Külföldi hirek.
0855Külföldi hirek.
Surinam. Mig az utóbbi időben nyugoti India valamennyi tartományai termesztése és jóléte növekedett, még az ollyanoké is, mellyekben – mint Surinamban – a rabszolgaság szomoru állapota fenáll; az alatt e hollandi telep nem csak hogy nem gyarapodott, sőt inkább sülyedt. 1750 –1776-ig Surinam évenkint 20,572,122 font kávét, és 22,127,000 font czukrot termelt. Ez időtől kezdve azonban a termelés folytonosan csökkent, mig ellenben Portorico 1808–1840-ig czukortermelését 1,420 mázsáról egy millió mázsánál többre emelte, és Cuba, melly a mult században csak kevés jelentősséggel birt, az utóbbi években 3 1/2 millió font czukor és 50 millió font kávét termesztett. A cubai bevitel évenkint 50 millió dollárt ér. – Brasilia 1808-ban még csak 400,000 mázsa czukrot és 40,000 mázsa kávét vitt ki, 1837-ben pedig már 2,400,000 mázsa czukrot, és 1,340,000 mázsa kávét adott el, és bir jelenleg 2,050 czukor-ültetvénnyel.
Mind a mellett is állithatni, hogy Surinam gyarmat, bár a tengerpartokon kevéssé ismeretes is; a föld leggazdagabb tartományainak egyike. Egy hollandi utazó, ki ujabban ott jól körül tekintett, nem győzi eléggé dicsérni az ott találtató sok vasérczet, magnes-vasat. Az ültetvények leginkább a lapályon és tengermellékén vannak, s a folyamok mellett, legtöbbnyire vizhozta földön, melly a mellett, hogy rendkivül termékeny, igen egészségtelen. A hol az uszadékföld megszünik, s a hegység kezdődik, – a guyanai fönsik, a Parime 80 mérföldnyi széles, 140 mérföld hosszu, Oxiuccotól Maranhonig terjedő hegysége, és a hol erednek a gyarmat folyamai – ott találhatni tömérdek mennyiségben azon érczeket, s csaknem a földszinen hevernek. Ha a folyamokon délfelé folyamok ellenében két három napig hajózik az ember, lassankint megszünnek a mivelődés minden jelei, és még is itt tömérdek természeti kincsek hevernek használatlanul, várva munkás kezekre; dicső szép hajónak és épületnek való fákat, és kimerithetetlen mennyiségü faszenet adnak a bő és még érintetlen erdők, a vasérczek nem a földben, hanem a földszinen hevernek – minden nagyszerű üzlethez szükséges itt készen találtatik, a kiirtott erdők legszebb földet adnak termesztésre. Az ország e magasabb vidékein egészségesebb a lég is, mint a vizhozta, – nem ritkán mocsáros – helyeken, a hol azonban most csak nem kiválólag települtek meg a földmivelők.
Hollandiában most azon vannak, hogy egy részvényes társulat vegye munkába és használatba az itt heverő kincseket. Igaz, hogy már a mult század közepén volt egy illy társulat, de az csak arany és ezüst után ásatott, mellyben pedig e vidékek ugy látszik nem igen bővelkednek, azonkivül pedig elég ismeretük sem volt. Tudnivaló, hogy angol társulatok már vannak az Andesekben és Brasiliában és másutt, még pedig nagy nyereséggel.
A vasut mindenfelé divatozni kezd. A keletindiai „Indian-News” 1845. dec. 24-ki tudósitása szerint, a vasut mérnökök Kalkuttából october elején elindultak, hogy megvizsgálják a földet, mellyen a vasutat használatba lehetne hozni. Stephenson a Casl-indiani-ralavai társaság igazgatója Kalkuttából szinte elutazott, hogy a Sedledsch mellett eső Firoczpurig minden állomást megvizsgáljon, mennyire 856lehessen a vasutat vinni. Ugy látszik azon vannak, hogy a vasutat északi Indián keresztül egész Pendzsabig vigyék, hihetőleg azért, hogy később ezen országon keresztül egész Attokig hatoljanak; Bombayból irják, hogy onnan is Chapman, a Great-Indian ralavai megvizsgálására ment. E vállalat főbb feladata azon kérdés megfejtése: hol lehessen a Gathson átmenni, mivel főként attól függ, nemcsak nyugoton, hanem keleten is Bombay felé a határidő. Ugy látszik Malsai-Ghats részére hajolnak.
