Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Kisfalud-társaság. – A Kisfaludy-társaság idei (tizedik) köz ülése februar 6. mint dicső emlékezetű Kisfaludy Károly születése ötvenkilenczedik évnapján fog tartatni, dél előtti 10 és 1/2 órakor, ns Pest vármegye nagyobb teremében, mellyre az irodalom minden rendü barátai szivesen meg vannak hiva. Az előfordulandó tárgyak: 1) Az igazgató megnyitó beszéde; 2) A titoknok tudósitása a tásaság lefolyt évi munkálatairól, jutalomosztásairól s pénztára mibenlétéről; 3) Lónyay Anna, költői beszély három énekben Gaal József társ. tagtól; 4) Emlékbeszéd Vajda Péter társ. tag felett. Garay János t. tagtól; 5) Hogyan lehet könnyen elhiresedni? Satira Székács József t. tagtól; 6) Uj jutalomtételek kihirdetése; 7) Zárbeszéd. – Estve azon nap a nemzeti szinházban a társaság hasznára szini előadást leszen, mire az irodalmat pártoló mivelt közönség ezennel szivesen meghivatik. Költ Pesten, febr. 1-jén 1847.
Erdélyi János s. k. titoknok.
A kisdedovó int. M. O. terj. egyesület. A kisdedovó oktatókat képző intézetnek tanfolyama. (Vége.)
IV. Czikkely.
A kisdedovó képző intézet tanfolyamában előadandó tárgyakról.
17. §. A kisdedovás sükeres vezetésére némi tekintetben sokkal többoldalu ismeret kivántatván, mint például egyszerű elemi tanitásra, azért: hogy az ovó a kisdedeknek az életben előforduló ülönféle dolgokra nézve illő felvilágositást adhasson, s őket egyszerü ismeretek, főleg tárgyismeretek gyüjtésével a további tanulásra előkészitve, az ezerféle változatosságu életbe mintegy bevezesse, szükséges, hogy a képző tanfolyamban erre vonatkozó külön és sokféle tárgyak adassanak elő. 18. §. A kisdedovói tanfolyamba tartozó tárgyak közül némellyek az átalános szellemi kiképzést, és azon módot érdeklik, mellyel az ismereteket a kisdedekkel közleni szükséges, hogy sükert arathassunk, mások pedig olly ismereteket tartalmaznak, mellyeket közvetlenül elő kell adni fejtegető uton a kisdedek előtt, ugy hogy azoknak ismeret-körét gazdagitsák. – 19. §. A 18. §-ban emlitett másodosztályu ismeretekből is többet kell ugyan birnia magának az óvónak, mint mennyit épen a kisdedekkel közleni akar, s okvetetlenül közleni kell, azonban azoknak a képző intézeti tanfolyamban még is legközelébb a kisdedovásra kell vonatkozniok. 20. §. Ebből önként következik, hogy különben is csekély lévén egy év annyiféle tárgyak előadására – minden előadandó tárgyak főbb elemeire, – részletek tekintetében pedig csupán magát a kisdedovást s hazai körülményeinket legközelebbről érdeklő kissé bővebb fejtegetésekre fog szoritkozni a kisdedovási elmélet. 21. §. Az intézeti igazgató nem eléglendi csupán az elméleti tanokat időhöz és körülményhez alkalmazottan – előadni, hanem azon leend, hogy a növendékek magyar nyelven szerkesztendő saját fogalmazásaikkal s irásbeli dolgozatokkal is minél gyakrabban tanusitsák mind azt, mit jegyeztek fel magoknak az előadásokból, s mikép fogják fel az illető tárgyakat, – mind azt: minő haladást tesznek általában a kisdedovási készületben, s az arra vonatkozó külön tárgyakban. – 22. §. Előadás tekintetében némelly tárgyak ollyak, mellyeknek egész éven át szakadatlanul 167kell folyniok, minő az általános nevelésta, és stilusbani gyakorlat – némellyek pedig hónapok szerinti osztályozásba soroztatnak. 23. §. Ennek következtében az előadandó tárgyak illy sorral következnek.
A. Az egész éven át szakadatlan folyó tárgyak:
a) általános neveléstan s felsőbb neveléstani elvek alkalmazással az intézetben előforduló minen napi esetekre és tapasztalásra – különös figyelmeztetésekkel arra, mikép lehet és kell a kisdedeket vallásosságra vezérelni. b) magyar stilus, dolgozatok megbirálása s nyelvbeli gyakorlatok.
B. Ezek mellett hónapok szerint igy követendik egymást a tárgyak:
Oct. Mindjárt a tanfolyam kezdetén kellvén a leendő kisdedovókat pályájok iránt felvilágositani, hogy azt kellőleg felfoghassák, lesz – bevezetés a kisdedovásba, ennek szükségéről, hasznairól általában – különösen pedig hazánkat érdeklőleg, – s a kisdedovók tulajdoniról. Novemb. Magyar nyelvtan, embertan főbb elvei külön részével a lélektannak. Dec. Rövid keresztény erkölcstan, történetek, leginkább némelly nagyszerü történeti képre szoritkozván, főleg a magyar történetből. Januarban. Egészségtan főelvei; magyar honi földleirás főleg vidéki jelességekre, természeti kincsekre, iparágakra, nevelési, tanitói intézetekre vonatkozólag. Februarb. Általános földleirás, számtan kapcsolatban időszámlálással és mértéktannal, kisdedovói szempontból, nép- és iparismertetéssel. Mart. Természetleirás első része, különös tekintettek europai s hazánkbeli ásványokra és növényekre, idegen éghajlatokból csak a legfeltünőbbeket emelvén ki különös sajátságaiknál fogva. Kapcsolatban ezzel műtan az ide vágó osztályok szerint. Apr. Természetleirás másik része különös figyelemmel honi állatinkra. Kapcsolatban mütan az idevábó ágakban. Máj. Természettan első része a lények és testek különségeiről s tulajdonairól, suly és rugalmasság. Jun. Természettan folytatása, mozgásról és tüneményekrő. Alaktan, melly azonban a bonyolodottabb kiszámitásokra nem terjeszkedik. Jul., aug., sept. E három hónap a 7-dik §. értelmében általános előaádoskra tűzetvén ki, ezeknek folyta alatt előadatik: általános kisdedovási módszer, az ide vágó tárgyak és ismeretek minden ágaiban.
Azon felül, hogy netán állomásokra menő egyéneknek mintegy vezérfonal adassék kezökbe; a kisdedovás összege és szelleméről, intézetek megnyitásáról s rendezéséről ismétlések.
