Az ápoló-intézetek.
Az ápoló-intézetek.*
Közöljük e czikket mint alaposan kidolgozott tervet, hogy viszonyainkban, mellyekben a szegénységet enyhitő, a vagyonosodást előmozditó s a munkaszeretetet a munka sikere által ébresztő eszközökről eleget alig beszélhetni, tájékozásul szolgáljon az illetőknek. Szerk
Kiléptünk csakugyan valahára az örökös jogvitatások küzdhelyéről az anyagi jobblét terére is. Itt felkaroljuk jelenleg nemcsak a kiváltságosakat, hanem a köznépet is, melly nélkül erős nemzet ugy sem lehet. De a köznép mint mindenütt e széles világon, ugy különösen nálunk annyira hátra van, hogy az értelmesebb résznek ezer küzdelme van az értetlenség elfogultsága ellen, mig a köznép tulajdon hasznait csak némileg is felfoghatóvá teszi előttük. 1041De a tapasztalás mégis mutatja, hogy ha az értelmesebb rész önzéstelenül működik, a köznép bizalmát megnyerheti. Nagyszerü példát mutat erre nemcsak a külföld, de hazánk is, különösen a pesti takarékpénztár dolgában, melly iránt még a legegyügyübb nép részéről sem hallatszanak a gyanusitásnak legkisebb hangjai is, sőt nemcsak számtalanon teljes bizalommal járulnak e jótékony intézethez, hanem a siker láttára hazánk több városi s hatósági is ébredve, a nép boldogitására bokrosan kezdik a takarékpénztárakat létesiteni, reményükben soha nem csalatkozandók, ha a pesti takarékpénztár jóltévő szellemét, irányát és müködését tüzendik mintapéldául magok elébe. Szenderitsük el azért honfitársaim most az egyszer a haszonvágy daemonát legalább e jóltévő intézet alakitásában egy kevéssé, és fektessük az intézetet mindenütt philanthropiai alapokra, örömmel fogjuk élvezni a boldogitó eredményt, mellyel nemcsak a köznép jóllétére, hanem szorgalmi iparára, erkölcsére, szellemére, s emberi érzelmére, és értelmére hatandunk, anynyival is inkább, mivel előre látható, hogy a teljes bizodalommal felékesitett takarékpénztárak csupán mint egyszerü takaréktárak mindig működni nem fognak, hanem jótékonyságukat tovább terjesztve, mint a bécsi első takarék pénztár, ápoló intézetekké is válandanak, mellyek a mellett, hogy a tisztán takarékpénztárak üdvös hatását a köznépre nézve sokszorozzák, még a polgárság vagyonosabb részének boldogitására is üdvösen hatni fognak. Az egész hazában pedig a vagyonosságot terjesztik, a heverő munkátlan pénzt megmozditják, ezzel a forgó pénzt szaporitják, a felesleget nevelik, mellyben áll a nemzetek egyedüli ereje, – a haszontalan fényüzést, s oktalan pazarlást gyéritik; s igy a vagyonosabb polgárok között is jobb erkölcsöket ébresztenek, szorgalmat, és ipart támasztanak. Nem czélja itt értekezőnek a takarékpénztárak, és ápoló intézetek felett dús szónoklatot tartani, midőn már annak hasznait olly hiven tükrözé Krizbay, Salamon után, ezen munkájában: Az életbiztosító intézetekről Salamon után Krizbay Kolozsvár 1842. És miután az ápoló intézetek alapszabályai olly kevéssé ismeretesek hazánkban, hogy már igen sokan ezek boldogitó eredményeitől vezéreltetve, illyen hazai intézet hiányában a bécsi ápoló intézetekhez folyamodni szükségesnek látnák, korszerünek találja értekező az ápoló intézetek viszonyait hazai viszonyainkhoz, mellyek talán más formák lehetnek mint a bécsiek, alkalmazva tárgyalni.
