Nézzünk szét.
1316Nézzünk szét.
Inség elleni szabályok. Würtembergben a kormány megengedte, hogy jövő 1847-ki májusig külföldi liszt s külföldi gyártmányok gabnából s hüvelyes veteményekből vámmentesen vitessenek be az országba. – A gabna és hűvelyes vetemény természetesen szinte vámmentes. – Nekünk ugy tetszik, e szabály practicusabb, mint a hesseni, – s az általunk emlitett pesti inditvány csakugyan jó.
Mocsár-száritás. Az alibunári és illamsai, 60,000 holdra terjedő posványság le fog csapoltatni. A Temesbe vezető régi csatorna nem teszen többé jó szolgálatot. Gelvásy urnak terve szerint a Karasba fog egy csatorna ásatni. E lecsapolás által 2000 jobbágytelek, melly 400,000 mérőt teremhet nyeretik meg.
Drágaság ellen. Nürnbergben társaság alakult, azon czéllal, hogy külföldön sok gabonát vásárolván a szegény osztályok inségén segitsen. A tagok kötelesek 100 pftot befizetni, a szerint mint a vásárlások előre haladnak. Mihelyt a gabona drágasága igénylendi már a segitséget, a társaság azonnal kenyeret süttet, s a szegényebbek között kiosztandja. Ha a társaság segedelmére csak résznyiben vagy épen sem lenne szükség; akkor a felesleg szüleség elfog adatni. A társaság ügyei ingyen vezettetnek, – s a kenyér árába csak a készpénzbeli kiadások és a segédszemélyzet bérei fognak betudatni. – Már 10,000 pft van aláirva. – Mi ezt is jobb segéd eszköznek ismerjük, mint a hesseni birságoskodást.
A németországi állapotok jellemzéséhez. A badeni országgyülésen Helmreich gyárnok következőleg jellemzette Németország állapotait: Németországon kevés kényelmes létezés van, s azt hiszem, evvel közönségesen érzett igazságot mondottam. A szegény megelégedetlen, mert nincsen elegendő keresete. A közép polgár-osztály elégedetlen, mert a gépek terjedésénél a mesterségek köre mind inkább szükül, s a szaporodó népességnek csak a kereskedés és mezőgazdaság nyujt kilátásokat, de miket a már is létező nagy concurrentia szinte igen korlátol. A bureaucratia elégedetlen, mert a naponkint növekedő fügés és irászat (Schreibseligkeit) miatt a fizetések nem válnak s nem válhatnak nagyobbakká, mivelhogy a statusjövedelmek nem egyaránt szaporodnak a hivatalokkal. A nemesség elégedetlen, mert vajudását sejti olly uj időnek, mellyhez alkalmazkodni nem akar, s inkább a buraucratia farkába kapaszkodik, hogy valamelly befolyásról biztosithassa magát, semhogy az értelmes és birtokos polgárság élére állana, s ezt a műipar emelése körüli törekvéseiben gyámolitaná, mellynek első gyümölcseit ő, mint nagy birtokos fogná élvezni.
Inség ellen. A franczia kormány közmunkákat rendel, hogy legyen a szegénységnek kereset forrása. S ez jól van, mert a nép nem szokik alamizsnára. Hanem aligha elegendő. Hol élelmi szerek nincsenek, mit szerezzen az éhező pénzén, ha még annyi volna is. A kormánynak elkerülhetlenül arról kell gondoskodnia, hogy legyen, s legyen olcsó gabona is a piaczokon.
A bobinnet-ipar Francziaországba 1816-ban vitetett be, s prohibitiv vámok védelme alatt több évekig virágzott, mig 1834-ben alá kezdett szállani. – Még szigorúbb prohibitio, s a fonalak bevitele körüli tilalmak elenyésztése következtében ismét föléledt a csipkeipar, s azóta annyira növekedett, mi szerint a francziák előbb állanának benne, s több csipke-géppel is birnának mint az angolok. Tény, hogy daczára az angol gépek nagyobb tökélyének s az angol munkások ügyességének, a francziák még is nemcsak Németországra, hanem magába Londonba is visznek csipkéket. – Igy ir a Times. – A Morning-Herald hasonlag leverő tudósitásokat közöl az angol csipke-iparra nézve. Szerinte az angol piaczok el vannak boritva franczia csipkékkel, s Nottingham, fészke az angol csipke-készitésnek, már veszedelemben van, hogy az angol gyárvárosok lajstromából kitörültessék, – azon lakosai pedig, kik a szabad kereskedés mellett buzogtak, rövid idő alatt bünbánatot fognak tarthatni vétkökért, mellyet saját érdekeik ellen követének el.
Biztató adatkák ezek nagyon, kik nálunk is ellene készülnek a védvámoknak.
Örök váltság. A letovai uradalomhoz tartozó Rajecz város 60,000 pfton megváltotta minden urbéri tartozásait. E szerencsésen sikeritett eszközlés körül két férfiu neve emlitetik meg 1317hálás elismeréssel: városi jegyző Hulják és uradalmi igazgató, Pongrácz Justin uraké. – Illy ügyben neveztetni meg az országos közönség előtt olly dicsőség, mellyért sok érdeklettek nemes indulattal vágyakozhatnának!
Uj birtokos Horvátországban. A Károlvárostól másfél órányira fekvő ez előtt gr. Draskovits János tulajdonában volt, recsiczai uradalmat bécsi Herczberg W. vette meg. Ára ez uradalomnak 120,000 pft volt. Van benne egy répaczukorgyár.
Az ipar hatása. A nemzeti jollétnek e tényezője könnyiti a takarékos életet, a tulajdon szerzését, a család megalapitását, jól maga biró értelmes és független polgár-osztály alakulását, szaporitja a közvetlen adót; növeli a vámjövedelmeket gyarmati áruk fogyasztásának nagyobb mértéke által, lehetségessé teszi a fizetések emelését s jóllétet áraszt a társaság minden osztályaira.
Cobden Bordeauxban. Tudatik, mikint Cohden, a volt angol parliament berekesztése után a continensre jött utazni. Tudatik, hogy Francziaországban számos helyeken a szabad kereskedés enthusiastai által fényesen, égbe emeltetve, fogadtatott. S ezek között Cobdennek könnyü volt állása. De már tünedeznek a sziklák miket dicsőségének tengere rejt. Bordeauxban olly osztályra talált, melly ha bár nem gyárnok, még is nagyon érdekeltetik Anglia magas vámjai által. Az itteni bortermesztőkkel nem lehet elhitetni, hogy midőn Anglia a gyártás nyers czikkelyeit, vagy hogy népessége éhen ne haljon a gabona-féléket alacson vámmal vagy szabadon jegyzi, de mindent, mi gyártmány, vagy első az élelmieken tul van, magasan tehát védőleg vámoz: ekkor a szabad kereskedés elveit igyekszik valósitani maga is. Cobden érezte ezt, mint Bordeauxból irják, s csak nagyon gyöngén oltalmazta zászlóját. – Átalában inkább és inkább alakul egy komoly ellenpártja a szabadkereskedési tüzelöknek, mert nem hisznek Anglia szabadelvüségében ott, hol érdekei vannak játékon. – Bizony, sajnálni kell a mi sorompó-dőlesztőinket, kik olly mohón hivatkoztak a franczia szabad kereskedési agitatiora, s ime minél előbb megtagadtattnak ideáljaik által! Természetlen is volt az, hogy a mi conservativjeink franczia liberalismussal takaróztak. Ők az illy takarókon csak pernahajderek lehetnek, s igy kell, hogy kirántassék alóluk a gyékény.
Az ausztriai dohánygyártás. Azt mondja egy pesti sógorlap, hogy nagyon áhitozunk a kincstári dohány után mi magyarok, – hogy ostromoltunk kérelmeinkkel, nem is tudni kit, juttatna már nekünk is abból a kipáczolt jóból. – Sőt hogy már sérelmesen panaszoltunk azért, miért hogy illy sokáig nem részesitettenek minket a szerencsében oesterreichert szihatni. A sógor mondja, hogy mi igy tettünk. De mi talán nem tudunk róla hogy igy tettünk volna, sőt talán nem is tettünk, nem is teendünk igy, sőt talán épen nagyon is másképen teszünk és teendünk. No de semmi. Ez más kérdés. Most csak azt akarjuk elmondani, hogy hol gyártatik az az ostromlott jóság. Van 9 kincstári gyár. E gyárak 1841-ben 50,000 mázsa burnótot, s 255,000 mázsa dohányt állitottak elő, ez utóbbi mennyiségben benfoglaltatván 3054 mázsa, azaz 55,000,000 darab szivar is. Jelesül Csehországban, Szedlitzben gyártartatott 10,000 m. burnót, s 61000 m. dohány, itt csak 1/2 s 1 pkros szivarok készitetnek. Hamburgban 10,000 m. burnót, s 41,000 m. dohány, itt 2 pkron felül gyártatnak szivarok. Vinikiben, Gallicziában 55,000 m., Gődingben, Morvában 38,000 m., Fürstenfelden, Stajerországban 29,000 m., Mailandban 22,000 m., Velenczében 14,000 m., Trientben és Schwaczban, Tyrólban öszvesen 20,000 m. – Ugyan hova valót áhitottunk olly nagyon, megtudnák mondani sógor lapi uraimék? He?
Angol consulatusok. Angliának 215 kereskedelmi consulja van, kiknek évenkint 25–1800 font stget fizet, továbbá van 130 alconsulja, kiknek semmi fizetésök. Francziaországban van 14, Spanyolországban 15, Portugálliában 9. – Törökországban 22. Északamerika szövetséges statusaiban 10, Chinában 9, Aegyptomban 5, Németországban nincs kitéve a szám. S hol consuljai vannak Angliának oda el mennek fiai ügyességök s pénzök hasznát szedni önmagoknak, de gyümölcsöztetni az országnak is, hol megtelepednek. Nálunk nálunk, mert nincsenek consulaik, bizony 1318nem fordulnak meg, sem magok sem tőkéik. Azért jövő országgyülésünkön el ne feledjük a consulatusokat.
Minők Angliában a szabad kereskedés vámjai? Felelet: Ha bár az idegen gyártmányokra nézve 100%-tel alább szállitattak, még is védvámok, s rendszerint az értéknek 10%-jét képezik.. De vannak ennél még magasabb tételek is. Varrás és himzemény 2% fizet. Müvirágok 25%el vannak terhelve. – A nyers termékek mihelyt kereskedési czikkelyekké változtattatnak, azonnal magas vám alá jutnak. Aszalt alma, bushel-jével (1 bushel több valamivel, mint 2 bécsi mérő), két shillinget (1 sh. körülbelül 27 kr. p.p.) fizet. Aszalt szilva mázsánkint 1 fontot 7 sh. s 6 pencet fizet. Egy gallon bor 5 1/2 sh. (Egy gallon 3 pint). Pálinka gallonja: 15 sh. stb. E vámok a németországi termények irányában 50–150%, sőt a pálinka tekintetében 1000%-re hágnak. – Illyenek Angliában a szabad kereskedés vámjai. S mi nálunk ellenzenek védvámokat Csak azért, mert Anglia a szabad kereskedés ösvényén majmolandó példával megy elő!
Örsy.
