Tiszaszabályozási ügyben egy pár szó K. urhoz.
Tiszaszabályozási ügyben egy pár szó K. urhoz.
A főczél a Tiszaszabályozásnál a Tiszavidékeit, melylyek áradások által életkérdésileg fenyegettetnek, az árvizektől a késő maradéknak megmenteni. E czélnak elérésére szakbeli értelmesség és hivatásszerű készültség itt nélkülözhetlen főtényező, – melly nélkül a kitüzött magas czélt soha el nem érhetni. Ezen főczélhoz alapelvek vezérlik a szakértőket, ezen elveknek helyes vagy helytelen alkalmazása hozand vidékünkre szerencsét és felvirulást, vagy nyomort és inséget. – A főalap a határozott vizmennyiség, melly lelke minden viz-szabályozásnak, okszerűn kiszámitott vizmennyiség nélkül semmiféle szakértő alapos tervet nem készithet, és vizet biztosan nem szabályozhat. – Ha a Tiszaszabályozásnál a vizmennyiség kellő figyelembe vétetik, ha az árvizek gyors levezetésére a legegyenesebb és legrövidebb ut nyittatik, és ha a meder elegendő magas töltésekkel ellátatik, akkor a jó sikerről bizonyosak lehetünk, ellenben ha a vizmennyiségre nem ügyelünk, és a vizet hosszu tekervényes uton vezetjük, akkor minden fáradozásunk és millió forintok elköltése mellett biztos sikert nem várhatunk. –
A Tiszaszabályozáshoz Vásárhelyi Pál ur sok évi fáradságos munkálkodásai után tervet készitett, melly szerint a Tiszát 105,000 köb, láb vizmennyiséggel a Tiszaháton 388levezetni szándékozott, de mivel szakértőleg meg volt mutatva, hogy a Tisza nem 105,000 de 500,000 köb, láb vizmennyiséget foglaland, és hogy azon nagy vizmennyiség levezetése a Tisza hátán czélszerűtlen és veszélyes leend, Paleocapa ur meghivatott ezen tervnek technicai birálás és véleményadása végett. Ezen vélemény most vázlatban K. ur több, a Jelenkorban kiadott czikkében a közönségnek bemutatja és pártolásába ajánlja. – Minthogy K. ur vagy ösztönszerűleg P. urnak mint tekintélynek mondásait helyben hagyva, vagy P. ur által kimondottak fölötti gondolkozásban és további fejtegetésben nem szeret vagy nem akar fáradni, sokkal könnyebb levén a hivés a gondolkozásnál, illyenféle czikkekkel az olvasó közönséget könnyen tévutra vezetheti, és a jó ügynek könnyen kárt okozhat, bátor vagyok ez iránt szerény észrevételeimet tenni. –
Ugy látszik, hogy sokan csak azért is jónak és csalhatatlanak tartják P. urnak javaslatát, minthogy tőle van, azért nem lesz érdektelen P. véleményét, mellytől a Tiszavidéknek boldog vagy boldogtalan jövendője függni látszik közelebbről megvizsgálni; – Paleocapa ur a Tiszaszabályozásról kiadott véleménye szerint, a tiszai árvizek ellen töltéseket javasol, mellyek egymástól 500– 800, néhol a hol szükséges 1000 és több ölnyi távolságra, és 8–9 lábnyi magasságra épitessenek, a vizfolyást is egy két mérfölddel átvágások által röviditi. Ezen kiadott véleményhez egy átnézeti térkép is van csatolva, de a töltéseknek, mellyekről egész könyve szól, a melly töltési vonalokra átnézés és itélés végett leginkább szükség lett volna, nyoma sincs. Igen nehéz egyes embernek illy térkép mellett a máz-fedte és hamis cziczomába butt selejtet felfedezni; de jegyezzünk csak ezen töltési vonalokat P. ur akaratja szerint ezen térképbe, és azonnal meglátandja minden ember azon képtelenségeket, mellyeken ezen vélemény és javaslat alapul, látni fogja a nagy földtért, melly a töltések közt a viz-hullámoknak átengedtetik, szemlélni fogja a sok helységeket, mellyek a mederbe esnek*, és az árviznek kitétetnek, látni fogja a vizfolyásnak öszveütközését, a töltések helytelen fekvését, és a jelenleg fenálló hidaknak hosszabbitását; rajzoljuk mondom ezen töltéseket a térképbe, és adjuk egy technikai testületnek birálatul, és tapasztalandjuk, hogy ezen tervet mint századunk tudományával és tapasztalásával ellenkezőt, a Tisza-vidékre, mint vészt hozót, kivált a nagyszerű, hasznos és szép érvölgyi átvágás ellenében minden irgalom nélkül a haza javára félre vetendi.
Medernek a töltések közt foglalt tér, ágynak pedig az anyaárok neveztetik.
Nézzük meg azon 500 ölnyi széles és 8–9 lábnyi magas töltésekkel ellátott medert, vagy recipienst, mennyi vízmennyiséget emésztend és levezetend másod perczenkint? Levezethet e ezen meder Tokajon alul a legnagyobb azaz 500,000 köb, lábnyi és kétségbevonhatlan vizmennyiséget*? Én azt hiszem, és minden józan ember azt fogja mondani, hogy ez lehetetlen, mert ezen meder ott legfelebb 180,000 köb. lábnyi vizmennyiséget emészthet* és azt 389állitom, hogy a legnagyobb vizek levezetésére nem 8–9 lábnyi, hanem 3–4–5 ölnyi magas töltések szükségesek; hova teszi P. ur a többi vizmennyiséget? – Azzal P. ur mit sem gondol. – Mert ő azt mondja, hogy a legnagyobb biztossággal számit, és a legnagyobb árviznek magasságát és szélességét a természetből veszi föl. – Ne ámitassuk mi magunkat, de a közönséget sem. – A Tiszaárvizeknek nagyságát csak azon folyóknak öszvegéből, mellyek a Tiszába ömlenek, lehet biztosan a valóságban tudni ott, hol a viz ezen folyóknál medrében még együtt van. De Paleocapa ur sem maga, sem bizottja nem látogatta meg a Tiszába ömlő folyókat, a legnagyobb árvizek magasság és szélesség szemlélése és felvétele miatt ott, hol az árviz még együtt van, hogy vehette tehát P. ur a legnagyobb viznek magasságát és szélességet a valóságból, a mit valóságban nem látott. – Én ugy hiszem, de P. ur is megvallja, hogy a Vásárhelyi tervében foglalt alapadatok nyomán indult, de ezen alapadatok a vizmennyiségre nézve V. tervében hamisak és alaptalanok, s igy P. ur hamis adatok elfogadása és használása által megcsalatatott, és az ő általa hamis adatok nyomán készitett vélemény és javasolt terv által hazánk és a tiszaszabályozási társulat is meg van csalva. – Hogy lehet illy javaslat, melly hamis alapon nem pedig P. ur tulajdon meggyőződésén épült, érett és megfontolt, hogy lehet illy terv, mellynek bizonyos vizmennyisége avvagy lelke nincs, ép egészséges és talpra esett terv? – Illy elveken alapuló javaslat és terv már magában hordja a véghetlen sok bajoknak és nyomoruságnak magvait. – Épitsünk csak P. ur javaslata szerint azon felebb emlitett 8 –9 lábnyi magas töltésekkel ellátott medert; és az első árviz alkalmával kénytelenek lennénk sokkal nagyobb vizpusztitásokat tapasztalni mint eddig tapasztaltunk, mert az árviz a töltések miatt még medrébe sem folyhatna vissza, ugy járnánk, mint 1846-dik évben Lombardiának Pó vidéke járt t. i. a Pó áthágván és áttörvén óriási töltéseit, a legtermékenyebb földet, és sok ezer embernek iparát hullámok alá temette, és sok a millió forintra menő kárt okozott. – De ha ezen P.-féle töltéseket mindig felebb és felebb épitenénk, mint Hollandia tett a rajnai töltésekkel, szinte ugy járnánk mint ők, kik már több év óta arról gondolkodnak, hogy lehessen a Rajna vizének uj czélszerü medert épiteni.
Ezen 500.000 köb. lábnyi vizmennyiséget még senki sem hozta kétségbe, sőt valamennyien eddig a Tiszaszabályozásról irtak, helyben hagyták
A 9 lábnyi magas töltésekkel ellátott anyaárkának szelvénye Tokajon alól 600 láb szélessége, és 47 láb mélysége mellett leend 28,000 láb, az uj medernek keresztszelvénye 2400 láb szélessége, és 7 láb magassága mellett teszen 16,800 összesen 45,000 x 4 láb közép sebességgel, teszen 180,000 köb. láb, másod perczenkint.
P. ur azon tiszaháti földekre nézve, mellyek a töltések és a folyó közt léteznek, azt mondja munkájának 28– 29-dik lapján, „hogy nem kell hinni, hogy a folyó és töltés közti tér elveszett föld lenne, fel fognak iszapoltatni a töltés és part közötti térek, s ugy derék mezők válnak belőlök”. – Létezik e ember a ki illyesmit hinne? Hol a Tisza négyszer ötször hirtelen és váratlanul megárad évenkint, és az áradások hetekig tartanak, hogy lehet ott derék mező, hogy és mit lehet ott vetni, vagy hogy lehet ott csak néha is biztos kaszáló mint K. ur állitja. Én azt mondom, hogy ott még legelő sem lehet, annál kevésbé kaszáló vagy épen gabona-mező, mert a gyakori áradások által a fű beiszapoltatik 390ugy, hogy haszonvehetlen puszta sivataggá válik. Hogy állithatja K. ur illy fontolatlan és igazán éretlent mondást, érett, ép, egészséges és talpraesettnek, hogy ajánlhat illy tapasztalatlanságokat a közönségnek és a tiszaszabályozási társulatnak pártolásába? – Ugy látszik, hogy K. ur sem magával, sem a tiszaszabályozási ügygyel nincsen tisztában. Illyesmit pártolni annyit tenne, mint a nemzet kárára és lealáztatására a nép közé bocsátott hamis pénzt helyeselni. Illyesmit lelkisméretes meggyőződéssel tenni nem lehet, a ki pedig azt tenné, az rosszabb lenne a hamis pénzverőnél.
A földárra nézve P- ur azt mondja, hogyha a töltések az árviz által feliszapolt földtéren belül épitetnek, a földár megszünik; ezen állitás sem igaz, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy a földár a magas vizállás által okoztatik, és hogy mennél magasabb a viz, annál nagyobb mértékben átszivárog az a homokos föld-rétegeken keresztül és annál nagyobb a földár is.
Azon nagyszerű Érvölgy szerinti átvágásra; melly szerint a mostani 110 mérföldnyi hosszu kanyarulatos Tisza 72 mérfölddel röviditetnék, melly által a legrövidebb és egyenes uton a leggyorsabb vizleeresztés, mi főczél az árvizek elháritására, eszközöltetik, melly legkevesebb épitési és fentartási költségbe kerülne, P.ur azt mondja, hogy a mint értesitve van ezen átvágást okszerűn létesiteni nem lehet, mert az ott létező homokdombok és mocsáros helyek miatt rémitő és legyőzhetlen munkába és pénzbe kerülne, ezen itélet mint látni P. urnak nem tulajdon meggyőződésén, hanem mendemondákon alapszik, mert P. ur soha sem látta, és nem vizsgálta az érvölgyi vidékeket.
Az eddig mondottakat röviden öszvefogván P. ur véleménye szerint az uj Tisza-medert legnagyobb vizek levezetésére legalább három ölnyi magas töltésekkel el kellene látni. Ezen recipiens P. ur javaslata szerint Veréczétől Csongrádig töltésezési, földkisajátitást, átvágási, hidak-hoszszabbitási költséggel, valamint helységek és házak áttételével, urbéri igazitásokkal és fentartási és felügyelési költségekkel együtt 40 millió forint e. p. lenne szükséges* melly akkor is csak nehány évre palliativ, nem pedig a késő maradéknak biztos és gyökeres eszköz lenne az árvizek elháritására, a káros földár teljességgel nem fog szünni, hanem sokkal nagyobb mértékben minden évben többször áradás alkalmával előidéztetnék.
| Veréczétől Tokajon át Csongrádig a töltések tesznek öszvesen 400,000 ölet, felül 3° alul 131/2° széles, és 3° magas, teszen 24° 4’ 6˝ köb. mért. egyre másra 2 forintjával lesz 49 ft 30 kr., bokrok ültetésére és szerszámokra ölenkint 30 kr. tesz öszvesen | 50x400,000=20,000,000 |
| a töltés és part közti föld teszen 88,000 köblöt, a 150 forint lesz | 88,000x150=13,200,000 |
| átvágásokra | – | – | 300,000 |
| hidak hosszabbitására | – | – | 2,000,000 |
| faluk áthelyezésére és urbéri kiigazitásokra | – | 2,000,000 |
| felügyelési és fentartási tőke | – | – | 2,500,000 |
| öszvesen | 40,000,000 |
K. ur a nagyszerü átvágás létesitésére nézve azt mondja, hogy Lám urnak eszmeileg nem helytelen, de munkálkodást nehezitő, költséget nevelő, közlekedést nem javitó, s az ügyet uj bonyodalmakba vezető tervezetét nem 391pártolhatja, azért azt mondja, hogy nincs egyéb tenni valónk, mint keresztényi megadással ezen kecsegtető kinézésről lemondani. Ez szépen van mondva, de nincsen bebizonyitva. –
Valóban sajnos, hogy ezen kérdésnek felvilágositása és az eszmék mérlegezése nem történt okszerűn elegendő alapos tárgy-ismérettel, részrehajlás nélkül az igazság szellemében.
Vizsgáljuk meg közelebbről a Lámféle érvölgyi folyam-pályát, és látni fogjuk, hogy K. ur állitásával messze áll az igazságtól. Lám azon nagyszerü átvágást vagy uj folyam-vezetést következő módon javasolja létesiteni; először a Szamos és Kraszna árkából kiemelendő, és az Érvölgyön az alsó Tiszába vezetendő lenne; értetik magától, hogy a szükséges árkoltatás és rendes töltés-készités után, nem sokára a Tiszának egy része Veréczétől Szalmárnak levezettetnék olly árkon és töltésekkel ellátott medren, hogy későbben az egész Tiszát az Érvölgyön levezetni lehessen. Az illy formán elkészitett átvágás és a viz-erő által kitágitott folyam a szükséges vizmennyiséget kár nélkül levezetné, és kerülne rendes töltésekkel, földkisajátitással, árok-készitéssel, zsilipekkel, hidakkal, és fentartási és felügyelési költséggel együtt 10 millió forintba.*
| 148,000 öl árok-ásás Veréczétől Csongrádig ölét 30 ftjával teszen | 4,440,000 |
| 296,000 öl töltés készités a 4 ft teszen öszvesen | 1,184,000 |
| 15,000 köblös földnek kisajátitása 150 forintjával | 2,250,000 |
| hidakra, zsilipekre, urbérigazitási, felügyelési és feantartási költség öszvesaen | 2,126,000 |
| öszvesen | 10,000,000 |
A Szamos, Kraszna, Tur és a Tisza egy részének a tágas Érvölgyön levezetése által a mostani Tisza annyira lejebb szállana és ürülne, hogy Veréczétől Tokajig igen kevés vagy talán épen semmi töltés nem lesz szükséges, Tokajtól pedig Csongrádig mérsékelt magasságu töltéseket a rendkivüli árvizek ellen kellene épiteni, melly a mederhez szükséges kisajátitandó földdel együtt két millió forintba kerülne.*
| Tokajtól Csongrádig 300,000 egy öl magas töltés a 2 ft. | 600,000 |
| 6,000 hold kisajátitandó föld a 150 forint, teszen | 900,000 |
| fentartási és felügyelési költségre | 500,000 |
| öszvesen | 2,000,000 |
Ezen levezetés által a Szamos, Kraszna, Tur, Ér, Berettyó és Körösök az uj folyam vonalától a Tiszáig szabályozva lennének. Ezen vizeknek szabályozása P. ur javaslata szerint a szükséges pénz egészen meggazdálkodtatnék, melly pénzöszveg legalább négy millió ezüst forintra rugna.
Öszvehasonlitván a két tiszaszabályozási költséget, látjuk, hogy a Verécze, Szatmár, csongrádi 12 millió forintba kerülő vonal majd csak egy negyedrésze azon 40 millió forintnyi költségeknek, mellyek a Verécze, Tokaj, csongrádi vizvezetéshez szükségesek, és hogy K. urunk állitása alaptalan. –
A közlekedés vizen és szárazon sokkal gyorsabb és biztosabb leend a Lám, mint a Paleocapa terve szerint, mert P. ur terve szerint csak Veréczétől Tokajon át lefelé Csongrádnak, 392a L. terve szerint pedig Veréczétől Tokajnak és Csongrádnak, hanem Veréczétől Szatmáron át Csongrádnak lehet biztosan hajókázni, és sót szállitani; a száraz közlekedésre nézve tudjuk, hogy P. ur terve szerint a Vásáros-, naményi és tokaji hidakat legalább 500 ölre hosszabbitani kell, ha ezen hidak hosszabbitatnak, akkor a közlekedés megakad, a mi a Lám terve szerint nem történhetik, ha pedig ezen hidak hosszabbitatnak, akkor ismét L. terve szerint ezen hosszabbitások helyett három vagy négy uj közlekedési hidakat a Tiszán, vagy az átmetszésen lehet épiteni, s igy a közlekedésre nézve is K. urunk állitása nem áll.
Hogy L. javaslata a munkát nehezitené, az sem igaz, mert az árok-ásás és töltésezés az Érvölgyön háborgató árviz nélkül történhetik. P. ur terve szerint ezen munkák minden órában árvizek által akadályoztatnak.
A kisajátitandó földtérekre nézve a hosszu népes Tiszaháton több érdekelt birtokos, és mint felebb láttuk négy annyi kisajátitandó föld levén, mint az érvölgyi vonalban, a biztossági munka is nagyobb és bonyolultabb leend, mint az Érfolyam-pályán.
Ezekből világos az, hogy az érvölgyi folyam-pálya létesitése csak egy negyedrész annyi költséget és kir. biztossági munkát igényel, mint a P. ur terve szerint javasolt szabályozás kiván, és hogy az érvölgyi folyam szerint négyszer gyorsabb és biztosabb a közlekedés, mint a P. ur terve szerint szabályzandó Tiszán leend.
A fentirtakból vonva a következtetést ám lássa K. ur, hogy nem irói naivság vagy nagyobb bonyolitások, de az ügy szentsége buzog keblemben, mellynek kivitelére, mint a hon egyik polgára, csekély véleményem és szakértőségem bevallani kötelességemnek tartám.
Nagy István.
