Egyesületi mozgalmak.
0099Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. Az igazgató választmány f. évi január 15-kén tartott ülésében a mester-inas-müvek kiállitását már ez idén megkezdetni a határozván, e részben ezennek közöltetnek.
A mester-inas-müvek kiállitásának szabályai.
A kézmüvesség körében technikai oktatás nálunk, a hazánkban divatozó czéhsazbályok szerint, a mester-inaskodás évei alatt adatván: méltán ohajtandó, hogy a mesterségi fiatalság, ez inaskodás idejében valóban és teljes szorgalommal igyekezzék magát technikailag kiképezni, hogy a műhelyet, mellybe tanulás végett beállott, valóságos iskolának tekintse, s abban gyakorlatilag foglalkodva, a választott mesterségnek üzésében szükséges mechanikus ügyességet, gyakorlati készséget s hasznavehető munkaképességet megszerezze magának. Ohajtandó ez több okokból. Először is, mivel a status kizárólag csak a műhelyektől kivánván az iparosság körében elkerülhetlenül szükséges technikai oktatást, a műiparnak fejlődése és nemesülésének érdekében van, hogy a műhelyek valólag megfeleljenek iskolai rendeltetésöknek. – Másodszor: magának a mesterségi fiatalságnak is azt igényli jövendője s ebben szerencséje, boldogulása, hogy technikai képeztetésének idejét olly eredményes tanulásban töltötte legyenel, melly őt kenyérkeresetre, önálló munkásságra, nemcsak, hanem azon versenyre is képesitse, mellyet az ugy nevezett kismüvességnek a gymármüvességgel, az egyéni képességnek a gépek hatalmával, a haza műiparnak a külfőldivel már most is olly nagymértékben, s ezentul még inkább kell megállania. Harmadszor: a műhely mesterének becsülete és haszna is sürgetni látszanak ezt. Bizonyára legszebb remek, miben a mester büszke lehet, azon képzettség, mellyet az ő tanitványában teljesnek kényszerül itélni a világ, s a remeklés e nemesitő hirhedését lehetlen, hogy minden jobb érzésü mester őszintén ne kivánja magának és műhelyének. – És az elvállalat kötelesség érzete is csak akkor nyerhet eléglő megnyugvást a becsületes mester kebelében, ha szegődött inasának tanultsága valóban megfelel atyáskodó fáradalminak. És ő, mint a status által megbizott egyik technikai oktató, mi más tanbérből kapja munkás fáradságának jutalmát, mint a munkában, mellyet inasa neki dolgozik, s melly csak akkor lehet jelentékeny, ha a növendék mi előbb s minél teljesebben messze fűzzük, végül: ohajtandó az, mert fájdalom! sok különféle okokból, de nagy részben azért is alól szok maradni a méltányo kivánat mértékén a mester-inasi oktatás eredménye, mivel a mesterségi fiatalság, a mesterinasok, korunknak természetes gyöngeségei, a játszi lengeség, a szórakozott figyelmetlenség, erőtelen akarat, talán akaratlan inaskodás miatt nem komolyan, nem erős szándékkal, nem ösztönzött kedvvel töltik a műhelyben inas-éveiket. –
100Azért az iparegyesület ezentul ösztönző befolyást ohajt gyakorolni a mesterinasok szorgalmára. Versenyre hivandja őket, – versenyre, mellyben saját kortársaikkal futandják a pályát, szorgalmok, igyekvésök eredményeivel, – versenyre, melly mesterségi pályájoknak már kezdetén a kitünés nemesebb vágyaival töltse be őket, melly a tanulás, erőmegfeszités, kitartás árán tanitsa őket jelesekké lenni, – versenyre, melly dijaival és kitüntetéseivel legközelebb arra ösztönözze őket, hogy mesterségük tudandóiba haladék nélkül igyekezzenek beokulni s képessé tenni magokat, mestereiknek, oktatóiknak becsületére és hasznára válni. A választmány segedelmet vél ez által a mester uraknak nyujtani abban, hogy atyáskodó indulattal s kitünő fáradsággal intézett oktatásaiknak ohajtott czélját annál könnyebben, bizonyosabban elérhessék. S a mint remélni akarja, hogy nekik e segedelmet valóban megszerzendi, azonnal közelebbről megismertetendő uj intézkedése által, ugy szeret hinni, hogy az érdemes czéhek, s ezeknek egyes előljárói s tagjai, a mester urak által e közleménynél is akkint fog segiteni, mint a mester-inas-iskola megállapitása körül volt szerencséje lelkes közremunkálásokat, sőt pénzbeli áldozataikat is megnyerni.
A választmány ez uj intézkedése a mester-inasok-müveinek kiállitásából, megbirálásából s a szorgalommal s kitünőbb eredménynyel tanult mester-inasok dijazásából álland, következő szabályok szerint
1 §. Az iparegyesület minden évben kiállitást rendezend a mester-inasok által készitett müvekből.
2 §. E kiállitások ideje minden esztendőben pünkosti ünnepeire tüzetik ki.
3 §. E kiállitásokban minden mühelyben álló mesterinas, különbség nélkül azon tekintetben, kezdi vagy végzi inaskodása idejét, részt vehet.
4 §. A kiállitó mester-inas, mesterétől vagy, ha özvegynem műhelyében tanul, a táblalegénytől bizonyitványt hoz
a) a műhelyben, illetőleg inaskodásban már eltöltött idejéről;
b) hogy a kiállitott készitmény valóban az ő munkája. –
5 §. Kiállithatnak pedig a mester-inasok akármit, legyen az bevégzett egész, vagy csak valamelly egésznek része, mindenesetre azonban a kiállitónak mesterségéhez tartozó mű.
6 §. Miszerint a kiállító ifjuság szorgalma közszerűbbi méltanylásban is részesülhessen: a kiállitás a mindenkor közzé teendő föltételek szerint, a közönségnek is meg fog nyittatni, – Ezen fölül
7 §. A kiállitott művek szakbeli birák által megbiráltatnak. Minden mesterségnek külön birósága alakitatik ugyan azon mesterség férfiaiból és czéhe által. Minden czéh fől fog szólitani, hogy kebeléből két birót nevezzen ki. Ezekhez az iparegyesület igazgató választmánya egy harmadikat fog választani.
8 §. A birák a kiállitott müvet azon szempontból fogják megitélni, hogy az, tekítetbe véve a kiállitó ifju által a műhelyben töltött időt, s fontolóra véve illető mesterségének kisebb nagyobb nehézségeit, a kiállitó inasnak milly képzettségi fokát, milly szorgalmát, – az oktató mesternek mi eredményü tanitását, fáradságát tükrözi.
1019 §. A birák egyébiránt nem csupán a kiállitmány szemléletéből itélnek. Minden egyes mester-inast kérdezkedés által is vizsgálat alá vesznek. Kitudakozandják tőle: ismeri e mesterségének nyers anyagjait, ezeknek tulajdonságait, jóságok, hasznavehetőségek föltételeikt, – ismeri e műhelyének szerszámait, ezek mindenikének rendeltetését, – ismeri e mesterségének minden készitményeit, – ismeri e mesterségének beszerzési s eladási piaczait, árait, – szóval vannak e mestersége, s ennek munkái felől némi theoreticus és statisticus ismeretei? – Ezen fölül kitudandják a kiállitó mester-inastól, valjon mestersége gyakorlati fogásaiban jártas e, s e czélból, ha szükségesnek látszanék, meglátogatandják az illető műhelyet is s ott az ifjut munkához állitandják.
10 §. Megeshetvén pedig, hogy sok mester-inas nem leszen azon helyzetben, hogy valamit kiállithasson, mivel talán sem szüleinek sem mesterének nincsen annyi, miből a kiállitmánynak nyers anyag kitelhetnék, vagy mivel mesterének műhelye több munkával van elhalmozva, semhogy az ifjunak időt engedhetne valamelly kiállitmány elkészitésére, stb. annál fogva
Ha valamelly mester-inas akármi oknál fogva állithatna ugyan ki, de azért a bírák vizsgálatának szivesen alá vetné magát: ekkor az illyen mester-inas által teendő jelenkézés folytában, a választmány megkérendi az illető biróságot, hogy a vizsgálatot a 9 §. értelmében tegye meg, sőt igyekezni fog a jelentkező ifjunak a kiállitást is lehetségessé tenni.
11 §. A birák irásban adandják itéleteiket, azokba vizsgálataik minden eredményét befoglalván.
12 §. A birák itéletei előbb ugyan a dijazás alapjaul fognak szolgálni, azután pedig, a dijazási eljárás eredményével együtt megküldetnek az illető czéheknek, részint azért, mert az ő küldötteiktől származván, ezeknek jelentése gyanánt szolgáljanak, részint hogy ösztönző tudomásul vétethessenek.
13 §. Mint e fölebbi §-ban érintetett, a mester-inas-müvek kiállitása dijazással levén kapcsolatban, a dijak kétfélék lesznek:
a) kész pénz, mennyi egy mester-inas egy egész öltözetének beszerzésére elegendő, körül belül 25 pengő forint.
b) érdempénz.
14 §. E két dij között nem leendvén fokozati különbség, az, hogy közülök mellyik adassék ki, a kiállitó ifjunak választására fog hagyatni.
15 §. A dijakat egy, az iparegyesület igazgató választmánya által alakitandó díjazó küldöttség fogja elitélni azon birálatok nyomán, miket a szakbiróságok a 11 §. értelmében beadnak, s mellyeknek a technikára vonatkozó kijelentésekre nézve a dijazó küldöttség által meg változtatniok nem lehet.
* * *
És a mester-inas-müvekek e szabályok szerinti kiállitása, első izben, ez idén, pünköstkor fog megtartatni. – Kéretnek tehát az érdemes mester urak, kik iparos növendékeik technikai oktatását atyailag és gondosan ohajtják, – a szülék, kik a műhelyekbe állitott gyermekeik jövendőjét szivükön viselik: tudassák tanitványaik illetőleg gyermekeikkel ez ifjui verseny fölhivását, – a mester urak engedjék 102meg szorgalmas ifjaiknak, hogy a pályára kiállhassanak, s mind ők, mind a szülék ébresszék föl a fiatal, még fogékony keblekben a nemesebb tüz melegét! – –
E tárgyban koronkint közöltetni fognak a netalán ujabban tudandók. Január 16-kán 1847. Csanády, jegyző.
A magyar gazd. egyesület f. évi jan. 30-kán d. e. 10 órakor a nemzeti casinóban közgyülést tartand, mellyre az egyesület tisztelt tagjai minél számosabban megjelenni kéretnek. – Pesten januar 6-kán, 1847. Török János s. k. egyesületi titoknok.
Ugyanez egyesületnek Ő cs. k. apostoli Felsége a magyarok királya 15000 p.ftnyi segélyt rendelni méltóztatott. Szép méltánylása a socialis eszközlések mindenhatóságának.
Jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesület. A’ kormányzó választmány 1846. évi december 28. napján trtott ülésében adatott be az egyesület negyedik évi zárszámadása, melly olly kedvező eredményt mutat, miszerint nemcsak a bejelentett károk, szám szerint 85, (a kármentesitettek névsora alább látható,) lőnek teljes száz %-tel megtéritve, hanem e fölött a társaság tartalékpénztára is 2878 ft. 21 pkrral szaporodott. E valóban váratlan eredmény egy részről a t. cz. közönség naponta terjedő részvétének, más részről ama kegyes pártfogásnak köszönhető, mellyben e hazai jótékony intézet felsőbb és legfelsőbb helyen, a külföldi nyerészkedéssel szemközt részesült, melly magas pártfogásért a kormányzó választmány kötelességének ismeré meleg hálaérzelmeit jegyzőkönyvileg is kifejezni. E sike rujabb tanubizonyságot tesz intézetünk életrevalóságáról és korszerüségéről, valamint arról is, miként a hazai termesztő közönség naponkint inkább meggyőződik arról, hogy érdekei csak hazai földben kapják meg a szükséges tápláló nedvet, hogyha magunkban segélyt találunk, fölösleg, sőt hiba idegenekhez folyamodnunk, kik segélyöket nem szokták ingyen adni a magyarnak, s elvégre hogy a termesztő közönség minél terjedtebb közrehatásában fekszik a lehető legnagyobb biztositék a jégverés kártékony következései ellen. – A kormányzó választmány továbbá, egyéb kormányzati rendszabályok közt, egy lényeges reformot látott szükségesnek. Ugyanis az egyesület eddigi működéséből meritett tapasztalás mutatja: miként a jégverés által szőlőben és a többi főleg gabnanemű földtermékekben okoztatni szokott károk közt rendszerint a díjszabály arányát nagy mértékben meghaladó aránytalan különbség van, elannyira, hogy a szőlő – részint mert késő őszig, tehát sokkal tovább van kitéve a jégkártételeinek, mint a jobbára még juliusban betakaritani szokott gabnanemüek, részint mert feszes állásánál fogva kevesbé állhat ellene az elem dulásának, mint a hajlékony természetü gabnaneműek – többnyire a biztositási díjszövegeknek aránylag legnagyobb részét szokta felemészteni, a minthogy az egyesület könyveiből is látható, miként – ha p. o. 1845-ban szőlőbiztositás nem történik – a többi termékekben okozott károk nemcsak teljes száz %-tel lettek volna megtérithetők, de a tartalékpénztár is tetemes öszveggel gyarapodott volna. Mindezen okoknál fogva a választmány, igazgatói előadás következtében elhatározá: hogy, meghagyatván az eddigi dijszabály a szőlők biztositására, külön biztositási osztály és pénztár alakitassék, ezen pénztár a többi termékek közös pénztárától külön kezeltessék, mindenik pénzalap csupán az illető károk megtéritésére forditassék, egyik pénztár a másiknak se fölöslegében se hézagában ne részesüljön, és a kezelési költség mind a két pénztár közt aránylag fölosztassék. – Választmányi határozatból.
Gyurmán Adolf s. k. egyesületi jegyző.
A kármentesitettek névsora: Albrecht Gertr., Lugos; Amant János, N. Várad; Balogh Ferencz, Lugos; Brendus János, Kiszettó; Deutsch Zsigm., Lugos; Dániel Antal, Makó; Eősz László, Kompolt; Erős József, Kaposvár 2; Engel M., Kassa; Farkas Ádám, Szepsi; gróf Forgács Kálmán, Kassa; Fleischer 103Márton, Igló 2; Fülepp József, Mércsina; Feszler József, Lugos; Fiedler Ferencz, Sz. Gotthard 2; Frey Mihály, Móór; Frater József, Csételek; Fazekas Mihály, Miskolcz; Ferbstein Lipót, Podolin; Gócs János, Szepsi; Geiger Mozses, Lubló; b. Gerliczy Vincze, Deszk; Grétzi János, sz. Endre; Halmy Gábor, Szepsi; Höffler Hern., Lugos; Hüber Péter, sz. Gotthard; Haszlinger György. u.o. 4; Hajdu Fer. N. Várad; Jankovits György, Ujvidék; Janik Ferencz, Kassa; Kempel János, Zsomboly; Krátz Ign., Buda; Kosai Koszta, Lugos; Kloiber Ján, Walndorf 2; Kralovaszky Andr., Nyiregyház; Kempelen Rudolf, N. Becskerek; Lang Ferencz, Ujvidék; Lock Rozalia, Eszék; Leuthner Andr., Körmend; Lehr Lajos, Boros-Jenő; Mészáros János, Hatvan; Maghassy Antal, Körmend; Marx Bernát, Tevel 2; Maudl Adolf, Csongrád; Nagy Samu, Szentes; Nagy Ferencz, Körmend; Nachtnebel Judith, Lugos; Peck Kereszt, Eszék; b. Pronay Gábor, Aszód; Petzler Lipót, sz. Gotthard 2; Probst János, Tevel; Poppovics Jova, Lugos; Ráptzky Venczel, Lugos; Swoboda György,Lugos; Szladovich Gergel, Z.-Egerszeg; Sebestény Lajos, Vácz; Szabó István, Körmend; Sreiner Fer. sz. Gotthard 2; Skirtsák János, Móór; Stverteczky József, u. o. 2; Schwachhoffer Isván, N. Várad; Teller Ján. Nep., Eszék; Topser György, Igló 2; Timár György, Körmend; Treiner József, sz. Gotthard; Ungar István, Veménd; Wernberger József, Ujvidék; Walter Ferencz, Lugos; Weisz Katalin, Lugos; Weber János, Sz. Gotthard: Weigl Wilmos, N. Wárad; Wodianer Rud., Pest; Zehl Jozsef, Deszk.
