302. Budapest, 1848 november 17. Kossuth utasítása a hadügyminisztériumnak, javaslata a főparancsnokságok megszüntetéséről.
302.
Budapest, 1848 november 17.
Kossuth utasítása a hadügyminisztériumnak, javaslata a főparancsnokságok megszüntetéséről.
Budapest, 1848 november 17.
Kossuth utasítása a hadügyminisztériumnak, javaslata a főparancsnokságok megszüntetéséről.
A Hadügyministerium a következőkre részint emlékeztetik, részint felvilágosítása váratik:
1. Vetter tábornokhoz egy lovas üteg 6 fontos ágyut azonnal leküldeni. – Mikor fog leindulni s a Marschroute szerint mikor érkezik Szegedre?
2. Máriássyhoz Aradra puskatöltések küldendők azonnal. Holnap reggel megyen oda egy futár. Szolnokig vasúton nem lehetne-e általa valamit legalább egy ládában küldeni? a többit pedig holnap után mindenesetre expediálni szükség mulhatlanul. Máriássy táborában van mintegy 3400 puskás ember. Annak tehát csak 30 patronnal is, mintegy 100,000 töltés kell.
3. Meg volt rendelve, hogy Vincze főhadnagy a szekerészeknél alkalmaztassék. Mai napig sincs alkalmazva. Kérem a bizottmány rendeleteit pontosan végrehajtani.*
Vincze, (helyesen Vintzer) még mint őrmester, egyike volt azoknak a huszároknak, akik a Coburg huszárok Galiciából való hazatérése alkalmával megkötözték parancsnokukat és úgy hozták haza. Jutalmúl hadnaggyá nevezték ki, de Görgey kérésére át is helyezték más ezredhez, Görgey megokolása szerint azért, nehogy a megjutalmazott függelemsértése rossz példát szolgáltasson a legénységnek.
4. A székelyek indulnak-e holnap Aradra? s mikor érnek oda, mennyi ágyut visznek magokkal, s mennyi megyen utánnok? és mikor.*
V. ö. az előző szám alatt közölt aktával.
5. A mezőhegyesi lovak iránt minő intézkedés történt? a mi ott használható van, azt nem kell a huszároknak kiadatni, hanem ide felhozatni, eladatni, s árukon rendes alkalmas, de olcsóbb lovakat vétetni.
6. Hogyan van az, hogy a Generalcomando sem az oláhok iránti rendeletet nem effectuálta s Répássy tábornokot kellett külön megbízni. Sem az itteni kaszárnyák iránt semmi rendelkezést nem tőn, úgy hogy az e részbeni rendetlenségek miatt az ujonczok rakásra betegszenek, s halnak. S hogyan van az, hogy a Generalcomando nem csak a magyar ezredekkel, hanem külföldiekkel is folyvást levelez, s Pöltenberg és Vécsey Ödön kapitányokat pensionáltaknak hirdeti, holott ezek nem csak nem pensionáltattak, sőt előléptettettek.
Általában minden személyes tekinteteknek megkelletvén szűnni, nem találja-e a Hadügyministerium, hogy a Generalcomandók nem csak teljes feleslegesek, de sőt a ministerium mellett zavart okozó ellentétben is állanak?
7. A Kriegscommissariatus és hadi számvevés tekintetében minő lépések történtek? További rendelkezhetés végett ezekre szóbeli felvilágosítást kér.*
Kossuth ezt a levelet rögtön Görgey nov. 15-i levelének vétele után írta. A főparancsnokság elleni panaszok mind előfordulnak Görgey levelében. (V. ö. Steier L. Görgey és Kossuth, 162. s. köv. l.) Kossuth válaszát Görgey levelére l. 311. sz. alatt, 481. s köv. l.
Pesten Nov. 17. 1848.
Kossuth Lajos
elnök
elnök
S. k. eredeti. Hadtört. Ltár. 1848/49-i vegyes anyag 1848: 11/29.
A Kossuth által feltett kérdésekre Mészáros másnap, okt. 18.-án hosszú levélben válaszolt:
Tegnap estve bizodalmas vett rendelete nyomán van szerencsém tisztelt elnök urat értesíteni, miszerint 1) Bár a Budapesten létező ágyuk már többnyire felszerelve használatba tétettek, mind a mellett is lehetséges Vetter hadvezér ur részére egy lovas 6 fontos ágyu üteget összeállítani, mellynek leküldése azonban azon körülménynél fogva, miután lószerszámok hiányában vagyunk, aligha hátráltatást nem fog szenvedni. Lukács őrnagy tüzér főparancsnokot oda utasítottam, miszerint mindent kövessen el, hogy ezen ágyu üteg mennél hamarább rendeltetése helyére elindulhasson, és arról az országos honvédelmi bizottmányt haladéktalan értesítse.
2) Máriássy alezredes részére tegnap 20,000 töltényt utalványoztattam. A többi megkívántató 80,000 töltésre nézve is, a rendeletet kiadtam, és a mint elkészülve lesznek, Mitterdorffer szállító százados által azonnal Aradra fogom küldeni.
3) Vintzer és nem Vincze főhadnagy, még mind eddig nálam magát be nem mutatta, és nem is mutathatta, minthogy csak tegnap érkeztem vissza, felőle a hadügyministeriumhoz rendelet nem is érkezett, minthogy különben teljesítettem volna. Ellenben van szerencsém elnök urat biztosítani, hogy a mint Vintzer főhadnagy magát nálam bemutatandja, és én ötét alkalmatosnak fogom találni, azonnal fog alkalmaztatni, [mi azonban megtörtént].*
Mészáros utólagos betoldása.
4) Tegnap kelt rendeletemnél fogva a székelyek ma indultak el vasúton Arad felé, egy fél ágyutelep kíséretében, folyó hó 22-kén fognak Aradon megérkezni, ahol ugyan e folyó hó 25-kén az első székely zászlóaljjal egyesülendnek, a mint erről tegnap délután a honvédelmi bizottmányt volt szerencsém értesíteni.
5) Mezőhegyesről 51 huszár ló rendeltetett, a huszárezredekbe beosztatni, a ménes további megvizsgálására nézve, részemről Németh őrnagy rendeltetett ki azon utasítással, miszerint a ménesben található minden eladható lovak számáról nékem mennél előbb körülményes jelentést tegyen, hogy azután az országos honvédelmi bizottmány rendeletéhez képest azok eladhatását elrendelhessem.
6) Az oláhokra nézve a budai főhadiparancsnokság nem rendelkezhetett, minthogy báró Hrabovszky főhadiparancsnok ur beteg volt és helyben egy hadvezér sem létezik, ki mint helyettese, a teendőket elrendezhette volna, más különben, mint a tisztelt elnök ur előtt is tudva van, a főhadiparancsnokság helyben semminemű katonai erővel nem rendelkezhetik, a melly rendeletének netalán erőveli foganatosítását erőhatalommal is képes lett volna támogatni; ez volt indoka, miszerint az említett rendeletnek végrehajtását a hadügyministerium magára vállalta, de mielőtt azt teljesítette volna, az oláhokkal még egy végső próbát akart megkísérteni, hogy őket, ha lehetséges leend, hazánk ügyének megnyerhesse; ebbéli szándékát pedig a tisztelt honvédelmi bizottmánynak is felterjesztette, ahonnét Répássy hadvezér ur az oláhok lefegyverzésével megbízatott – ezen esetben tehát a főhadi parancsnokság tiszte teljesítésének elhanyagolásával nem vádoltathatik.
A kaszárnyákra nézve tisztelt elnök ur bizonyosan az Üllői úton fekvő kaszárnyát érti, erre nézve van szerencsém azon felvilágosítást adhatni, hogy ez a kaszárnya még a városé, az még a katonai hatóságoknak még át nem adatott, és tehát ez arról nem is felelős. Ha van az említett hadházban rendetlenség, azt főleg azon honvédtiszteknek lehet tulajdonítani, kiknek legénysége e kaszárnyába volt elhelyezve, minthogy az ő legelső kötelességük lett volna a kaszárnyában a tisztaságra és a belrendre felügyelni; másrészt az itt elhelyezett oláh zászlóaljban a fegyelem felbomlásának. Részemről jelenben egy bizottmány neveztetett ki, a mellynek szoros kötelességévé tétetett, ezen kaszárnyát építési, egészségi és elhelyezési tekintetben megbírálni, arról a hadügyi ministeriumnak feljelentést tenni, a melly azután a várostól azt átveendi, és azután és abba egy főtiszt felügyelőt fog a főhadiparancsnokság útján kineveztetni, a kinek ezután a kaszárnya tisztaságára kell felügyelnie.
A külföldi ezredekkeli levelezését illetőleg a föhadiparancsnokságnak, bátorkodom figyelmeztetni elnök urat, miszerint a főhadi parancsnokság olly constatirozott magas hivatal, a mellynek jelenben még több tekinteteknél fogva is kell még a külföldi hadmegyékkel levelezni, minthogy mindezideig hazánkban több külföldi ezred tanyázott, a mellyek hadmegyéikkel mindég némi viszonyban állottak, szinte ezen viszonyban állanak hozzánk külföldön fekvő ezredeink is, mind a mellett ezen levelezés bizonyos időtől fogva hadügyministerium tudtával és pecsétje alatt történik, és jövendőre, a mint a fennérintett viszonyok gyérülnek, meg is fog szüntetni.
Pöltenberg és gróf Vécsey kapitányok nyugdíjaztatásokra nézve van szerencsém tisztelt elnök ur, az országos honvédelmi bizottmány October 15-ről 1072/e szám alatti rendeletére hivatkozni, mellyben az említett két századosnak a hadseregből rögtöni elbocsátása, a hadügyministeriumnak, meghagyatott, a midőn tehát a hadügyministerium eme rendeletnek megfelelt, és a főhadiparancsnokságot annak végrehajtására utasította, akkor a főhadiparancsnokság egyedül kormányunkhoz hű engedelmességét tanúsította, midőn a hadügyministerium ebbéli rendeletét teljesítette, valamint később előléptetéseiket is közhírré tétette. Történtek, igaz, a hadsereg főtisztei előléptetéseiben és elbocsátásaiban rendetlenségek, de ezek koránt sem a hadügyministerium avagy a főhadiparancsnokság részéről keletkeztek, hanem a kormánybiztosok rendelkezéseiből, kik a hadsereg eme viszonyaiba beavatva nem voltak, mint azt az országos honvédelmi bizottmányhoz november 13-ról 9551/3451 E. szám alatt kelt felterjesztésemben bővebben előadni szerencsém volt.
Mi már a főhadi parancsnokságok megszüntetését illeti, arra nézve bizodalmasan és őszintén bátorkodom kijelenteni, miszerint mindaddig, míg a hadügyministerium minden osztályzata kellően rendezve nem leend, azokat a nélkül, hogy rendkívüli zavar ne történjék, feloszlatni nem csak nem lehet, de sőt nem is tanácsos, minthogy máskép nemcsak a hadsereg megszokott és jelenben még sok tekintetben nélkülözhetlen orgánumaitól megfosztatnék, de más részt, mi több, mind azon számos árva-irományok, tőke pénzek és vagyonok számadásai, valamint egyéb házassági szerződések, mellyek annyi család szerencséjét kockáztathatnánk, máskülönben a számos katonai mindennemű vagyonok és tárgyak, hadikórházak, gyógyszertárak, növeldék, ruházati bizottmányok, lőszergyárak és egyéb mindenféle katonai intézkedések, rendes és hibátlan átvételei olly előrenemlátott akadályokba bonyolódnának, hogy azoknak idő el nem várását magunk sirathatnánk meg.
Amint azonban a hadügyministerium minden osztályzata teljesen rendezve leend, a mi pedig még hosszabb időt igényel, minthogy a személyzetet nagy tapintattal szakértő és hazafi egyénekből kell összeszerkeztetni, akkor a hadügyministerium a kincstár és kormányzat könnyebbségét szem előtt tartván, ezen fontos tárgyról a tisztelt elnök urral értekezni kötelességének fogja ismerni.
7. A hadi biztosságra jelenben még magyar egyéneink nincsenek, ezek még mindaddig, míg a főhadi parancsnokságok fenn fognak állam, nélkülözhetlenek, minthogy jelen háborús viszonyaink között csak a legnagyobb ellenőrködés mentheti meg a kincstárt a roppant deficittől.
Végre szerencsés vagyok jelenthetni, miszerint a fő számvevő hivatal a hadügyministeriumnál jelenben alakításban van.
Ered. tiszt. Mészáros kiegészítésével. O. Lt. OHB 1848: 3938.
