horvátokkal s mondja meg nekik, hogy ha igazán nemzeti s nem reactionalis szellemből indulnak, ha nem akarnak olly bolondok tenni, hogy ők legyenek a kéz, mellyel a reactio kiszedeti maga számára a gesztenyét – mondják meg, mit akarnak? Horvátországnak mindent, magát az elszakadást is – menjenek s legyünk jó barátok – de a reactióval nem alkuszunk, – készebbek vagyunk akár mi veszélynek szemébe nézni – ha be törnek s a volt kormány bűnei miatt készületlenek lévén, az ő kész bataillonjaiknak ellent nem állhatnánk is első perczben – ha magát Pestet elfoglalnák is – Magyarország nem veszett el, nem fog elveszni – fél év alatt 2–3 száz ezer magyar fegyveres fog a kétségbeesés dühével velök szembe szállni – mellyet a veszély kis idő alatt gyakorlottá tesz – és hosszú időre a csatát velünk ki nem állhatják. – Azért hát térjenek eszökre – ha el akarnak szakadni, tessék, legyenek szabadok és boldogok – de idegen reactio miatt ne keverjék vérbe, szerencsétlenségbe a két országot.
Kossuth 1842-ben Pest megye közgyűlésén fejtette ki, hogy miután az illyrek működése Magyarország haladását is károsan érinti, célszerűbb volna, ha Horvátországot közigazgatásilag és törvényhatóságilag Magyarországtól elválasztanak, de azért a magyar szent korona alatt maradna. Ezt az álláspontot Pest megye rendjei magukévá tették. Miskolczy Gy.: i. m. I. 264–265. l.
Ha Kegyed jónak látná, és tehetné, hogy ezen alapon velök fegyvernyugvás* köttethetnék – a hazának annál nagyobb jótéteményt eszközölne – minthogy akkor erőnket a szerbek ellen concentrálhathók; – kiket azért nem verhettünk meg ekkorig – mert erőnket nem ők, hanem az árulás zsibbasztotta el. – Saját táborunkban voltak legnagyobb ellenségeink,* ki győzzön ekkint? – Gondolhatja Kegyed, mi kínos helyzet 4 hónap óta Cassandra szerepét játszani (hiszen mi ketten valánk a horvát ügyben évek óta a Nemzet Cassandrái*) és nem segíthetni – mások miatt. – De hiszen pár nap alatt máskint leszen. – Én alkuszom az ördöggel is – de a schwarczgelb reactióval egy hajszálnyit sem – ha darabokra vagdalnak is. – De nem fognak vagdalni, én talpra állítom a hazát, ha a diplomatizáló politikának egyszer vége szakad.
Néhány nap múlva Jellacsics csapatai átlépték a Drávát, úgyhogy megegyezésre már nem volt lehetőség.
Vö. a 415. számmal.
Csányi Kossuth mellett állott az illyr mozgalom elleni harcban. Kossuth a Pesti Hírlap 1842. szeptember 22-i számában Csányi Figyelmeztetés c. vezércikkét közölte az illyr kérdésről. A Csányi szavaihoz fűzött Függelék pedig kiemelte, hogy Csányi nem rémeket lát, hanem valóban a veszedelmet érzi. Barta I.: Kossuth és Csányi. 603. l. Cassandra a trójai háború mondájában szereplő királyleány, akinek jóstehetsége volt, de jóslatainak, bármennyire is igazak voltak, nem adtak hitelt.
Pénz dolgában jövő héttől kezdve már jobban leszünk. Az 5 ftosok már készen lesznek.*
Az 5 forintosok készítése, bár a király a papírpénz kibocsátásáról szóló törvényt még nem szentesítette, már hetek óta folyt (Vö. a 421. számmal). Az 5 forintos papírpénz forgalombahozatalát szeptember 11-én kezdték meg. (Ld. a 917. lapon.
E hónapban a költség 4 millió – a jövedelem 700,000!!
Eszéket tartsák minden áron.
János dragonyosok nem csak nem bátran viselék magokat – de ellenségeink is – ha gondolja Kegyed, hogy nem használhatja őket legalább ostentatióra – mert hiszen igaza van Kegyednek, hogy erélyes eljárása csakugyan gondolkodóvá tette a hetyke beütési velleitásokat – küldje őket messze, küldje ha kell Austriába – de Szerémből ki kell vonni.*
Vö. a 443. számmal.
Általában nekem úgy látszik, hogy Verőczében most Eszékre kell szorítkozni – s a megyét magát pillanatnyira sorsára kell hagyni. Ha Eszék mienk marad – segíthetünk a bajon, s azért én jónak látnám, hogy Ön azon 6 századot, mellyet oda szállított, vonja magához.
A költségekre nézve igen kérem, hogy a septemberi költségvetés beküldessék, mert annyi a költség, hogy ha öszvegben nem tudom a szükséget, lehetetlen elkerülni a felakadást.
Én nagyon beteg vagyok – óránkint fekszem merevülten, mint a fa, mozdulhatlanul. De a veszély megedzi roncsolt idegeimet. – Én nem esem kétségbe. – Csak még egy kis kitartás. – Ez a nemzet nem fog elveszni.
A legszívesebb baráti tisztelettel
Pest, Aug. 31. 1848.
híve
Kossuth
Josipovichnak kérem tudtára adni, hogy a mit neki Batthyányról beszéltek – mintha főispánságáróli lemondás forgott volna szóban – egy betű sem igaz.*
Josipovics Antal turopolyai gróf, a horvátországi magyar párt vezetője volt 1848 áprilisában Zágráb megyei főispánnak nevezték ki, de rövid idő múlva Jellacsics elől menekülnie kellett, birtokait lefoglalták. Josipovics ettől kezdve a Muraközben, majd Szombathelyen élt. Lemondása a horvátokkal tervezett megegyezés tárgyalása során (vö. a 430. számmal) kerülhetett szóba.
Kossuth s. k. levele.
O. Lt. Csányi L. korm. biztos iratai.
Komáromban lefoglalt iratok 497.
Közli Szemelvények a magyar hadtörténelem
tanulmányozásához. Budapest, 1955. 30–31. l.
O. Lt. Csányi L. korm. biztos iratai.
Komáromban lefoglalt iratok 497.
Közli Szemelvények a magyar hadtörténelem
tanulmányozásához. Budapest, 1955. 30–31. l.
