Előleges tudósitás a hus-ágy ügyében.
Előleges tudósitás a hus-ágy ügyében.
Pest vármegye közgyüléséből. – Mint már a közönség előtt tudva van, a mult hónap közepén a n.m. m. kir. helytartó tanács kir. biztost nevezett kir. kamarás m. Szentivány Vincze ur személyében a végből, hogy a megyei és két városi hatóságok küldötteivel vizsgálódnék az élelmi s igy első szükségek körül jelennen uralkodó drágaság okairól, s ezek elháritásának módjairól, egyszersmind pedig 238intézkednék is a tapasztalandókhoz és czélszerüséghez képest. – Táblairó Kendelényi Károl ur, egyike a megyei küldötteknek, a mai közgyülésben szóval tett jelentést, nyomatott hirdetményekben mutatván be azon rendeleteket, mik a mészárosok, pékek és fakereskedők irányában eddig tétettek. – Némi a megye hatósági jogait érdeklő közbeszólások és felvilágositások után, mikról szólani nem e lapok körébe tartozik, mind a jelentés, mind egyéb a hus-ár szabását illető folyamodások és inditványok egy választmányhoz utasitattak a czélból, hogy harmad nap alatt adjon irántok véleményt. –
Ehhezképest azokról, mik a hus-ár ügyében később végeztettek, majd későbben fogván tudósitást adhatni, most egy két szóval azokat emlitjük meg, miket e tárgyra vonatkozólag hallánk mondani.
A szólók egyike a kir. biztosi meghagyásból közlött hirdetményekben örömmel látta foganatba-vételét olly rendelkezéseknek, mik a megye által rég meg voltak már hozva, de miknek eszközlésbe vétele nem annyira a megyének, mellynek rendőrségi szolgaszemélyzete a város körében nincsen, mint a városi hatóságoknak volt volna lehetséges. – Egyébiránt szóló azon vélekedésben volt, mikint az intézkedések, mik a mérték teljességét czélozzák, és a kihágosokat, mik a mérték meg nem tartása körüli kihágások s csalások elejevételét illetik, a mostani körülmények szükségein, s a közönség panaszán nem segitenek, mert most az a baj, hogy a hus drága. A drágaság elháritásáról pedig igen nehéz gondoskodni olly hatóságnak, mellynek nincsen tehetségében a mészáros czéhnek kárpótlást fizetni akkor, midőn a marha ára igen magas levén, a hus-ár még is olly alacsonyan szabatik, mint azt a szegényebb néposztályok érdeke megkivánja. Bécsben például, lehet ugy, a nagyobb inség korában is, szabályozni a hus-árt, hogy az legalább igen drágának ne látszassék, mert ott a kormány fizeti a beszerzési és mérési árak közti különbséget a mészárosoknak. – Nálunk a megyei pénztárak nem viselhetvén illy terheket, a drágaság nem háritathatik el, s minden mit e tekintetben a hatóságok tehetnek, abban határozódik, hogy a szabott ár ne legyen magasabb azon öszvegnél, mellybe a valóságos beszerzési ár, s a mészárosnak mesterségi költségei s keresetbére foglaltatnak. A megye e részben igyekezik mind azon adatok birtokába jutni, mik a marha beszerzési árát pontosan kitüntessék. – A megyebeli vásárokról hivatalos jelentéseket adat be magának a marha-árakról – magában Pestben, a helybeli kereskedő testület elnökségétől kéretnek be az árak. Combináltatnak továbá a szomszéd-megyékben fennálló árszabások, a bécsi szabott-árak stb. – Mind ezen s egyéb adatok azután a számvevő hivatal által calculusba vétetnek s kiszámitatik a bőrnek, fagygyunak, apróléknak stb. beszámitásával az ár, mibe egy font kerül. Azonban mint a tapasztalás bizonyitá, mindezen adatszedés sem biztos alap a marha beszerzési árának meghatározására. – Szóló tehát jelennen más módot javaslott. – Ajánlá, engedtessék meg a hétnek egy vagy két megnevezendő napján, hogy mindenki árulhasson hust. Ha valaki a fenálló árszabás mellett vállalkozandik, az tanusitandja, hogy a mészárosok azon panasza nem áll, miszerint állitani szeretik, hogy a megszbott ár mellett veszteségök van. Ha vállalkozandik valaki az árszabáson alól is mérni hust, az bebizonyitandja, hogy a hust olcsóbban lehet beszerezni, mint a hogy a limitatio alkalmával 239feltétetett. Illy módon a közönség a vállalkozók önérdekü, tehát jól számitó arithmethicája szerint fog felvilágosittatni a hus-ár dolgában, s lehetend olcsóbb hust is vennie. A mészárosok pedig czéhi szabadalmukban nem fognak sértetni, mert a szabadmérés csak egy vagy két nap engedtetvén meg, egyébkor csak ők magok fogják a közönséget ellátni, – sőt legalább akkor midőn ők az árszabással meg nincsenek elégedve, még érdekeikben sem fognak szenvedni, mert inkább köszönniök kellend, ha veszteséggel nem tartozandanak egy két nap alatt is szolgálni a közönséget. – Többire szóló ur ugy hiszi, hogy ezen intézkedés nem is volna a czéhek ellenében példátlan, mert tudomása szerint a szabadmérés hetenkint egy napon Debrecezenben divatoz. – – Volt ugyan még a szólónak más nézete is. Minthogy a vármegye mindig jó husnak szabja meg árát, – de minthogy a mészáros, különösen nálunk, legtöbbnyire hitvány marhát vág, miután a hizottal inkább kupeczkedik Bécs felé ő maga is, – mivel továbbá a legjobb marhában is van alávalóbb hus: annál fogva kérdezé, nem volna-e tanácsos és eszközölhető, a hust minősége szerint s árban is osztályozni, a midőn aztán a jobb hus ugyan drágább fogna lenni, de hitványabbat lehetne jutányosabban kapnia mind annak, ki az illyennel is megelégednék. – Egy másik szónok megint tartván attól, hogy a czéh-korlátok miatt az előbbi szólónak elsőbbik javaslata nem vétethetik eszközlésbe, azonban a concurrentia nevelésétől még is jó sikert reménylvén: ugy vélekedék, hogy a mészáros czéh szabadalma czélszerűen fogna a hentesekre is kiterjesztetni. –
Mint mondók, a rendek ez uttal nem ereszkedtek ez inditványok tárgyalásába, hanem bevárták a kiküldött választmány véleményét. – Az ennek nyomán történt vitatások és határozatokról további jelentésben szolgálandunk. Febr. 6kán.
