559. Budapest, 1848 december 31. Kossuth kiáltványa az ország népéhez a kormány és az országgyülés Debrecenbe költözése alkalmábó…
559.
Budapest, 1848 december 31.
Kossuth kiáltványa az ország népéhez a kormány és az országgyülés Debrecenbe költözése alkalmából.
Budapest, 1848 december 31.
Kossuth kiáltványa az ország népéhez a kormány és az országgyülés Debrecenbe költözése alkalmából.
Magyarország kormánya kimozdul Budapestről: mert az országgyülése nemes kötelességének hitte még a zavar s megakadás lehetőségétől is megóvni azon férfiakat, kiket parancsa a kormány élire állított, s kiknek zavartalan egységben s hordva szíveikben a drága hont, működni, gondolni, tenni és rendelni kell mind azt, mit a haza java és szabadsága kíván. Egyetlen megakadása a kormány gépnek veszélybe döntheti a hazát: megakadás pedig nemcsak veszély által okoztathatik, hanem azon sürgés által is, mellyet egy közeli, bár legszerencsésebb csatázás is okozhat.
Magyarország kormánya Debreczenbe vette állomását, onnan fog épen úgy mint eddig Budapestről mindent a haza javára elintézni. Bár hol legyen e hazában, mindenütt Magyarországon van, mindenhol Magyarország népe és érdekei közepette.
Kormány szeretetében és buzgóságában Magyarország minden városa egyenlően osztozik.
Azért polgárai, hű fiai széles Magyarországnak, midőn innen a kormány kimozdul, azt a hon érdekében teszi.
Azért éledjen fel szíveteikben a haza szeretete: azért szenvedett-e szegény haza annyit, hogy most, midőn lelke egész erejében fölébredett, azon ellenség martaléka legyen, ki a legistentelenebb ármányt idézte föl, a polgárháborut, s kivel annyiszor éreztette már fegyvere súlyát. – Nem nem! ezt Magyarország tenni nem fogja!
Ne rémittessétek el magatokat azon hírek által, mellyeket ármány és gyávaság részint koholnak a nép lehangolására, részint annyira nagyítanak, mekkora saját gyávaságuk és rosz akaratjok.
Seregünk buzgón kívánja a haza megmentését: nem igazat szól, ki mondja, hogy le van hangulva – s ha vesztett itt vagy amott, négyszeres erővel volt dolga. – Seregünk Budapest közelében olly erős állásban van – s olly bizodalommal saját erejében – hogy isten után győzni fog.
Nem fél a sereg: csak azok, kik egy vagy más csatában elsők voltak a futásban, rémítenek el másokat, s festik a veszélyt olly nagynak saját gyávaságuk mentségére.
Erdélyben egy győzedelem éri a másikat; az aldunai tábor nagyobb részben már nyakára hágott a lázadásnak. Derék tábornokunk Mészáros Schlicknek sarkában van: szóval csak a gyávák tarthatják veszettnek ügyünket.
Ezt akartuk nektek megmondani Magyarország népe: Legyetek bátrak és kitűrők: mert ha maga Budapest kevés időre az ellenség kezébe jőne – mit nem hiszünk – ez is előnyére és hasznára fordulhat isten után hadi működéseinknek.
Eddig 9–10 táborban kissebb, de véres és fárasztó csatákban kellett seregeinknek szétdarabolva működni: most már mind inkább összegyülnek seregeink, pedig sokan vannak, kik e honért fegyvert fogtak, erőnk egyesül s így összes seregünkel támadjuk meg az ellenséget.
Él még a magyarok istene s a kormány reméli, hogy a tért, mellyet az ellenség eddig nyert, nemsokára visszaszerzi a hazának.
Legyetek kitűrők, isten sok bajból kivezette szerencsésen e hazát – nem fog elhagyni bennünket.
A honvédelmi bizottmány elnöke
Egykoru nyomtatvány, O. Lt. 1848/49-i rendezetlen anyag.
