Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
A bérczes vidékek Abauj és Sárosmegyék egy részben, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros, Ugocsa, Szatmár megyék összes – és Erdély nagy terjedékü egy része – mellyeknek összes nedve a mostani lefolyások szerint Tokajnál öszpontosul, s roppant mennyisége megfoghatóbbá tétele végett gondolom nem czélszerűtlen adatokkal állni elő, miknélfogva tisztába jöhessünk a felől, mennyi azon erő nagysága, mellynek ez idő szerint ellene működni minden hivatott egyén mulaszthatlan kötelessége. Erre nézve legczélszerűbbnek vélém az érintett vidéki hó-tömérdekség, s ennek elolvadásával, ugy a tapasztalás után állitható, mint hiteles műtani munkálatok által kipuhatolt viz-mennyiségről, mellynek kártétel nélküli lefolyasztásában áll a feladat, némellyeket előadni, és ezek folytán szerény észrevételeimet közzé tenni.
Hogy a hóolvadás eredményével kibékülhessünk, tudnunk kell, hogy az ungmegyei bérczeken a hóesési szak évenkint legalább hat hónapig tart. Ezen időközben a hóréteg vastagsága ritkán marad egy ölön alul, ugy hogy épen nem ujság, ha a vidék lakói számára szénjájok szokott leszállitását kkép sem eszközölhetik, hóborította boglyáikat föl nem találhatván. Hahogy ez az ungi bérczeken igy van, a beregi, máramarosi s erdélyi zordonabb bérczeken annyival inkább, s ehhez véve még a tavaszi ollykori bő esőzéseket, mi rendkivüli sincs benne, midőn milly nagyszerü oknak, okozata is megfelelő.
Ezek folytán tárgyunkhoz közeledve kiki tudja, mikint a hóolvadásnak ezen a részen két szakasza van: egyik a jókori tavaszi, idejére nézve a kikelettel változva, másik a későbbi, melly zöldáginak is neveztetik. Az első olvadáskor a lapály és dombos részek hava olvad, és ezen időkör belekerül mintegy két hétbe, a második szakban a bérczi hó jő olvadásba, szintén mintegy két héti idő alatt, ha az eléggé kedvező; még pedig ollyformán, hogy a két időszak közt – mint az utóbbi zöldági név mutatja – ollykor egy hónapi időköz is létezik. Ezen egy hónapi olvadási szak alatt folyvást tódul a hegység nedve lefelé s olly ereménynyel, hogy ha időközben fagyástól nem hátráltatik, két három hét alatt a Tokaj feletti vidéket, Tokajtól kezdve a hegyaljai oldalon felfelé Keresztur, Patak, S. A. Ujhely, Szőllőske, Szerdahely, Kövesdek s Rozvágyoknál, Szabolcsmegyének fordulva, ennek emelkedettebb részeig, vagyis hosszuságban legalább 5, szélességben 2 mérföldet véve föl, mintegy 10 mérföldön a számba se jöhető kevés homok telepet kivéve, középszámmal 4’ mélyre bizton vehető viz-réteggel árasztja el. Ha kinek kedve jönne ezekről személyesen meggyőződni, 276ritka s nagyon hó nélküli év lenne az, mellyben czélját nem érhetné, hahogy tavaszhó bármelly napjaiban, kész azon tájék beutazására egypár napot fordítani.
Nézzük most már ezen felső tiszavölgyi – különösen pedig e közelebb érintett s vízfogóul aljasodott térnek a tokaji tokorlatoni vizmentesüléseül mennyi időre van szüksége. A felebbi kiterjedés s magasságbani elárasztás 106,666,666 2/3 köbök-öl vizmennyiséget tartalmazván, ezen mennyiség lefolyhatására, ha a hid alatti sebességgel történhetnék is az meg – a mi pedig a vidék nádasai, zsombék, s egyéb láp-akadályok miatt lehetetlen, mégis t. cz. Lám Jakab tapasztalatai szerint véve fel a tokaji torkolaton másodperczenkint 100,000 köb lábra menő vizfogyasztást,két és fél nap kivántatnék egyedül ezen viztömeg lefolyhatására; de mivel a elős folyásba lévő viz szünidőt nem tartva szakadatlan foly alá lefelé, ezen nagy tömeg kényszerülve van azon időt bevárni, midőn a hóolvadás bevégződvén a tápanyag megszünik lenni s ennek következése a vizapály lévén, ekkor áll be aztán az idő, az előbb elszéledett viznek czélja felei visszahuzódására.
Az idő, melly alatt a Tisza ezen működését végezni szokta, majd rövidebb, majd hosszabb, a mint a kikelet kedvező, vagy mostoha; különben pedig évet évre közép időszerint 8 hétre bizton tehetjük. Az én tapasztalatom szerint ez igy áll, s bátorkodom az ezen vidékieket tisztelettel felkérni, hogyha mi észrevételök lenne ezen előterjesztésem ellen, lépjenek föl vele, most van ideje.
Lássuk továbbá a műtani kisérlet eredménye a tapasztalatival mennyire legyen öszhangzó. Lám Jakab legköezelbb közzé tett munkája 12-dik lapján álló feljegyzése szerint, a Tokaj felé minden addig beszakadó folyókból tóduló viz másodperczenkint 500,000 köb. lábat teszen. Ugyan ő a tokaji torkolat vizfogyasztását 100,000 k. lábon felül alig becsüli. Ha már most a felső viz öszvegéből meder, elpárolgás, Szabolcs homokos részéni elszivárgásbeli emésztésül 20 száztólit számitunk is le, a felmaradt 400,000 k. lábat elosztván a 100,000 fogyasztási köb. lábakkal, a felfedezett 4-szeres hanyaló világosan kitünteti: mikint a felső részeken műtanilag kipuhatolt vizfogyasztás szerint, ugyan azon vizmennyiségnek – még a levonandók levonása után is – a tokaji tokolatoni lefolyhatására, négy annyi időre van szüksége. – És igy ha felvesszük, hogy a felebbi műtanilag megállapitott vizmennyiség szerint két hétig elhaladó viztömeg az egész egy hónapi olvadási szak alatti lefolyható vizemennyiséggel ér föl, adataink nyomán a két héti szaporodás a tokaji torkolaton nem kevesebb, mint 8 hét alatt vergődhetik keresztül. Ekképen véleményem szerint tehát odáig jutánk, hol a műtani munkálat eredményét a tapasztalatiakkal egyezőknek találván, elmondhatjuk, mikint ha a felső tiszai völgyet árviz ellen biztositani komoly szándokunk, ugy a Tokajnál öszpontosuló vizmennyiség éltető csatornáit lehetlen, hogy továbbra is mostani helyzetükben hagyjuk. Elértük egyszersmind azon álláspontot, mellyről a felső Tiszát is puszta átmetszésekben szabályozhatónak vélők teendőire, némi világot vethetünk. Ugyanis:
A műtani munkálatok eredménye a Tokajnál átvonulhatására a felfedezett vizmennyiségnek a szaporodási arány ellenében négyszeres időt igényelvén, ebből a műtan szabályai szerint az következik, mikint ha időt akarunk nyerni, vagy azt épen a felső vizmennyiség megmérése helyein lévővel 277azon arányba hozni, tehát az árviz uralma alatt álló tér Tiszája medrét, a tokaji torkolat mostani belterjedéke szerint – erre is kiterjesztve a bővitést – épen négyszereznie kell. És igy ha a Tokaj felett öszpontosuló viz mennyisége lenne a Tokajtól Titelig szabályzandó Tisza medre belterjedékének meghatározója, ugy annak az átvágásoknál ugy gyanitván, hogy a 60 öl szélesség a tokaji torkolaton és a rakamazi közut hidjai alatt mostan átfolyható vizmennyiség szerint lenne az meghatározva és eléggé gazdaságosan, mivel a 100,000 köb. láb illy szélességbeni elvonulhatása, 6 láb máésodperczenkinti sebességgel is 47 láb vizállással történhetik csak meg, 240 öl szélesnek kellene a mostani mintegy 6 öl mélysége mellett lenni s 11 láb magas töltéssel ellátva. – Vagy ha ez, mivel vizjáróul felhagyott töltések közötti tér nélkül szintén el nem lehetne, s föld-vesztegetés tekintetéből sokaltatnék s felére szállitatván le 120 ölben állapitatnék meg, a két oldali vizjáró pedig 80 ölben, a szélességi leszállitás mélységben lévén pótolandó, tehát a 60 öl szélességben, 6 öl mélységgeli kimunkálása a medernek, mint szintén a felvett vizfogyasztás tekintetéből mellőzhetlen 34 láb magas töltés előállitása, minő óriási munkát kivánna. Vagy ha pedig a kitüzött 60 öl szélességhez épen szorosan ragaszkodnánk, ugy a töltések magassága 64 lábra rugna, és ha felvesszük, hogy ezt a mértéket Tokajtól Titelig meg kellene tartanunk, nem ollyan chinai falféle munka lenne e az? Igaz ezen Tisza-tanyával aztán meg érhetnők; mivel ha utközben találkoznék is ezen viztömeg más mellék folyóval, mint Tokajon alul legközelebb a Sajóval, hanem mivel ez más vidékről táplálja magát, s rövidebb pályája mellett legnagyobb viz-szállitmánya a Tisza hason szállitmányával össze nem ütközhetvén – közép fogyasztása pedig a Tiszának vele találkozásáigi viz-emésztése által kiegyenlitetvén – paralisáltatván – számlánkból bizton kimaradhatna. –
És ha az e tárgy körüli szemlélődéseink közben épen olly eredményre juthatnánk is, miszerint lehetséges olly rendivüli időjárás is, midőn a Tiszavölgyet csak az illy modorbani szabályozás menthetné meg az árviztől, de mivel ezen munka megtétele 100 millió pftnál jóval nagyobb összeget igényelne, ez pedig olly roppant mennyiség, hogy e részben aggódva tehetnők fel a kérdést, hogy valjon elvállalja e azt a tiszavölgyi birtokosság? igy mindenkinek polgári kötelmei egyike merülvén fel e tárgyban, csekély tehetségem az iránti puhatolgatásra öszpontositani, mikint lenne kielégitő siker mellett lehetséges, ezen szabályozási költséget lejebb szállitani? a mit én annak következő elvek szerinti vitelétől várok.
A Tisza-folyamnak e részben eléggé kedvező helyzet jutott, s ezen kedvező helyzet pedig véleményem szerint csak ugy zsákmányoltathatik ki teljes erejében, ha minden kapavágás először magára a Tiszára nézve oda irányoztatik, hogy az egész folyam sebessége az egyenlőséghez közeledjék, másodszor pedig a Tiszába ömlő mellék folyókra nézve egymás irányában szükséges arányos pályájok lehető megközelitésére.
Ezen elv alkalmazása a Tisza medrét nem a Tokajnál öszpontosuló vizmennyiség szerint tenné szükségessé kimunkálni, hanem erre nézve határozó mennyiséggel a V. Naménynál együtt lévő Tisza és Szamos szolgálna, mivel a többi 278Tiszába ömlő mellék folyók érintett modorbani szabályozatuk mellett – mint ezt lejebb számokban is megfejtendem – a Tisza legnagyobb vizszállitmánya növelésére be nem folyhatnának.
Ezen előzmények után, ugy vélem nem leend egészben felesleges azon törekvésem, mikint a kézen forgó adatok nyomán helyhezet-rokonim abbeli tájékozhatásukul, hogy körülbelüli értékben mennyit tegyen e kifejezés „Tisza-szabályozás” azt, ugy a Vásárheli, mint ennen elvem szerinti kimunkálására szükséges pénzértékben feltüntessem. Lássuk tehát elsőben is a Vásárhelyi terve szerinti szabályozás minő pénzalapot igényel.
Mint már érintők az alap, mellyen a Tisza medrének Szatmártól, a munkálat itteni megkezdését, a különböző tervek szerinti árkitétel egybehasonlitása kivánja; egyébiránt minthogy a szabályozásnak a Szamosra is ki kellene terjednie, tehát az elvált állapotbani két helyeni szabályozás, az egy helyüttivel bizonyosan fölér, Titeligi kimunkálása épülne a Naménynál öszpontosuló 320,000 köb. láb viz lévén, ha a Naményigi vizemésztést 10%-ban, ezen mennyiségből levonjuk, marad a Tiszapálya belterjedékét meghatározó vizmennyiség 288,000 k. láb. A Naménytáji Tisza medrét az ottan közelebb épitett fahid terejdéke szerint 60 öl széles, 6 öl mélynek vévén föl, fogyasztana az 6 láb másodperczenkinti sebességgel 77,760 k. lábat. Ezen mennyiséget levonván a feljebbi összegből a felmaradt 210,240 k. láb azon mennyiség, mellyet a 60 öl átalános Tiszaszélesség is a vizjárón kitüzött part és töltések közötti 80, együtt 140 öl szélességben kell töltések között másodperczenként tova szállitani, a mi is a töltések 6° 5´ 8 7/12" magassága mellett történhetik csak meg. A Tiszának pedig Szatmártól Titeligi pályája mintegy 390,000 vont öl lévén, a két oldali töltés 780,000 vont ölet lenne, magassága pedig a szigoru számla eredményét 1´ 3 5/12˝ növelve 7 öl. Ezen magasságban a töltés felső szélessége 3° 3´-ra lévén meghagyandó, alapjábani szélessége 17° 3´-ra terjedne, s ezen mértékből a közép arány 10° 3´-ra lenne. Melly terjedékeket, a töltések térege (volumen) feltüntetése végett egymással sokszorozván az im e 81,900,000 köb-öl eredménybe előállott. Illy magas töltéseknél, egy köb-öl töltés-test elkészitésére közép számitással 3 1/2 gyalog napot, vagy is 1 gyalog napot 15 p. krra számitva együtt 52 1/2 krával, az összes kiállitási pénzerő 71,662,500 pftot tenne*.
A feltöltéselés földszint egy öl magasságig két napszámmal, azontul minden öl magasságra fél nap ráadással s egy nap 15 krral számittatott.
Következik most az átvágások kimunkálása költségének meghatározása. Az átvágások összes hossza mintegy 72,798 vont ölre üt. A Tisza közép szélessége 60 ölre tétetvén, méylsége midőn azt a viz a szükséges belterjedékhez kimunkálta 6 ölben felvehető. Az ezen terjedékek együtt szorozásából nyert mennyiség teszen 26,207,280 köbökölet. Ha ezen mennyiség csak 1/10, vagy is 2,620,728 k. ölben lenne is kimunkálandó, a 40 öl távolságok szerint épitendő töltések felhalmozásával szaporodott munka legyőzéséül egy köbök-öltől 1 1/2 frtot számitva, kivántatnék 3,931,092 forint.
Ezen előállitási költségeket növelné még a kezelés és szerszámokra szükséges s az egész kiadás fél száztólijára felvehető 279s 377,967 frt 57 3/5 krt tevő összeg. Ezek folytán a fölmerült tényezők összeadásában az átvágások és töltéselésekkeli Tiszaszabályozáshoz szükséges pénzalap ekképen áll elő:
1) Az átvágások kimunkálása kiván
|
3,931,092 frt
|
2) A Tiszának töltések közzé vétele
|
71,662,500 frt
|
3) Munka kezelés, és szerszámokra
|
377,967 frt 57 3/5 kr.
|
öszvesen
|
75,971,559 frt 57 3/5 kr.
|
Ez roppan összeg s kétlem, hogy lenne e pénz-szü honnak egyéne, ha annak a lehetségigi leszállitásában magát kellemesen érintve ne érezné. Ez okból ugy hiszem, ha szerencsés lehetnék vállalatomban, számosak várakozásának felelnék meg, ha a Tiszának ennen elvem folytán a Szamostóli megszabadiásta általi szabályozására szükséges pénzalapot illy alakban tüntethetném föl. A czél szép, nagyon is méltó az ekképeni pályázásra.
A Szatmár, Debreczen és Madaras érintésével vezetendő Szamos uj ágya tenne mintegy 99,000 vont ölet. Az abba betanyázandó Szamos, Kraszna és Túr folyók legnagyobb vizfogyasztása teszen m. perczenkint 140,000 köb. lábat. Ebből Szatmárigi vizemésztésül 10% levonván, lenne a viz ágya a felmaradt 126,000 k. láb viz m. perczenkinti fogyasztás szerint kimunkálandó. Mellyre nézve elfogadván a Szamos ágyánál és a Tisza szabályozásánál alkalmazott némelly mértéket, u. m. a szélességre 60, mélységben 6 öleket; ezen belterjedékkel, mi perczenkint 6 láb sebességgel, lenne az uj ágy fogyasztása 77,760 k. láb, ezt levonván az egész fogyasztandó vizemnnyiségből, maradna a nagy viz idején töltések közt m. perczenkinti fogyasztandó viz 48,240 k. láb, mellynek elszállithatásaul a töltések magasságának, ha azokat a medertől 20 ölre épitendőknek vesszük, 2° 1´ 5˝ vagy biztosság végett 2° 3´-nak kellene lenni. A felebbi mértékekkel a Szamos uj ágyából kikerülendő föld, ha annak kimunkálását 1/10 részben vesszük fel, tenne 3,564,000 k. ölet. Ezen föld kiásásától ölenkint egy frtot számitva, – mivel itt a töltés helyrei kihordás nem lenne gazdaságos, a kevésbé magas töltések helybeli anyagból olcsóbban esvén, kivánna a meder kimunkálása 3,564,000 frtot.
Továbbá az oldal-töltések hossza tenne mintegy 198,000 vont ölet, a felső szélességet 1° 1´ 6˝ terjedéssel véve fel, az alapbelinek 6° 1´ 6˝ szélesnek kellene lennie, mellyből 3° 4´ 6˝ közép szélesség jő ki, a magassága mint feljebb 2° 3´ lévén. – Ezen tényezők egymássali szorzásából nyert 1,856,250 k. ölekben, megkapók az egész töltés-testet, mellynek előállitása köbök ölenkint 41 1/4 krral kivánna 1,276,171 frt 52 1/2 krt. Ezek szerint a Szamos uj medre kimunkálásának egész költsége állana:
1) A tulajdonképeni meder kimunkálására szükséges
|
3,564,400 frt
|
2) Az oldal-töltésekre
|
1,276,171 frt 52 1/2 kr.
|
öszvesen
|
4,840,171 frt 52 1/2 kr.
|
Tárgyalatunk folyamán következővé lőn most, már a Naménynál is magányosan maradt Tiszának a Dunába ömléseigi szabályozásához szükséges pénzerő kimutatása. Adataink 280szerint a Naménynál magánosan maradt Tiszának, a felsőbb részekeni másodperczenkinti vizfogyasztása 180,000 k. láb. – Naményig a vizemésztést 10%-val levonván, a m. perczenkinti aláfelé szállitandó viz maradna 162,000 k. láb. És ez most már épen azon mennyiség, mellyhez a Tisza ágya akkép idomitandó, hogy azon kényelemmel alá folyhasson. A mostani e táji Tisza-ágy 60 öl széles, 6 öl mély, a naményi legközelebb épült fa hid is illy keresztmetszéshez idomitott – melly bel terjedékkel a m. perczi sebességet 6 lábra véve, azon idő alatt 77,760 k. láb vizfogyasztás eszközöltetik. Ezen mennyiség levonatván az egész fogyasztandó összegből felmaradt 84,240 köb láb, melly töltések közt lenne alászállitandó. A töltések ebbel képességük magassáukban állván, melly jelen esetben számla szerint 2° 4´ 9˝ biztosság végett pedig 1´ 3˝ növelve 3° 0´ lenne. Ezen magasságban a töltések felső szélessége 1° 3´ megkivánván az alapbeli 7° 3´ rugna, s ezekből a közép szélesség 4° 3´-ra. A szabályzandó Tisza pedig, mint feljebb adók, mintegy 390,000 vont öl lévén, tehát a két oldal-töltések 780,000 vont öl, ennek az imént meghatározott közép szélesség és magassággali szorozása kiadja a 10,530,000 k. ölekben a töltések térimjét. – Ezen munka előállitásául az érintett arány szerint köbök ölenkint 2 1/2 gyalog napot, vagyis 37 1/2 krt számitva, kivántatnék 6,581,250 forint.
Az átvágások kimunkálását, elvem szerint a főczélt, az árvizes térség megnyerésében szem elől nem tévesztve, a sorba következő szám szerin, 101 átvágások kimunkálása költségének felénél a következve kifejtendő nézetimnél fogva, többre nem tehetvén a már előadottak nyomán kerülne egymillió kilenczszáz hatvanötezer ötszáz negyvenhat forintba.
Ezen tényezőkhöz járulna még a kezelés és szerszámköltség, melly az egésznek fél szásztólira felvehető része után 66, 934 frtra 50 krra ütne.
Összitvén ezen összegeket a Tisza-Szamos elválasztásávali szabályozása mintegy következő pénzmennyiséget igényelne:
1) Az átvágások kimunkálása kivánna
|
1,965,546 frt
|
2) A Tiszának töltésekkel ellátása
|
6,581,250 frt
|
3) A Szamos külön medre
|
4,840,171 frt. 52 1/2 kr.
|
4) A munka kezelés, és szerszámra
|
66,934 frt. 50 kr.
|
öszvesen
|
13,453,902 frt. 42 3/4 kr.
|
| Most már képesekké levénk a különböző elvek szerinti szabályozás által szükségelt pénzerőnek egybevetésével azon eredmény feltüntetésére, melly magában is elég nyomatékkal birandhat ezen ügyben részt venni kivánók tájékoztatására. Ugyanis, mint láttuk a Tisza átvágások és töltéselések általi szabályozása kerülne tehát mintegy | 75,971,559 frt. 57 3/5 kr. |
| a Szamos elválasztása általi szabályozás pedig | 13,453,902 frt. 42 3/4 kr. |
Ime szabályzati elv javára eső eremdény lenne tehát hatvanként millió ötszáz tizenhét ezer hatszáz ötvenhét forint tizenöt kr.
Galambos Sámuel.
(Folytatása köv.)
