Uj mozdony.
Uj mozdony.
A lapok ujdonságul azon hirt közlik, hogy „Martin William amerikai születésü műszerész legujabban olly gépet talált föl, melly a gőzt egészen nélkülözve, emberkezekre tér vissza. E géphez 2–3 ember szükséges, kik azt folytonos mozgásban tartják, s a kocsi villám-gyorsasággal halad előre a pályán.” –
És ha annyiféle uj mozdonyról tesznek a hirlapok emlitést, de gyakorlatban a gőzmozdonyon kivül mást alig vagy épen nem is látunk, onnan van, hogy a föltalálók rendesen magok szegények levén, meg nem csináltalhatják, ha pedig találkozik is valaki azt igérő, hogy ő megcsináltatja, az a terv jóságáról meggyőzetni kiván. (Mintha bizony olly könnyü volna valakit capacitálni arról, a mihez nem ért.) De biz ő a terv jóságáról meg nem győzethetvén, meg nem csináltatja. – Az illyen meg nem győzhetőknek, midőn minden ellenvetésből kifogynak, ez szokott argumentumuk lenni: „ha az lehető volna, kigondolta volna már más is régen, nem csupán ön az okos ember;” stb. – Az első A) pártoló, tehát azért nem pártolja a tervet, mivel még ollyat senki sem gondolt ki, tehát az ő csalhatatlan véleménye szerint az lehetetlen; – a második, B) pedig azért, mivel már A) a ki pedig minden jót pártol, (és talán csalhatatlan is) nem találta jónak, tehát nem is jó és igy pártolást sem érdemel. A harmadik C) szinte azért nem pártolja, mivel már A) és B) sem pártolták, a kik pedig minden jót pártolnak. És igy megy az Y-ig, mindenik az előtte valónak csalhatatléan itéletére hivatkozik, holott az első kifogásának ép ugy nincs alapja, mint az utolsóénak.
Hogy a viz-gőz nem az egyetlen, sőt (bár legdivatosabb) nem is a legolcsóbb, s legczélszerűbb mozditó erő, arról az, ki a physicát figyelmesen tanulta, ha bár nem is mechanicus, kétségben nincs. Tudjuk ugyan is, milly nagy, a sziklákat repesztő villanyosság ereje, tudjuk hogy ha egy 854üveg golyóba, – mellynek átmérője két hüvelyk, s egészben tömör, ugy hogy csak a közepén van annyi hely, mellybe egy csepviz elfér; – ha mondom ezen üveg gömbbe egy csapvizet, és egy villanytelepből egy szikrát a csepvizre bocsátunk, ezen egyetlen egy szikra azt a csep vizet olly iszonyu erővel terjeszti ki, hogy az a két hüvelyk átmérőjü gömböt izre, porrá repeszti. – Ha egy üres mozsárágyu szája légmentesen fadugóval pöröly által bedugaszoltatik, s a gyujtó lyukon át egy villanyszikra bocsáttatik a mozsárba, e szikra a benn levő levegőt annyira kifesziti, hogy az a mozsárban meg nem férvén, a pöröllyel belevert fadugaszt mint golyót löki ki. A szélpuskák ismeretesebbek, hogy sem emlitenem is kellene. Van tehát nemcsak a vizgőzben, hanem a levegőben, villanyszikrákban s a vizben is erő, még pedig sok.
Ha még is minden uj mozdony föltalálásakor amaz igen fontos és mély bölcseségü megjegyzést halljuk: a gőzerőművel fölérőt, annál pedig jobbat kigondolni lehetetlen,” ha ezt halljuk még pedig igen gyakran auctoritásoktól, csak fájlalnunk kell a vakesetet, mellyeknél fogva az olly testbe, mellyet egy 8–10, sőt 20, 50 vagy 100 ezer forintos hivatal diszesit, olly korlátolt ész szorult.
A gőzerő nem egyedül való, még kevesbé egyedül czélszerü és olcsó mozditó erő. Ennélfogva előbb utóbb fölébe fog kerekedni a jobb és czélszerübb, mint maga a gőzerő is az előtte használtaknál czélszerübb levén, azokon fölül került.
Nevetséges ennélfogva a dunai gőzhajó-társulat ama czéhszagu férhetetlensége, mellynél fogva a magyar Duna monopoliumát ujabb 10 évre (1858-ig) hatalmába kerithetni véli. – Mintha bizony a privilegium meggátolhatná valamelly a gőzerőműnél 5–10 vagy talán 12-szer is olcsóbb erőműnek e hazában kigondolását, létrejöttét és alkalmazását? – Nem hasonlit-e e törekvés ama kőműves legényéhez, ki miután megtudá, hogy valahányszor a háztetőn levő szélvitorla nyugotra néz, mindig jó idő következik, a vitorlát nyugotra fordítá s megszegezé, vélvén, hogy most (ő rá nézve) rosz idő nem is lehet? A gőzhajó-társulatot, attól hogy a térről, melly olly királyi jövedelmet ad, le ne szoritassék, az 1858-dik évig terjedő kizáró szabaditék meg nem menti. Mivel az ő kizáró szabaditéka, ha mindjárt kötelezne is, csupán gőzhajókra nézve adna kizáró szabaditékot; már pedig azon erőmű, melly őt uralmától megfosztandja nem gőzerőmű, hanem annál minden tekintetben sokkal jobb. Ne is vélje a társulat, hogy milliói és hatalmas pártolói segithetnek rajta; hatalmas pártolói megakadályozhatnák ugyan az erőműnek külföldről behozatalát, de mivel az itt fog elkészülni, (minthogy magyar gondolta ki) azért fölállitását e szabad és alkotmányos hazában meg nem gátolhatják. – Igaz, egy olly társulatot, mellynek nehány millió tőkepénzén kivül hatalmas pártolói is vannak, – élet-halál harczra kihivni, ahhoz „leirhatatlan bátorság” kell; (mint a Hiradó mondá) mind a mellett is a győzelem nem lehet kétséges ha meggondoljuk, hogy nem a milliók, sem pedig a hatalmas pártolók, hanem a czélszerübb erőmüvek fogják az ügyet eldönteni.
T. M.
