69. Pest, 1848 április 29. Kossuth levele Zichy Ferenchez, a Középponti Magyar Vasúttársaság igazgatójához a vasútépítéshez szüks…
69.
Pest, 1848 április 29.
Kossuth levele Zichy Ferenchez, a Középponti Magyar Vasúttársaság igazgatójához a vasútépítéshez szükséges 4 millió forintos államkölcsön ügyében.
Pest, 1848 április 29.
Kossuth levele Zichy Ferenchez, a Középponti Magyar Vasúttársaság igazgatójához a vasútépítéshez szükséges 4 millió forintos államkölcsön ügyében.
Azon tervre vonatkozólag, mellyet Excellentiád a középponti vasút* építésének 4 milliónyi status kölcsön általi elősegéllése tárgyában velem közleni szíveskedett, s a mellyet ezennel általam láttamásozva ·/· visszaküldök, van szerencsém kijelenteni, hogy ha az ezen tervben a vaspályának jövendőbeni igazgatása iránt foglalt javaslatot, s általában magát az egész tervezetet a közlekedésügyi minister úr elfogadja, s erről engemet formaszerint értesítend, az esetben én a kívánt kölcsönnek a velem közlött terv alapján megadása iránt a status részéről egyezkedésre lépni azonnal hajlandó leszek, mihelyt arra nézve a vasút társaságnak erre kellőleg felhatalmazott megbízotjai által felszóllíttatom.
A Középponti Magyar Vasúttársaság a Rotschild bankház érdekeltségébe tartozott, 1844-ben vette át a magyarországi vasútépítést a bécsi Sina bankháztól, amelynek az 1836: XXV. tc. értelmében engedélye volt vasút építésére. Zichy Ferenc a Középponti Magyar Vasúttársaság igazgatója volt. A Középponti Magyar Vasúttársaság az osztrák határtól Pozsonyon, Érsekújváron át Pestig, innen Debrecenig akart fő vasúti vonalat építeni. A fővonalból Komárom, Arad, Nagyvárad és Rakamaz felé szárnyvonal építését tervezték. 1846-ban nyitották meg a pest–váci, 1847-ben a pest–cegléd–szolnoki, 1848-ban a marchegg–pozsonyi szakaszt. A márciusi forradalom után az idegen tőke számára egyre inkább kockázatosnak látszott Magyarországon minden befektetés. A társaság nem folytatta a vasútépítést, holott az ország elsőrangú érdeke lett volna. Széchenyi, mint közlekedésügyi miniszter a kormány részéről 4 millió forintos segítséget javasolt. (Vö. a 117. számmal.) A terv azonban, bár Kossuth is támogatta, nem valósult meg. 1849-ben a társulat feloszlott. Zelovich R.: A magyar vasutak története. Budapest, 1925. 40–47. l.
Stuller F. fogalm. Kossuth s. k. javításaival
és kiegészítéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 257/1848.
és kiegészítéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 257/1848.
