Találmányok.
Találmányok.
Javitott turbin-ek. Speker Dávid, Bécsben gépgyártulajdonos a turbinek javitásaul olly találmánynyal bir, melly az eddigi turbin-ek irányában tetemes előnyöket szolgáltat. Óványa 5 évre szól.
Bőrcserzésnél Dawney botolást használ. Mig a cserző-anyag hatásának van a bőr kitéve, addig egy gép alá helyeztetik, melly minden perczben 2500 ütést teszen rajta. E verés alatt a cserző-anyag a bőrnek egész beljébe hat, s a cserzés egyenlőbben üt ki.
Keményités. Észak-Amerikában a mosónék igy keményitenek: A most készitett forró s jól meghigitott keményitőbe bele mártanak egy darab stearin- vagy millygyertyát, mellynek azonban jónak s fagygyu-keveréktől mentnek kell lennie: e darab gyertyával azután addig zavarják a keményitő folyadékot, mig a gyertya benne fölolvad, s a keményitővel egybevegyül. A vegyiték helyes menynyiségét a gyakorlat adja. – Az ezen vegyülékkel keményitett fehérruha, tiszta sima vassal megtéglázva, gyönyörü 1315fényt és simaságot kap, s rajta por és szenny kevesebbé fog; természetesen nem is annyira nyers és kemény a nélkül, hogy kevesbé lenne merő, mint szokás szerint.
Uj mozgony. William Evans Philadelphiában iszonyu nyomás által csepegtethetőleg folyóvá alakitja az atmosphaerai léget. S ha ezen folyadék egy bizonyos vegyészeti készitménynek csepjeivel elegyitetik: akkor eredeti volumenjét viszanyeri, s e mellett iszonyu erőt fejt ki. Imént kisérletet tettek nagyban. 20 megterhelt kocsiból álló csapatot 5 óranegyed alatt 60 (angol?) mérföldre ragadott ez erő. A mozgató erő 2 1/2 gallon (7 3/4 pint) nagyságu edényben volt. A vegyszer, mit fölebb emliténk, perczről perczre cseppenkint bocsátatott be a csepfolyó levegőbe. A föltaláló igéri, hogy közönséges rakhajó egy tonnányi illy folyadékkal 8 nap alatt Philadelphiából Havreba vitethetik.
Füstemésztő készület. Manchesterben nem régiben több személy birsággal büntettetett, mivel gőzgépeiknek füstjét nem emészteték föl. Ezt Angliában gyakorolhatónak hiszik. S valóban peres tárgyalásokból kisült, hogy több gyárak nem bocsátanak füstöt, melly a szomszédságnak kellemetlen legyen. A kemenczéknek e czélra szükséges átalakitása alig kerül 100–150 ftba, s az által hogy 18%-nyi megkiméltetik a tüzelő szerből, egészen megtérül. Csak kettőt kell eszközölni: 1) hogy kellőleg magas mérsék állitassék elő; s 2) hogy elegendő lég vezettessék a tüzhöz. –
Uj papiranyagszer. Laroche, Joubert és Domergue papirost készitenek mocsári növényekből, mint nádból, kákából, s csak kevés rongyot adnak ez anyagszerekhez.
Schőnbein fehéritési módja. Schőnbein igy ir e részben: az athmosphaerai légnek, ha közönséges mérséklet mellett vizzel és villóval (phosphorral) érintkezésbe tétetik, meglehetősen hamar, már egy két óra alatt ereje támad, a benne fölfüggesztett lakmus és indigo-papírt teljesen megfehérithetni. A lég ezen erejét az által nyeri, hogy a villó arra határozza el a vizet, miszerint ez az élenynyel vegyüljön s képezze azt, mit Schőnbein nehéz szaga miatt ozon-nak nevez.
Már ha az ozon olly tartós festanyagot, minő az indigo, meg bir szinteleniteni: ugy méltán lehetett föltenni, hogy ezt eszközölheti a nyers vászonnal is. S valóban Schőnbeinnak sikerült több rőf vásznat, mint az osztovátáról levétetett egyedül csak az által fehériteni meg, hogy 8–10 napig olly gőzköri légben tartotta fölfüggesztve, mellyet villó által folyvást ozonnal táplált. Nyers selyem és gyapjut szinte illy módon fehéritett.
De mivel Schőnbein tapasztalásai szerint az ozont a tiszta növényrostok is megrombolják, s e rombolási a szinnek élegülésén alapszik, ennélfogva az ozonnak, mint a halvanynak is, káros befolyást kell gyakorolnia a rostok szilárdságára. S valóban Schőnbein észre is vette, mikint ugy a vászon mint a selyem, miután ozon által teljesen megfehéritetett, eredeti szivósságából valamit vesztett.
Kik talán hajlandók volnának az ozonnal további kisérleteket tenni, azok utasitatnak Schőnbeinnak e czimü könyvére: Über die Erzeugung des Ozons auf chemischem Wege. 1844. Bei Schveighaeuser.
Talabér.
