Sandwich-szigetek.
Sandwich-szigetek.
E szigeteknek állapota igen nevezetes. Alig van társasági állapot, mellyben a polgárisodás és barbárság olly kevert egészet képezhetne, minőt itt. A király, Kamehameha, 35 éves; gyermeke nincs, azért Liholiho Sándort, egy rokonának fiát, fogadta örökösül; ez most 13 éves és Cooke nevű amerikainak protestans iskolájába jár, hová az ország főnökeinek gyermekei is kivétel nélkül járnak. A király mellett áll első ministere, s ez igen furcsán, mindig asszony. A mostani első minister Kekauluohi, igen tisztes, 50 éves asszonyság. Az első ministerség örökös hivatal, de csak a leányágon. Ezért legöregebb gyermeke a ministernőnek, Lunatilo Károly, nem foglalandja el anyja helyét, hanem anyjának leánya, Kamamalu Victoria, most 9 éves gyermek, fog hivatalbeli utódja lenni. – Az első ministernőnél van a végrehajtó hatalom, nélküle a király semmitsem teljesitethet, mig ellenben minden, mit ez asszony tesz, a király által tétetettnek tekintetik, mig ez vetót nem mond, mihez mindenkor joga van. Különös és majdnem hihetetlen szerkezet ez; de a külügyek ministere, Wyllie irván igy azt le, valónak kell vennünk. E szerkezet már több nemzedékek óta igy áll fen. A ministernő mellett van titkos tanács. Jelenleg ezek személyei: Dr. Judd, amerikai orvos és ezelőtt téritő, most a belügyek ministere, Wyllie, külügyi minister, azelőtt Honolulu-ban angol consul, Ricord, amerikai ügyvéd, kit a király alkotmányt késziteni hivot meg, most igazság ministere; végre Richard, amerikai, azelőtt téritő, most a király káplánya. Ez idegenekből szerkezett titkos tanács mellett van a benszülött főnökök gyülekezete; – ezek az aristocratia minden kiváltságaival, és jogaival birnak, mint ezt a déli tengeren mindenütt találhatni. Most alkotmány készitetik számukra. – A népig le igen kevés hatott még eddig az ujitásokból; nagyobbrészint megkeresztelkedett, s olvasni irni tanul, hanem erkölcsei, szokásai még meg nem változtak. – Az ország mintegy 30 év előtt rögtön nagy gazdagsághoz jutott, mert fölfödöztetett, hogy a legjobb szantálfa (Sandelholz), mit Chinában roppantul fizetnek meg, nagy mennyiségben nőtt az ottani hegység között. A király s a főnökök minden rabszolgáikat ez erdők kivágásra használták, s Chinába hajónkint küldötték. Igy az addig szegény szigetiek hirtelen azon állapotba jutottak, 165hogy vehettek mindent, mint kedvök tartotta. A jelenetek, miknek ekkor néhány évig a sziget szinhelye volt, olly badarok voltak, mint csak képzelhetni. A kereskedők a legdrágább selyemkelméket, különféle piperéket, tükröket hordtak, s a szigetiek iszonyu drágán fizették, s még bolondabbul használták mindezeket. – Az akkori király, I. Taméhameha mindenek előtt harczi erőt, hatalmat akart szerezni magának. Nagy költséggel két várdát épitett Honolulu mellett, megrakatta ezeket 81 ágyuval, miket tudatlanságában, szörnyü pénzen fizetett. Egy 32 fontosért 1330 mázsa szantálfát (Sandelholz) adott, minek értéke akkor legalább 2000 font sterling volt. Szerkezett magának néhány csapat tüzéreket s gyalogságot, de mik az egyetlen alkalommal, midőn a fővárost, Honolulut védniök kell vala, teljesen alkalmatlanok voltak.
E váratlan gazdagság azonban csakhamar elenyészett. Az erdők mind kivágattak, és mivel a kelendő szantálfa nagyon lassan nő, s illatos csak öregségében lesz, azért a jóllét e forrása, a szigetiek vigyáztalansága miatt csak sokára lesz megint használható.
Vissza is süllyedt volna ez ország ismét előbbi inségébe, ha megint épen olly váratlanul egy más forrása nem nyilt volna meg jóllétének. S ez már áldásosabb, mint az előbbi volt, mert munkával jár. A czet-halászat t. i. rögtön a déli tengerre vonult. A czethalászok a Sandwich-szigeteket választák élelmezési helyül s évenkint 600 hajó érkezik most Honoluluba és Lahaniába, mik ott látják el magokat élelmi és egyéb szükségekkel. A legtöbb hajó Amerikából érkezik, s ez adott alkalmat rá, hogy ide tömérdek amerikai kereskedő és téritő települt le, ugyannyira, miszerint most befolyások egészen tulnyomó. Idegen áru 1845-ben 546,000 dollárnyi értékben vitetett be a szigetekre;ebből 471,000 dollárnyit a szigetek fogyasztottak, a többi tovább vitetett. A szigetek mintegy 240,000 dollár áru élelmieket, ökröket, sózott hust, sertéseket, fát, czukrot, szárnyas állatokat szolgáltattak.
A főnökök még most is a leggyermekesebb módon költik el jövedelmeiket, – hanem az uj nemzedéktől, melly most a téritők iskoláiban tanul, már józanabb gazdálkodást várhatni. –
30,000 meglett embert kereszteltek meg a protestansok; hozzájok 11,000 gyermek jár iskolába. A katholikusok négy állomáson, 12,500-as kereszteltek. S mivel a szigeti népesség 110,000-re megy, igy már mintegy fele keresztény.
Igen aggasztó e szigetek jövendőjére nézve a roppant halandóság, melly az europaiak települése óta veszi kezdetét. – Okát lehetne keresni ennek ama nyavalyákban s feslettségben, miket a matrózok hoznak magukkal; hanem a halomás e tüneménye mindenütt mutatkozott még eddig, hol europaiak s vada érintkeztek először olly körülmények között, hol amaz okok helyet nem találhattak. Csaknem mindig uj dögvész üt ki a vadak között, melly sokkal több embert pusztit el, mint a háboruk, miket a vadak maguk között viselnek, de miknek az európaiak megérkezése rendszerint véget vet.
Már a téritők fáradságának sikerült némi Sandwich irodalmat is alkotni, de melly eddig többnyire forditásokból áll. – Megjelen egy fametszetekkel illustrált hirlap is. –
