Honunk ásványos gyógyvizeiről.
Honunk ásványos gyógyvizeiről.
Hazánkban a természeti ásványos gyógyvizek száma olly nagy, hogy e tekintetben bármelly országéval mérközhetik: de egyes ásványos gyógyvizeink vegyészetileg tekintett alkatrészei, szintugy a külföldiekkel azonosithatók. – Sőt a különféle kórbélyegekre ható üdvös erényeiket méltatva, alig ismerünk külföldi ásványos gyógyvizet, melly a honunkbeliekkel nem párhuzamosittathatnék. – Hol azon idegen ásványos gyógyforrás, melly Mehádiánkat, Parádunkat, ősbudai császár-fördőnket, Füredünket, Bártfánkat, Pőstyénünket 657s több gyógyerényeikben felülmulja? – Bátor ezeknek a természettől dúsan megáldott gyógytulajdonai, részint a gyógyforrásokkal élni szándékozó betegek egyéniségével s korával ellenkező ez vagy ama fördőbeni orvosi hibás utasitás, – részint a különféle ásványos gyógyvizek a betegektől önkéntleges választása, – részint ezeknek, a gyógyulással ellenkező használás módja, – elvégre részint a gyógyvizintézetek a betegek kellő kéjelmének meg nem felelő rendezettsége által számtalanszor meghiusittatnak. –
Jelenkorunkban a divatvilág, gazdagság, az orvosoknak gyógyithatlan idűlt-kórban sinlődő betegeiktőli szabadulhatás-vágya, végre a gyógyforrások az emberi test romlandóságának mintegy azon védhelyei, mellyek a Hygiea oltára egyik nemét ábrázolják, szintannyi indokkat nyujtanak arra, hogy nyár bekövetkeztével számos betegek, a véleményüknél fogva szokássá vált gyogyforrásokat évenként látogassák.
Ennél fogva érezzük, hogy azon legsürgetősb idő beköszönt, melly bennünket ásványos gyógyvizeink éberebb méltánylatára serkent, miszerint honunkban a már létező ásványos gyógyviz-intézeteket, vagy a már felfedezett források gyógyintézetekké alakulását, ezeknek különféle kórokban sinylődő betegekre illesztett használásmódját jelenkorunk igényleteinek megfelelőképen rendszeritsük.
Ezen, honunkat, és az emberiséget egyiránt érdeklő üdvös intézetek eszméjét, elméletileg három pontban ohajtám megkisérteni, és igy 1-ör az ásványos gyógyforrások gyógyintézetekké alakitás, bel s kül szerkezeti módszerének átalános leirását adni. 2-or a gyógyvizintézeteket használni szándékozó betegeket, ezekebn hazulrul utazások előtti mihez tartásra utalni. 3-or e két előbbeni pont gyakorlatba hozatalát, s idővel virágzsára emeltetését felsőbb hatóságoknak ajánlani.
Az első pontot illetőleg szükséges, hogy az ásványos gyógyforrások, a jótékony anyatermészet által adott üdvös tulajdonai, mesterség általi hozzájárulással kéjelmesittessenek, tökéletesbitessenek. – Mire nézve minden ásványos gyógyforrás olly elrendeztetését követelend, melly őt minden elemi viszonyoktól, vegyészeti hozzávegyülésektől, – és más anyagi tisztátlanságoktól megóván, saját természeti tulajdonát kellő arányban megtarthassa: és ezért minden ércz-csatornák, különféle gőznemeket párolgó tavak, gyárak, vagy kézmüvesek műhelyei, temetők, kender-áztatások, szemét-dombok st. eff. környékétől el fognak távolitatni.
Az ásványos gyógyvizek tulajdonképi rendezettségét, közvetlenül a lak és élelmezés kellő kéjelme s jósága képezik. – Az épület helyeztetése, épitési idoma, anyagi minősége, bel elrendezése, butorzása, tisztasága, a szabad léggeli érintkezése; nem különben az élelem, étkek és italok, a gyógyforrásokat használó betegek jólétéhez illesztett mivolta, tisztasága, válogatottsága lesznek mellőzhetlen járulványok; mellyek az illyszerű gyógyintézetek belbecsét s hirét emelik. – Ide értetnek továbbá a pontos és illő szolgálat, s azon rendőrségi felügyelet, melly az intézettől méltán igényelhető csend-bátorságot folyton eszközölhesse.
De az illyféle gyógyintézeteknél kórházak jelenléte is főleg igényeltetik, mellyek nem csak a szegényebb sorsuaknak, de néha tehetősbnek is jótékony védhelyül szolgálnak. Ide értetik, hogy ezeket, mind azon kéjelmekkel ellátni köteleztetnek 658a gyógyintézetek tulajdonosai, mellyekkel minden jól rendezett kórházak diszlenek.
Mivelhogy mindezen ásványos gyógyviz-intézetek életnélküliek fognának lenni, s rendeltetési irányokat tévesztenék, ha helyben ollyan felügyelőjök nem volna, ki az intézet működését s gyógyhatását szakértő éberséggel nem kisérné. Erre nézve ezen intézeteknél orvosi személyzet, t. i. orvos, mint az intézet főfelügyelője, továbbá seborvos, fördő és beteg-ápoló szolga, s jól rendezett gyógyszertár jelenléte mulhatlanul szükségesek.
Az orvost, és seborvost az álladalom, a vidéki, vagy a gyógyvizintézet ideiglenes vagy örökös birtokosa fizetnék; az orvosi kar nevezné ki, s a felsőség hivatalaikban megerősitné. Értetik azonban, hogy illy intézeteknél a szükséges tudományosságra birni tartoznak, az egész fördés ideje alatt az intézetben helyben lakni köteleztetnek, és más vidéki gyakorlatba nem bocsátkozhatnak, annál inkább pedig az orvos, physicatusi foglalkozásba nem elegyedhetik.
Számosabb orvosi hivatásain kivül az orvos figyelmét főleg a gyógyvizintézetet használni ohajtó betegek megválasztására, a megválasztottak s helyben maradtaknak, a gyógyvizintézet használása alatti hogylétükre, miképeni hasznalására, – a helyben levő kórházakra, és a gyógyszertár jókarbani tartására terjessze. – A vidékekre széthordandó ásványos viz edényekbeni töltésekor jelenlenni, s ezeket saját pecsétjével bélyegezni köteleztetik; végre maga igazolása végett egész orvosi eljárásáról naplót viend.
Hogy az ásványos gyógyvizintézeteket látogató s használó vendégek kellő kéjelemmel tölthessék gyógynapjaikat, szükséges, hogy az intézet környéke, főleg ha a természet vidékét kopárrá alkotta, mesterség által kellemessé varázsoltassék. – Ide tartoznak: hoszu sorokban ültetett fajárdák sétányai, számos lombok, nyugpadok, kertek, tánczterem, kávéház, tekéző-tér, zenekar, s jó szinésztársaság, st. eff.
A második pontban: Nem czélom honunk orvosai némelly részének tudományosságát latolgani. Elég legyen tudnunk, hogy az orvosi kórhatárzat a legfőbb szellemi műtét, és épen ezért legtöbb nehézségeknek vagyon alája vetve, – hogy honunk ásványos gyógyforrásairól részletesen szóló kézi könyvünk nincs, és hogy nem minden gyógyvizeknél kellő az orvosi segedelmet illető alkalom, továbbá hogy a használandó ásványos gyógyvizet a betegek gyakorta önkények szerint választják, és végre hogy az orvosok betegeiket egyéniségökre s betegségökre károsan ható e vagy ama gyógyviz használására utasitják: elvégre mivelhogy számtalan ön- s mások utáni tapasztalásnál fogva tudjuk, hogy az ásványos vizeket használt betegek, hazatértökkel, ezeknek sokszor semmi, sőt káros sikeréről panaszkodnak, vádolván az ásványos gyógyviz káros tulajdonait: mi több, némelly betegek sirjokat is ezen gyógyvizeknél találták. – Mindezen előszámlált okok, szintannyi sarkalatokul szolgálnak arra, hogy minden beteg mielőtt ásványos gyógyviz használásához fogna, hon, t. i. vidékén, betegségéről, helyben lakó orvosok által „orvosi tanácskozatot” – consilium medicum – tartatni el ne mulaszon: hogy inne, azon ásványos gyógyviz használására utasitathassék, mellynek sem költség, sem idő veszteség, sem végre egészségbeli kárát vallani nem fogja.
A harmadik pont szerint: honunk ásványos gyógyvizeinek, jelenkorunk igényeinek megfelelő virágzásba hozatala, 659leginkább a n. m. helytartó tanácstól „egy szakértő országos választmány” kiküldetése által eszközöltethetnék, melly honunkat beutazná, ebben létező kisebb nagyobb nevezetességü ásványos gyógyvizeinknek vegyészeti, helybeli, tájékbeli, szabatos és szakértőleges éber megtekintését, megvizsgálását s összeirását eszközlené: az ebből meritett eredményeket irodalmi uton közre bocsátaná. Mert ha egyes személyekre bizatnék e nagy terv részenkinti végrehajtása, alig reménylhetnők, hogy olly kellő tökélylyel járjanak mind ezekben el, millyennel egy országos választottság eljárni képes. – De a gyógyforrásokban bővelkedő megyék orvosaira sem vélném hasznosnak e megbizátást, – mert némellyik ezen urak közűl sokszor azon kellékekkel talán ellátva sem lehet, mellyek a szabatos vizsgálatnak tulajdonait képezik.
Vannak ugyan némelly idegen nyelven honunk ásványos gyógyvizeiről irt munkák, de ezek egyes személy által szerkezettek, azon jelentékeny tekintélylyel nem birnak, millyent jelen korunk irodalmi tekintetben az orvosi rendtől méltán követelhet.
Már csak azért is szükséges egy szakértő országos választmány ki küldetése, miután tudva van, hogy honunkban számos uj ásványos források, a jövendőségre talán legüdvösebbek találtattak fel, mellyeknek vegyészeti elemezésök szükséges, továbbá, hogy az ásványos gyógyvizek idővel jobbra, de roszabbra is változhatnak; ennélfogva sajátlagos gyógyerejöket módositottan birván, jelenlegi lényeges tulajdonuk tudomássá tétele átalános érdekké vált, végre mivel ezeknek orvosi személyzetét, tájékát, lak s más épületeit, élelmeztetését és rendőrségét illető általános hiánya vagy hiányokkal teljes mivoltának (mik az illy forma intézeteknél, a betegek javulására mellőzhetlen kellékekűl tekintendők) elrendeztetése, nem egyes személytől, hanem egyedűl országos méltánylattól várhatja üdvös létesittetését.
Berekesztésül legbuzgóbb óhajtataim jelszavát ide melléklem, melly honunk orvosi karának a hon belvidékei összes orvosi rendéveli bensőbb viszonyu szellemi összeköttetését viszhangozza; miszerint a véghetetlenben oszló tudomány korlátlan határai ellenében, összetett erőveli működése az emberiségre azon üdvös panaceát eredményezhetné, melly az utó-nemzedek hála-elismerését nyeri borostyánul. Lehető, hogy ezen tudományigényelte vállvetéssel, honunkban itt ott elszórt ásványos gyógyforrásinkat is éberebb érdekkel kisérvén, ezek idővel haszon-vehetőbb virágzásra fognak emeltetni, s honosaink nem lesznek kénytelenek külföldi gyógyfördőkbe költséges utat tenni, mint szinte az eddigelé hazánkba külföldről hordott gyógyvizeket is magunkéi mellett bizvást mellőzhetjük. Aradról martius hó 30-án 1846.
Csóréj Dömétöl.
