A Tiszaügy további felődésében. IV. czikk.
A Tiszaügy további felődésében.
IV. czikk.
IV. czikk.
Elmondottam a rendezés történetét azon pontig, midőn a tiszadobi társulat körében a megállapitott szabályok életet nyervén, a központi választmányt két oszályra szakadt, mellynek egyike gr. Széchenyi István ő nmga vezetése alatt Pallaeocapa Péter és Sasku Károl mérnökök kiséretében az altiszai vidékekre; másika Szentiványi Vincze ő mga elnöklete mellett Keczkés Károly társulati főmérnökkel a feltiszai részre tért ottan az osztályat rendezni, s ha a szabályok szerint alakulnak s a kitüzött föltételeket teljesitik, azokat szükségesekkel ellátni a rögtön meginditandó szabályozási munkához.
Polgárról tehát ő nmga Tiszafüredre ment, hol összegyüjtve az ottani közbirtokosságot, az általok határukon sürgetett átmetszést a hely szinén megtekintvén, miután a társulati szabályok egész készséggel elfogadtattak s az átmetszési terv a helyszinén is helyeseltetett, a tiszafüredi közbirtokosságnak az általa kivánt csekély pénzsegély a központi választmány által azonnal megadatott, szigoruan megtartatván a felállitott garantialis föltételek.
Innen Tiszabőre ment ő nmga ott a hevesi társulattal tudatandó az eddigi munkálkodások eredményeit s őket alakulásra és hasonló munkásságra fölhíni. Azonban az igen rövidre szabott idő miatt a hevesi társulatnak csak kis része jelenhetvén meg, azok előtt felolvastatá a központi választmány jegyzőkönyveit; e gyülekezetben azonban annyira eltértek még ekkor a nézetek, hogy minden eredmény nélkül valánk kénytelenek az annyi készséggel váró szentesiekhez sietni.
Szentes és Csongrád saját erejökön kivánván még az idén meginditani a szabályozási munkát, miután az ohajtott töltésvonal a megállapitott tervhezképest a helyszinén megvizsgáltatott s annak végbehajtására a felhatalmazás megadatott, Szegedre idéztetett be, a társulati rendezés iránt a szükséges intézkedések megtétele végett. – Ez okból
Szegedre menvén ő nmlga a csongrádi társulat tagjait összegyüjté, hol a csongrádi társulat ő nmgának hathátós közbenjárást kérte fel annak kieszközlésére, hogy csanádi püspök ő nmga a már munkába vett töltsévonallal, melly a Maros jobb partjától keresztben a makói és földeáki urodalmat körülveendi, hagyjon fel s inkább csatlakozzék és egyesüljön a csongrádi tásulathoz, s egyesült erővel vigyék a töltést a Maros jobb partján le a torkolatig, onnan pedig a Tisza balpartján fel a hódmező-vásárhelyi kereszttöltésig. Püspök ő nmga nemcsak hajlott egész buzgósággal elésegitni a közös czélt, sőt a csongrádi osztály gyülésében rögtön maga megjelent, s kijelentvén a központi választmány fölállitott elveibeni teljes megnyugvását, megigérte sikeres közbenjárását a földeáki uradalom birtokosainál is. Igy miután püspök ő nmga buzgó s kész csatlakozása által a csongrádi társulat ereje tetemes gyarapodást nyert, megtétettek a társulati ügy beligazgatására nézt a kellő intézkedések, és Szeged városnak a kivánt 40 ezer pfrint segély megadatott.
Innen a Bácsmegyébe kebelezett kir. kor. kerületben jelent meg ő nmaga s egybehiva Ó-Becsére a kerület érdekelt birtokosait, velök tanácskozott az ott még az idén meginditandó munka iránt. Azonban fájdalmára mindnyájunknak 123a tulparton levő torontálmegyei töltésvonalok kérdése egyáltalában nem mutatván kilátást, hogy ezmég az idén s békés uton tisztába hozhathassék, kénytelen volt az annyi készséggel buzgó s nagy munkás erővel ellátott kerület azidénre minden munkáltatástól elállani, mig ama nehéz kérdések magok utján elintézhetők lesznek, lehető legrövidebb idő alatt.
Végre ő nmga a Csajkás kerület katonai előljáróját is fölkereste Tittelben s miután azoknak a tiszai mozgalmak mibenlétét eléadta, azon kerület előljáróit is fölhiván csatlakozásra s azoktól is buzgóan fogadtatván, megigérék, hogy a csatlakozásra szükséges felsőbb engedély megnyeréseért azonnal lépéseket teendnek. – Ezzel a központi választmány altiszai osztálya rendezési utját bevégzette. – Kovács Lajos, központi igazgató.
