Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Védegyleti közgyülés. Az iparvédegylet rendes közgyülése folyó évi aug. hó 20-kán tartatván, erre a vidéki osztály képviselői és minden ügybarát meghivatnak.
A kisdedovó int. M. O. terj. egyesület választmánya közelebbi napokban ismét két igen becses értesitést vőn a magyar tartományok külön távolabb vidékeiről, tanuságait annak, hogy a kisdedovás üdvös eszméje a testvér-hazában és a tengerpart-vidéken minő ápolásban részesül.
Nevezetesen a fiumei kisded védintézetnek gyors fejlődését, annak igazgatósága hat évi nyomtatott hivatalos jelentéseiben tünteti ki, miket habár kivonatban, leginkább azért siet közleni választmányunk, hogy az alig 9 ezer lakossággal biró városnak ez ügy iránti buzgósága minél számosb követőkre találjon a hazában.
1841-dik évben egy illy czimü röpiratka jelent meg Fiuméban: „Projetto di apertura nella cittá di Fiume di un 963asilo di caritá per l’infanza.* Ezen tervezetben kevés szavakkal kifejtetvén a kisdedovásnak, kivált a szegényebb néposztály gyermekeire kiható számos hasznai, felszólittatik a városi polgárság, hogy önerejével, – a királyi és városi pénztárak terheltetése nélkül – gondoskodjék egy illy védintézetnek felállitásához, s fentartásához megkivántató pénzalap összeszerzéséről. A terv szerint e pénzalapot fognák tenni a) az éventes 2 pftos részvények; b) az intézet számára tett külön nemü adományok árából bejövendő pénzek; c) pénzbeli önkéntes segedelmezések; d) selyem, vászon s más illyféle női munkák, mellyek az intézetnek adatnak; e) a helybeli műkedvelők által ez intézet javára rendezendő bál, szinházi előadások s más illyetén mulatságok jövedelmei; f) az évenkint e végre tartandó kisebb sorshuzások, s végre g) végrendeleti kegyes hagyományok. És felszóllitaték különösen a fiumei nőegylet, – melly a tisztelt kormányzó Kiss Pál ur ő méltósága lelkes nejének Csapó Ida asszonyságnak közremunkálásával alakult, – sziveskednék feladataul kitüzni 1) a részvények és önkéntes adományok gyüjtését; 2) ismertesse meg ezen intézet czélját és hasznait mindenkivel; 3) vállalja el a megnyitandó intézet feletti felügyelést. Az 1) pontot illetőleg a város 15 szakaszra lenne felosztandó, s a nőegylet mindenik tagja egy egy aláirási ivvel ellátva, s a maga szakaszában házról házra járva szerezne aláirókat azon kéréssel, hogy legalább 3 évre kötelezzék részvétüket, s igy minél inkább biztositsák az intézet jövendőjét, azonban fél részvény megajánlása is elfogadtatik, de csak 5 részvény aláirója bir szavazattal az intézet rendes közgyüléseiben. A 2) pontra nézve a tisztelt nőegylet tagjain kivül a helybeli tisztelendő papság is megkéretik, figyelmeztesse szószékeiből hiveit, hogy ez intézetben mind azon kisdedek fölvétetnek, kiknek szüleik szegények levén, nem láthatják el a szükségesekkel gyermekeiket.
A Fiumében megnyitandó kisded-védintézet terve.
Ezen tervezet utasitást ad, miként küldjék a szülék ez intézetbe kisdedeiket, hogy t. i. azok megmosdatva, megfésülve s illően felöltöztetve legyenek. A felvétel ideje 2 1/2 –4 1/2 éves korukig, s itt ovatnak 6 éves korukig, ekkor kieresztetvén nehogy nyomorusággal küzdjenek egész éltökön át, az intézet igazgatósága atyailag fog gondoskodni, hogy az elemi iskolákba fölvétessenek, és miután 10 éves korukat elérték, mesterségre vagy más életpályára alkalmaztassanak.
A kisdedek kora reggeltől estig lesznek ovandók ez intézetben; beléptekor mindenik egyenlő szürke felső öltönyt nyer, hogy közöttök a tisztaságot fentartani, de egyszersmind a külső ruhabeli különbséget kiegyenliteni lehessen. Mihelyt az intézet anyagi ereje megengedendi, a kisdedek egész ruházattal el fognak láttatni. Egyébiránt ezen terv szerint, az intézet mindjárt megnyittatása után naponként meleg tápláló levest, és pedig ingyen, fog délre a kisdedek közt kiosztani. A nevelés pedig egy e végre Olaszhonból meghivandó alkalmas nőre fog bizatni, ki azonban segédeivel együtt az igazgatóság és nőegylet közvetlen felügyelete alatt leendenek.
És csakugyan létrejött még 1841-dik évben az intézet, de először csak bérbe fogadott szállás adhatott a kisdedeknek menedéket. Első megnyittatásakor 30-ra ment 964ezek száma, melly azonban már 1-ső év folytában 117-re emelkedett. A nevelési rendszert illetőleg, Ferrante Aporti, cremonai tudós apát urnak* a kisdedek iskoláira nézve kiadott kézi könyve fogadtatott el. Az intézet első nevelőnéje Bucci-Vernier Adelaid asszonyság vala, ki azonban csak 5 hónapig viselte hivatalát, később a gyermekszám növekedvén három nevelőnő fogadtatott. Most az intézet tanórái is szabályoztattak ugy, hogy az elemi oktatást félóránként gyermekjátékok és testgyakorlatok váltották fel. A szokottabb testgyakorlatok ezek: hintázás, kötelen tartózkodás egy vagy mind a két kézzel, különféle taglejtések, körtáncz, járkálás kettesével, négyesével, hatosával. Reggeli, étkezése a kisdedeknek az, mit magokkal hoznak hazulról, délben az intézet ad nekik árpakása vagy bablevest, továbbá riskása vagy más tésztaneműt, hazamenetkor pedig mindeniknek egy egy darab kenyeret.
A tisztelt apát ur a mult évben kiadott egyik olasz röpiratában hazánk kisdedovó intézeteiről is közlött némelly érdekes adatokat.
Egészségi tekintetben, az intézeti orvos hivatalos jelentése szerint a 117 kisded közül csupán 9-en leltek hirtelen betegek, de mind kigyógyultak, csak 2 más gyermek halt el chronicus nyavalyában.
Az első, vagyis 184 1/2-dik évről szóló jelentésben elsoroltatván az ezen intézet felsegélésére tett pénzbeli adományok, első helyen áll felséges uralkodónk és a királyné, ugy szintén az özvegy császárné ő felségeik; Ferencz Károly főherczeg, s a megboldogult nádorunk özvegye Mária Dorothea ő fenségeik, továbbá nehány főbb rangu magyarjaink. És ezen segélyezésből s a termesztményekben, ruházat s más mindenfélékben a helybeli polgárság által öszszeadott adományokból tett az 184 1/2ki bevétel 481 ftot, a kiadás pedig csupán 1811 pft 12 kr levén, maradt készpénzül 2469 pft 48 kr, mellyből 2000 pft azonnal tőkésitetett.
Az 184 2/3-dik évi jelentés szerint a kisdedek száma már 140-re növekedett, s az orvosi jelentés szerint ezen egész év alatt is ismét csak kettőt ragadott el a halál.
A részvényesek sorában látható a fiumei kormányzó ur ő mlga 40 pftnyi, s a kormányzóné 100 pftnyi éventes segedelemmel. Ennyi részvét mellett nem csuda, ha az ez évi jövedelem már 5979 pft 38 krra rugott, s az intézetnek 4000 pftja helyeztetett ki kamatra.
A harmadik vagyis 184 3/4-dik évben a gyermekszám 160-ra emelkedvén, elérte azon fokot, mellynél többet fölvenni nem lehete, és e szám változatlanul maradt a következő 184 4/5-dik évben is, midőn az intézet orvosának jelentéséből örömmel értesült a közönség, hogy ez évben halál által egy kisdedet sem veszte az intézet. Ez utóbbi évben a kamatozó pénzalap is már 5000 pftra szaporodott.
Ezen kedvező viszonyok közt 184 5/6-dik évben annyi javitás téteték az intézet körül, hogy ez évet valóban időszaknak nevezhetni ez intétet történetében. A helyett, hogy a polgárság buzgalma hült volna, inkább tetemesen növekedett elannyira, hogy az ez évi jövedelemből lehuzván a szükséges kiadások összegét, ujra ismét 500 pftot lehete tőkésiteni, s még ezenfelül 777 pft 44 kr maradt a jövő évre a pénztárban. Azonban ez év nem volt kedvező a kisdedek egészségére, közülök számosan voltak 965görvélyesek, 61-en voltak gyógyitás alatt, de csak 4-en haltak el.
Az intézet belszerkezetében történt javitások leginkább a m. kormányzóné Kiss Csapó Ida asszonyság kitartó buzgalmának tulajdonittatnak. A kisdedek fölvételére nézve elhatároztatott, hogy a szülék hiteles bizonyitványnyal igazolják szegénységöket, s a himlőnek kisdedeikbe lett beoltását. Kimeritő, részletesb utasitás adatott az intézetrei felügyeletet elvállalt asszonyságoknak. Elhatároztatott egy nagyobb, legalább 300 kisded elfogadására alkalmas épületnek felállitása, mellyre nyomban 767 pft jött össze önkéntes adományokból, a főkapitányi hivatal pedig 2000 pfrttal járult ezen vállalat létesitéséhez.
Az ez évi bevételek rovatai közt két nevezetes tétel fordul elő, egyik az uj évi kölcsönös tisztelgések megváltásából bejött 332 ft 20 kr, másik egy szini előadásnak 403 ft 12 krnyi jövedelme.
Ujabb szabályok alkottattak ekkor a kisdedekre és szüleikre nézve a részben is, hogy ha valamelly gyermek, betegség, vagy más fontos ok nélkül 3 nap egymás után kimarad, az intézetből kizáratik, s csak a szülék ujabb folyamodására vétethetik vissza. Felhozatik az angol illynemü intézeteknél divatozó azon szigoruság, minélfogva ott az oknélküli, csak egyszeri kimaradásért is a kisded azonnal megfosztatik az intézetbe járhatás jóvoltától. És végre meghagyatik a szüléknek, hogy kisdedeiket sem az intézetbe menni, sem onnan haza térni magokban, kiséret nélkül ne engedjék.
Az 184 6/7-dik évről szóló jelentésben ismét egy nevezetes tétel fordul elő a bevételi rovatok közt, t. i. 500 pft, mellyet egy helybeli polgárnő Smith Matild asszonyság hagyományozott végrendeletében ez intézetnek.
De legörvendeztetőbb része a jelentésnek az, hogy az intézetnek csak a mult évben épittetni kezdett saját épülete f. évi május 30-án felséges királyunk születése napján vala megnyitandó.*
A kitüzött időben megnyittatott.
Ámbár ezen itt leirt intézet belszerkezetének pémelly részére nézve különbözik a hazánkban eddigelé létesitett kisdedovó intézetektől, a mennyiben amott a kisdedek a szellemi s testi veszélyektőli megovatásukon felül még némi anyagi javadalmakban u. m. étkezésben és ruháztatásban is részesülnek, azonban a kitüzött főczél itt is az, mi többi intézeteinknél, t. i. a kisdedovás, és azért örömmel fogadá egyesületünk választmánya az ezen intézet igazgatósága által ide átküldött ezen ismertetést.
Ugyanez alkalommal érkezék a testvér magyar haza másik távol vidékéről Erdélyből egy hasonlóan érdekes jelentés ezen központi választmányhoz. Megismertetik ebben a Küküllő vármegyében kebelezett Dombó helység ovodája. A vett értesitésnek kivonatos tartalma ez: „dombói, unitarius lelkész Nagy József ur korán megbarátkozván a kisdedovás eszméjével, midőn nagyobb birtoku helybeli pártfogók hiánya miatt – annak tettlegesitését ki nem vivhatá, kevés számu közrendű hallgatóihoz fordult s őket buzditá, hogy önerejökkel alkossanak helységökben ovodát. E czél elérése 966végett előszőr is 1841-dik évben mérsékleti egyletet alapitott közöttök, s hogy az egylet erejét megszilárdithassa, gyümölcsfa-tenyésztésre és nemesitésre serkentette hiveit, közre ajándékozván a papi lak közelében fekvő jócska terjedelmü rétjét is, és e rét csakhamar szép oltoványossá alakult át, a mifeletti öröm oda vezérlé a lakosságot, hogy az egyházhoz tartozó erdőben találtatott vadcsemetéket, válogatott gyümölcsfa-ágakkal oltotta be. A buzgó lelkész e közben folytonosan törekedett hiveiben a gyermekeik erkölcsi nevelése iránti vágyat is ébreszteni, de felsőbb pártfogás nélkül levén, nem sikerült a népet arra birnia, hogy egy kisdedovó intézet felállitásához önkéntesen adakoznék, azért is saját erejével fogott a munkához, telket szerzett az intézet számára, azután a n. vármegyéhez folyamodott a végett, hogy a helységre eső közmunkák egy részét engedje meg az ovoda felépitéséhez forditatni, mi megengedtetvén, a lelkész kéregetni indult a vidékre, s az igy összegyüjtött pénzből, s az egyház eladott erdőrészének árából a szükséges követ megszerezvén, az épités megkezdetett, mihez – hogy gyorsabban végrehajtassék – a lelkész saját igavonó marháit is ingyen használatra engedé. De nem levén, elegendő az összeszerzett pénzösszeg, ujra kéregetésnek indult a haza tehetősbjeihez, lelkesebbjeihez, s a tisztelt lelkész ur illy fáradhatlan munkásságának köszönheti Dombó helysége, hogy már 1844-dik évben egy csinos külsejü ovodát, s egy néptanodát nyert egyszerre a nélkül, hogy a nép avvagy csak egy fillérrel is adózott volna annak épitéséhez. A következett két évben már a tanitó laka is felépitteték; sőt jelennen már a tanitó fizetést is huz, de pénzalap hiánya miatt kisdedovót még nem lehetvén tartani, a lelkes pap családjával együtt ingyen teljesitik ott az ovó tisztét. Az intézet nyitva áll vallás és nemzetiségre tekintet nélkül helybeli és vidéki kisdedeknek egyiránt. A közelebb lefolyt 3 év alatt 30-on felül voltak ott vidékiek, kivált pedig feles számmal voltak a magyar nyelv megtanulása végett oda küldött oláh ajku kisdedek. 1846-dik évben már 92-en ovattak ez intézetben. Főpártfogója ennek, s az elemi tanodának kir. táblai elnök Dániel Elek ur ő nga, ki habár nem helybeli birtokos, de legnevezetesebb segedelemmel járult ezen vállalatok létesitéséhez. Mind a mellett ezen intézet további fenmaradása – mondhatni egyedül – a buzgó lelkésznek vajha minél hosszabbra terjedendő – életétől van föltételezve, és igy jövője is bizonytalan.
Egyesületünk középponti választmánya a vett értesités nyomán akkép intézkedett, hogy Nagy József ur, buzgalmának méltányos elismerése mellett, Erdélynek lelkesebbjei által is gyámolitassék egyszersmind. – Választmányi határozatból.
Staller Ferencz, egyesületi titkár.
A kisdedovó int. M. O. terjesztő egyesület választmánya kedves kötelességének ismeri figyelmeztetni mind azon ügybarátokat, kik a középponti képző intézet fölépitését 20 pftos kölcsöneikkel elősegéleni sziveskedtek, hogy f. évi julius 31-én a pesti nemzeti casinoban ismét 19 darab illynemü husz forintos kötelezvény számai fognak kisorsoltatni. Az ekként kihuzandó kötelezvények egy évi 5% kamataikkal együtt az egyesület által be fognak váltatni, a még fenmaradandó kötelezvények kamati is pedig f. évi december 31-től kezdve pénztárnok Antal Mihály ur által (borz utczában 967Boronkay-házban) ki fognak fizettetni.
Stuller Ferencz, egyesül. titkár
