Pályakérdés a belföldi gyarmatositás ügyében.
Pályakérdés a belföldi gyarmatositás ügyében.
Segitsünk mindenkin és mindenen, ha lehet, de a valódi szegényen és a valódi szükségen segiteni a legelső és legfőbb kötelesség.
A vallás, a hazaszeretet és az ész.
Lefolyt katonai életpályám engem publicistának ugyan nem képezett, de nem akadályoztatott hazánknak minden viszonyait és élet-jeleit ama figyelemmel és hő szeretettel kisérni, melly minden hazafihoz illik.
Számosak azon módok és eszközök, mellyek hazánk javának és felvirágoztatásának előmozditására a közvélemény által (mint annyi sine qua non) megkivántatnak és javaltatnak. – Illyenek a közteherviselés, az örökváltság, tengerparttali összeköttetés, hitelintézet, vámviszonyok elintézése, vasutak és csatornák által a pangó ipar és kereskedésnek emelése, a katonai élelmezés nyomasztó sulyának könnyitése. Mindezek a jövő országgyülésen, mellynek küszöbén állunk, hihetőleg elő fognak kerülni, és az egyiránt haladásnak indult kormány és nemzet loyalis közre munkálásával egyrészben talán törvénynyé is válni fognak. Tartok azonban attól, hogy efféle intézkedések minden érzékeny áldozatok mellett is a várt eredményt meg nem hozandják, és ugy járunk velük, mint improvisalt váltó törvényünkkel, melly által a közhitelt akarván emelni, a helyett az uzsorát és csődöt idéztük elő, és igy az elvetett buza helyett csupa konkolyt arattunk azért, mivel az ősiséget el nem törölvén, és a telek-könyveket be nem hozván a hitelnek egyedüli természetes alapját (a birtok-tulajdonnak telekkönyvi kivonattali könnyü és biztos 492kimulatását) meg nem vetettük,és igy a roppant épületnek alapot, az elvetett jó magnak fogamzó földet nem készitettünk*. Igy járunk, mondom, a fentebbi igen üdvös intézkedésekkel is, ha azoknak eleve kellő alapját meg nem vetjük. Mert valamint az emberi test csak akkor ép, és egészséges, ha az azt éltető vér benne kellőleg felosztva, annak minden részeit átjárja és táplálja, ugy a nemzeti nagy test is, csak akkor lehet erős és egészséges, ha népessége, ezen őt éltető vér benne aránylag felosztva és általa minden földje mivelve van, és valamint az emberi testben minden nyavalyák a vérdugulástul erednek, és mihelyt az megszüntetik az abból eredett bajok magoktól megszünnek, és minden gyógyszer, melly nem arra, hanem csak a helybeli baj orvoslására intéztetik csak palliativ, és a testnek átalános épségét helyre nem állitja, ugy a nemzeti testben is a népségnek egy részbeni tultömöttsége, más részben pedig hiányozása szüli a nemzeti bajokat, és csak ennek kiegyenlitése képes azokat természetesen minden eröltetés nélkül megszüntetni, minden egyéb intézkedés szinte csak politicai palliativ marad. És valamint az értelmes kertész hogy kertjét virágzóvá tegye, az egy zugban buján felserdült, és az éltető föld szüke miatt ott nem tenyészthető növényeket az üres ágyakba átülteti, ugy a nemzet is országát csak akkor teendi virágzóvá, ha tulnépesitett felesleg lakosait, kik ott többé meg nem élhetnek a parlag földekre átszállitja, és az által, hogy ott a sürü népességet megritkitván, a megmaradott földmivelőknek elegendő földet és táplálékot hágy, itt pedig a hiányzott mivelő kéz miatt parlagon fekvő téreket megmivelteti, mindenütt a helyhez képest egyforma népességet, földmivelést, ipart és kereskedést teremt. Ezen előre bocsátatottak után egyéni meggyőződésem az, hogy hazánkban, mellyben a mult és jelen szomoru tapasztalás szerint a földmivelő nép olly aránytalanul van felosztva, hogy mig a tul népesitett felső vidéken a föld szüke és terméketlensége miatt az öszvetömött népnek nagyobb része éhhalállal küzd, az alföldön több száz ezer legtermékenyebb hold föld a földmivesek hiánya miatt parlagon áll. Anyagi jobblét, ipar és kereskedés emelését biztosan csak a belföldi gyarmatositástul várhatjuk, melly ha létesül, akkor a fentebb emlitett közkivánata intézkedések mind biztos alapra épitvék, a várt gyümölcsöt bizonyosan meghozni is fogják. – A colonisatiora szánandó közadó nem lesz hijába kivetve; az e czélra forditandó hitelintézet bő kamatot hozand, mert az országnak productiv ereje szaporodván, ezen hatalmas emeltyűje által a most semmi hasznot nem hozó parlagok és mocsárok termékeny 493földdé válván a birtok mennyisége, a földnek böcse növekedni, ipar és kereskedés élénkülni, és ezek által a vagyonosság, és ezzel együtt járó miveltség és ezek folytában az örök váltsági hajlam és tehetség mind inkább elterjedni, és igy hazánk erőssé, vagyonossá és virágzóvá tétetni fog.
Nekünk a váltó- s általában hiteltörvényeinkről azon meggyőződésünk van, hogy azok nemzetünknek megbecsülhetlen kincsei, nemcsak azért, mivel balgaság ugyan azt várni, hogy a váltótörvények magokban minden segédintézkedés nélkül, a pénzszegény ország hitelét egyszerre aranydus eldoradóvá varázsolják; de annyi bizonyos, hogy nélkülök hitelről, pénzről, kereskedésről még csak álmodni is lehetetlen: hanem megbecsülhetlen kincsei a nemzetnek, közvetlen jótékonyságaikon kivül azon közvetett hatásuknál fogva is, miszerint a nemzeti közjólétre szültséges reformokat, minők az ősiség eltörlése, hypothecalis, s talán jegybank is stb, hatalmasan előkésziték, sőt még a tespedés legmegátalkodottabb barátai véleményében is mármár nélkülözhetlenekké tették; mire még valóban soká várakozhattunk volna, hahogy a váltó- s hiteltörvények a tespedés barátainak ugy szólván torkukra nem teszik a kést, s hátralépni erkölcsi lehetetlenség levén, előre menni nem kényszeritik. Szerk.
Köztudományra vagyon, milly bámulatos és valóban óriási eredményeket idéztek elő a többi europai nemzetek a colonisatió által, Ázsia és Amerika sivatagain és Siberia jeges pusztáin népes helyeket, városukat és egész tartományokat, és ezek által földmivelést, gazdag bányászatot és virágzó kereskedést elé varázsolván. – De nem szükség külföldre hivatkoznunk, hazánk története is elegendő példát nyujt; dicsőült királyaink többször elpusztult hazánkat idegen földrül különös kiváltságok mellett ide édesgetett gyarmatosok által népesitették, és hogy most népes városaink léteznek, és némi iparunk van, egy részt ezen idegen gyarmatoknak köszönhetjük. Jelenleg azonban kölföldi gyarmatosokra szükségünk nincsen, mert tulnépesedett felföldünkön elég népet találunk, népetlen alföldünk benépesitésére, és csak az a kérdés és feladat, hogy mikép, milly eszközökkel és intézetekkel lehet ezen belföldi gyarmatositást a fel- és alföld érdekeinek kiegyenlitésével legczélszerűbben eszközölni? Ennek megfejtését én ezennel a nagy közönségnek birálata alá terjesztvén és pályázati tárgyul kitüzvén a jövő országgyülésig beadandó és az alább érintett birálók által legjobbnak találandó koszurús munkáira némi jutalmul részemről csekély lehetségem szerint 25 aranyat ajánlok, egész tisztelettel megkérvén hazánk tudós fiait, hogy ezen, szerény nézetem szerint, a fel- és alföldre nézve egyiránt fontos korkérdés megfejtését becses munkálataikkal elősegiteni sziveskedjenek, reménylvén egyszersmind, hogy az e végre szükséges statisticai adatuknak kiszolgáltatásával e tárgy minden részrőli felvilágositására a kormány is segédkezet nyujtani kegyeskedik.
Ha ezen hazafiui felszólitásom a közönségben viszhangra és részvétre találand, szándékom a beküldendő pálya-munkáknak elfogadására és megbirálására hazánknak köztiszteletben és bizodalomban álló legjelesebb statusférfiai, és e tárgyban érdekelt birtokosai közül nehányat megkérni, és ennek sikerültéről a tisztelt közönséget hirlapok utján idején értesiteni fogom. – Költ Pozsonyban, april. 5-kén 1847. –
Gr. Pálfy Móricz.
