Világkereskedelmi hirek.
Világkereskedelmi hirek.
Paris, febr. 5. A péncrisis ugy látszik, hogy egy időre szünni fog, valószinű, hogy a gabona-behozatal vagy három hónapig drágitani fogja a pénzt, de mindennap, mellyet átélünk meg van nyerve, s reményt ád, hogy a veszély nagy szerencsétlenség nélkül fog elmulni. A gabona-árak itt csökkentek, hanem ezt azon idejségből magyarázhatni meg, melly Páris környékén általános. A bérlők és földbirtokosok ugyan is attól féltek, hogy az éhező nép kifosztja őket, gabonájokat eladni siettek, mit a nyerészkedők összevásároltak, ezáltal igaz hogy Páris élelmi szüksége fedezve leend, de mihelyt a környékbeli magtárak üresek lesznek, a gabona-ár is fölebb megy mint különben ment volna. Szembetünő azon körülmény, hogy nyugtalanságok azon vidéken támadtanak, mellyeken a gabonaárak aránylagosan csekélyebbek, e felől azon vélemény uralkodik, hogy e zavarok innen támasztatnak.
London, jan. 26. A ministerium Irland állapotának javitását tárgyaló inditványai, mellyeket Lansdowne és Russel lordok tegnap a felső és alsó házban hosszasan fejtegettek, jól fogadtattak, de a részletes tanácskozás kerületi ülésekre bizatott. A ministerek azt mondák, hogy alamizsnával valamint nem kell, ugy nem is lehet az irlandiaiakon alaposan segiteni, hanem hazájuk segédforrásait kell előttük felnyitni, s azok használatában őket segitni. „Segits magadon és isten is megsegit”, ez legyen az irek jelszava!
Azon pénzbeli segedelem, mellyet a kormánynyali összeköttetésben a londoni segélytársulat a scott és ir szükölködők számára összegyüjtött 87,300 font sterlinget (= 820,620 e. ft) tesz. Az Északscotiából, valamint a scott szigetekből érkezett hirek nem kevesbé borzasztók, mint mellyek Dél- és Nyugotirlandból hallatszanak.
A „Medical Gazette” több szerencsés, embereken ugy mint állatokon végbevitt, kényégenynyeli műtételeket emlit. –
Roma, jan. 23-kán. Forli tartomány Cesena kerületében f. hó 18-kán a gabnának Anconába történendő szállitásakor szomoritó jelenetek támadtak. A földmivesek ugyan is azon szín alatt, hogy a gabnának tovaszállitását akadályozzák, azt nemcsak elrabolták, hanem a környékbeli magtárakat is föltörték és kifosztották. A környék földbirtokosai 285valamint Cesena lakosi is hamarjába fegyvert ragadván, a fosztogatók ellen indultak, közülök két parasztot megöltek, többet megsebesitének. – A hely szinére siető katonaság csak több falusiak elfogása után birta a csendet helyre állitani. –
Ancona, januarban. A sókivitel, melly a Cervia és Comachio révek főfoglalatossága, 1846-ik évben jóval csekélyebb volt a mult évinél. Szinte ez lehet a fris és kikészitett angolna-kivételről is mondani. Cervina kikötőjének elhanyagolásáról s különben sem legjobb állapotáról panaszkodnak. Primazo ugy látszik egész jelentékenységét elveszté. 1846. évben austriai lobogó alatt bevittek Comachioba 7,128 ft árut, pápai lobogó alatt 23,800 ft árut, összesen 30,934 frt, a kivitel tett 26,672 ft, és illetőleg 60,226 ft, összesen 82,898 ftot ezüst pénzben.
Amsterdam, febr. 2. A mult hét utolsó napjaiban kávé igen kerestetett, a nélkül azonban hogy igen sok kelt volna el. A nyers czukor ára nem változott, de a finomitott czukor kelendőbb volt a Londonban történt áremelkedés következtében, mi alatt a birtokosak 2 egész forinttal kértek többet. Indigó a mult héten kerestetett, s a kelendőség a szüleséghez képest tetemes volt. Buza folytonos áremelkedés mellett mind a fogyasztás mind a kivitel számára élénken vásároltatott, mint szinte rozs is. Árpa ellenben valamivel jutányosabb áron volt kapható.
Angliának legvalódibb vagyonairól e véleményt mondá legközelebb egy illetékes tekintély. A valódi legnagyobb vagyon nem a kincsekben fekszik, hanem azon tehetségben, erőben, melly azokat szerzi, és haszonra forditja, sőt az angol kincsek legveszedelmesebb ajándék lennének olly népekre nézve, mellyeknek háztartása és politicai állása azoknak elfogadására eléggé nincs kifejteve. – Nem is hiányzanak Anglia e dusgazdagságának árnyoldalai, s a bőségnek ott is szemébe vicsorog az inség. Nézd végig London minden pompáját és fényét, de azután tekintsd meg a vadság és bűn rejthelyeit is, vizsgáld meg az emberi inség zordon, pestises barlangjait, és mondd akkor, hogy a világ legelső kereskedő városának fénye el bir e még vakitani.
De az angolok intézeteit irigyelhetjük, irigyelhetjük közszellemét, s politicai életszerkezetüket. – Ebben illik velök vetélkednünk. Legyünk tehát olly szabadok, olly büszkék, vállalkozók, kitürők, ernyedetlenek, mint ők, ne henyéljünk, ne forditsunk mulatságra egy órát sem, mellyet hasznosan tölthetnénk el, és még élvezeteink között is iparkodjunk a közjót előmozditani, és a nép jobblétét eszközölni mint ők; – minden körülmények között legyünk a haza iránti kötelességérzettől áthatvák, ne féljünk semmi vésztől, ha érte tenni kell; tiszteljük nemzetiségünket, sőt népiességünket is becsüljük, ha bár kárunkkal is.
Liebig az ismeretes vegyész Gissenben, ki földészeti iratai, különösen legutóbb a trágyáról irt munkája által, magának főkép Angliában hirt-nevet szerzett, egy igen nagy fontosságu ellenre talált. Schulze titkos udv. tanácsos. Jenában egy iratában, mellynek czime: „Thaer e vagy Liebeig?” kimutatni erőködik, hogy Liebig földész-elmélete egészen fonák, és hogy azáltal a földészetre igen károsan hat. (?) – Szegény német!!! –
Neullyben, minap egy rég ismeretes koldus halt meg, ki ideje legnagyobb részét a templomok ajtai előtt 286koldulással töltötte el, és a szegény-ápoldába is be irva volt. Egy szalmazsák volt minden bútora. De milly álmélkodás lőn, midőn a szegletben levő fűrészpor között két 1000 frankos bankjegyet leltek, egy ócska szatyorban pedig, melly a kandallóban függött, 17,000 frankot, minek már rég őrizet alatt kellett lenni, mivel közte voltak 5 frankosok is, mellyek ollyan ujak voltak, mintha a pénzverőházból csak akkor hozattak volna ki, noha már 25 évvel előbb verettek.
A keletindiai társaság igazgatósága mintegy másfél évvel ezelőtt hirt vett arról, hogy Bombay elnökségben a maratt tartományok egyikében, az Adschuata szilaüregekben, Indiának legnagyobb ritkaságai volnának láthatók, mivel a többi Salsettas és Ellorában stb. levő szikla-templomoktól különbözők annyiban, hogy ősrégi falfestvényekkel befedvék, mellyek az élet is istenitiszteletből vett jeleneteket ábrázolnak, u. m. nyilvános bucsujárásokat, házak belsejét, lakomákat, nyilvános játékokat, vásárokat, hajókkal teli kikötőket, de leginkább Budhát neger alakban és szinben, mint tanitót, mint isten stb.
Azon kevesek, kik az üregeket meglátogatták, dicsérték a szinek elevenségét, a hű rajzot, és az egésznek történeti érdekességét. Az ind kormány tehát parancsot kapott egy derék rajzoló oda küldésére, ki az üreg festményeit lehető leghivebben lemásolja. Egy ügyes katonatiszt, ki jeles rajzoló is, bizatott meg. Ez a kerület pénzügyi-tisztének irt, és minél előbbi megérkezését tudtára adá, ki is egy benszülött altisztet kiküldött a helyszinére, hogy a rajzoló eljövetelére mindent készitsen elő. – Ez tehát a környékből száz napszámost maga mellé vőn, az üregek nyilásait eltisztitatta, a hozzájárást könnyebbé tette, sőt hogy a várt vendég mindent rendben találjon, még az üregek falairól a festvényeket is lekapartatta, midőn azért a katonatiszt elérkezett minden tiszán talált, csak hogy a felfestvényeknek többé nyoma sem volt.
