Felelet a Budapesti Hiradónak a fiumei-vasut ügyében.
Felelet a Budapesti Hiradónak a fiumei-vasut ügyében.
E sorok irója a Hetilap mult évi 97dik számában szók emelt a fiumei vasut az ország általi épitése, vagy épitési tőke kamatbiztositása mellett, irányozván szerényen az ország figyelmét, a 695 1/2 mérföldnyi területű, csak 1,550,000-nyi népességű, már is 64,000,000 frank statusadóssággal, és 27,000,000 frank adóval terhelt, majd semmi iparral, sőt alig jövendővel sem biró, ugyszólván csak földmivelésből, és állattenyésztésből élő kis Hannoverára, mellynek országos kincstára, mind e bizony nem igen kedvező körülmények daczára, néhány hetek előtt az ottani bankárokkal, egy 4,600,000 tallérra (= 6,900,000 p. f.) rugó, egészen statusvasutépitésre szán kölcsönt kötött ötös száztólira. – Ezen adatot inductiónak használván, a Budapesti Hiradó statusgazdászati rövidlátását igyekeztünk kimutatni, ki az állitja, hogy – a mindnyájunk tudtára – közel 5000 mérföldnyi nagyságú statusadósságra nézve eddiglen szűz, 13,000,000 lakossal népes, aránylagosan adóval – tekintve a szűzvállalások roppant seregét, s még roppantabb adómentes vagyonát – Hannoveránál sokkal kevesebbet terhelt (földmivelésre pedig) ugymint iparra s kereskedésre nézve óriási jövendőjü Magyarország, a világért sem bírná el a fiumei vasutépitésére szükséges 20 milliónyi kölcsönt, vagy egy társaság e vasutba befektetett hasonló tőke öt száztóli kamatjának még csak biztositását sem, hanem azon esetben ha elvállalná, terhe alatt összeroskadna!
A Budapesti Hiradó ez idei jan. 8-diki számába átteszi czikkünket csonkitlanul, szóról szóra, s bemutatja a mint mondja, bölcseségünket, mit ficzamlásnak keresztel t. olvasóinak mulastságul, mert tanulni ebből vagy semmit, vagy sak azt lehet, mit a Hetilap ugyan tudománynak tart, de mi más előtt merő absurdum; mert ha ugy lehet okoskodni, mint mi okoskodunk, ugy az ő következendő okoskodása sem szenvedhetne legkisebb kétséget sem; t. i.:
104„Anglia vasutaira költött már 700 millió p. ftot, és a legujabb hírek szerint ismét 130 uj vasutra engedelemért folyamodtak: ebből hát kiviláglik: hogy a Magyarországnál kisebb t. i. csak 4,222 mérföldből álló, már is 7663 millió p. ft adóssággal és 500 millió adóval terhelt Anglia, megbir még 130 uj vasutra szánt tőkét – ergo a közel 5000 mérföldnyi nagyságu, statusadósságra nézve eddiglen szűz Magyarország, mellynek nagyobb része adómentes, meg nem elégedhetik a központi, a győri, a pécsi, a temesvári vasuttal, ez mind semmi, kevesebb mint semmi, és következésképen nem egy fiumei, hanem legalább még 130 illyen hosszu egyéb vasut is kereshet pénzt, és fog is 5% kamatjával találni!” – E bedlami argumentatióhoz ezen észrevételt csatolja még: „ha ezen statistikus okoskodás áll, akkor állani fog a Hetilap-é is, ha pedig valami akárminélfogva is ezt absurdumnak mondandja: akkor saját okoskodásának értékét is meghatározandotta!”
A Budapesti Hiradó iránt – különösen a fiumei vasut ügyére nézve – eddig mindig azon véleményt tápláltuk, hogy neki koránsem értelme, hanem akarata van hibában. Azonban az imint emlitett classicus okoskodása elolvasása óta, itéletünket rectícitáltuk, megvalljuk, hogy tévedtünk, és hogy most átljátjuk, hogy nemcsak akarata, hanem értelme is tetemes hibában van, mert nem képzelhetünk magunknak embert, ki azon állitáson első pillanatra ne kaczagna, hogy a mi okoskodásunk bebizonyitási értékre nézve ugyanazonos a B. P. H. okoskodásával, ki első pillanatra át nem látná, hogy az a mi absurdum, nem a mi inductiónk, hanem ínkább a B. P. H. inductiója.
Igen is, mi most is azt állitjuk – s hivatkozunk az értelmes, független itéletü közönségre, – hogy okoskodásunk egészséges, helyes és józan alapon nyugszik, mert onnan deducáltuk, hol a kérdés felvilágositására hazánkkal leghasonlóbb viszonyok léteznek, azaz: ollyan országból, mellynek vagyonossága, ipara és kereskedése ép olly csekély – tán még csekélyebb, mint a miénk, ollyan országból, melly leginkább földmivelésből és állattenyésztésből él mint mi, ollyan országból, mellynek jövendője, minden dajkálás daczára, a miénkhez mérve piczi. Hogy ha tehát ilyen ország valamit megbir, a nélkül, hogy öszveroskadna, megbírja azt, az ehhez hasonló is, a nélkül, hogy megszakadna, vag yis a mit megbir Hannovera, megbirja azt Magyarország is. – Ezen inductió czáfolghatlanul helyes. Ellenben akárminő eredmény sülne ki Anglia és Magyarország területe, statusdadóssága, adója, vasutjai stb. ösvzehasonlitásából, az nem bizonyitana mást, mint egy nagy semmit, minekutána az eldöntő factorok, az az a két ország közti vagyonossági, ipari s kereskedési minden párhuzamot kijátszó különség, olly aránytalanul nagy.
De vizsgáljuk mégis, ha nem is más czélból, legalább mulatságból a B. P. H. geographico-statistikai tudományát. – Vizsgáljuk tehát geographiai tudományát, mellynek szaporitását s öregbitését már egy izben ajánlottuk develvatorának, – ki mint a nagyszavuak mondani szokták, nincs többé!
Ad rem. A Budapesti Hiradó okoskodása szerint Anglia területe 4222 m. s igy Magyarországnál kisebb!! Hallottad most, édes árvának gondolt hazám, a te birtokod nagyságra felülhaladja a gondolatra is szédelgést okozó nagyságu Anglia birtokát. Már a te europai 105birtokod is nagyobb Angliáénál, kinek közbevetőleg legyen mondva europai birtoka is nem 4222 m. mint a Budapesti Hiradó állitja, hanem – Balbi szerint – 5684 3/4 m. – No de ez még kis geographiai baklövés – tán error typi – elnézheted – mert hiszen Angliának hitvány ázsiai birtoka, azaz a 849,650 mérföldből álló 114,430,000 lakossal népes anglo-indiai birodalma, még a keletindiai társaság 349,000 m. terjedő, 80,800,000 lakossal népes, 527,236,000 frank jövedelmet hajtó közvetlen és 485,000 mérföldü, 32,800,000 lakossal népes közvetett birtoka, mi az a te ázsiai birtokodhoz mérve? – Anglia piczi 390,000 m. áfrikai birtoka, mi az a magyar afrikai birtok nagyságához képest, a hol czigányaidnak rokonai tanyáznak? – Angliának 120,625 m. amerikai területe, mi az a te amerikai területedhez hasonlítva? – végtére Angliának még Uj-Seelandon kivül is 1,496,000 mérf. roppant oceani birtoka, mi az a te oceani még roppantabb birtokodhoz képest? mikből te ugy mint Anglia, századokon át merited hatalmadat, gazdaságodat, jólétedet, tekintélyedet, függetlenségedet, mikből nemcsak hitvány 700 millió p. ft fektettél már be vasutakba, nemcsak concessiot adhatsz 130 uj vasutépitésre, nemcsak hitvány 500 millió p. ft játszva adózhatol, hanem europai birtokod az örökös tartományok közti sorompókat is lerombolhatod, ha a dohányt közkezeléssel megvásárlod.
Minekutána tehát bebizonyitottuk, hogy a Budapesti Hiradó egy kis sajtó, vagyis inkább tudományi hibát követett el, midőn Anglia birtoka nagyságát 3,694,959 mérföld helyett, 4222 m. tette, mi pedig valamennyi geographiában más magyar birtokra nem bukkanunk, mint ama Europa keleti részén fekvő közel 5000 m. terjedő országra, alázatosan kérdezzük, hol van, hogy Anglia birtokát csak egy piczivel is felülhaladhassa, az a több parányi legalább is 3,700,000 m. birtok maradék? – alkalmasint a holdban, a hol tán gondolta a Budapesti hiradói holdkóros czáfolóm! Ez már aztán devalvatio!
No de hagyjuk a pajzán tréfát – akár költött Anglia vasutépitésre már 700 milliót, akár ád még engedelmet 130 uj vasutra, akár nem, ez a fiumei vasutépitési tőke kamatjának biztositására nézve annyit bizonyit mint semmit, minekutána Anglia tudtunkra még eddig egy vasutat sem garantirozott, a status egy vasutat sem épitett, a fiumei vasutnak garantirozás nélküli felépithetésére nézve pedig, már több izben tett határozott nyilatkozatai szerint, még a B. P. H. magas engedelmének is, bizalommal nézhetünk elibe. – Garantirozás nélkül tehát épithetünk vasutat nemcsak Fiumeig, de még Biledulgeridig is – igy a B. P. H. sem ellenzi, mivel ő csak a biztositást ellenzni, mert erre a nemesség direct adózása volna szükséges és neki csak az indirect adózás kell, p. o. dohányközkezelés, melly adó alól könnyen kibujhatik, vagy dohánytrafika, a hol kaphatni a jó és olcsó dohányt mint Ausztriában, s a hol másra nem fordítatik a figyelem, minthogy a közönség lehető legolcsóbban kaphassa a dohányt!! – A mi pedig azon állitását illeti, hogy azok, a kik épiteni ajánlják a fiumei vasutat, semmibe sem veszik a központi, pécsi, temesvári stb. vasutat, ez alaptalan ráfogás. Felszólitunk boldogot boldogtalant, mutasson a Hetilap hasábjaiban egy sort, a hol e vasutak nem méltányoltatnak s pártoltatnak 106de hogy ezekkel az ország még meg nem elégedhetik, illyen állitást mutatha tigen, s ezt nem is tagadjuk. Az okok, hogy miért nem elégedhetik meg, kimeritőleg elő vagynak adva a hajdani és mostani Pesti Hirlapban, a hajdani és mostani Hetilapban, s többi közt is azon jelen feszólitásban, mellyet a vukovár-fiumei vasut-társaság érdemteljes elnöke, és ép olly érdemteljes – pesti képviselője, mult octoberben a hirlapokhoz mellékelve küldött szét, és igy az okokat ismételni szükségtelennek tartjuk.
Már most azlázatosan kérdezzük a t. olvasó közönséget, mellyik oldalon van a ficzamlás? s ki az a ki mulatságul szolgált? – mi e vagy a B. P. H.? – Egyébiránt nem azért irtunk, hogy a B. P. H-ót megtéritsük – azon bizony arany száju sz. János is hiában erőlködnék – mondtuk már egyszer, hogy őt változtatni akarni, ép olly háládatlan munka, mint szerecsent fehérré mosni akarni, – mi csak azoknak irtunk, kik a B. P. H. tudománya iránt olly magas vélekedéssel vannak, s azoknak, kik inkább hiszenk, mint gondolkodnak s vizsgálnak. – Feleljen hát most tisztelt B. P. H. ur komolyan – vagy tréfásan a hogy tetszik, csak ne haragosan – car on se fache toujours, lorsqua on n’a rien de bon a répondre, mondja Pigault-Lebrun.
X. Y.
