Harsány hegye.
Harsány hegye.*
Az orvosok s természetvizsgálók VI-dik nagygyülésében Pécsett tartott értekezésünkre „Honunk természet-alkotta némelly nevezetességeiről földirati, földtani, s természettani tekintetben“ vonatkozólag bővebb felvilágositásul, s dr. Hölbling Miksa urnak némi feleletül tett szerény észrevételére szolgáljanak e nézeteink.
Vulcanicus vagy neptunicus alkotásu e? E hypothesis leend feloldandó vagy legalább a hihetőség fokára emelendő! – Szabad legyen tehát igénytelen nézeteinket előterjeszteni: Mielőtt ennek megfejtéséhez nyulni bátorkodjunk, szabad legyen egész földi planétánkra, következésképen hazánkra nézve is némelly természettani elveket előbocsátani: geogoniai s geologiai tekintetben egész földünk évezredek előtt felolvadt tüzi alakban létezett; s felpárolgásai a lég körét (Athmospheráját) igen nagy körben, messze az aetherben kiterjeszték; mint valószinüleg Laplace s több nagy tudós rendszereként, a chaoticus időszak után, midőn t. i. napunk rendszere, s ennek főnöke a nap, s a körüle forgó planéták magukat felolvadt elemeik condensatiója után, kevéssé összevonva centralizálták, amaz egyetlen egy – ekkoráig az égi tünemények, égi pályák elemeinek, s égi testek mozdulatainak, és forgásaiknak okait legjobban magyarázó, s a hihetőség fokára emelt hypothesis szerint – is physicai okok, s okozatok logicai következményeinél fogva elfogadhatunk! – Ezen átalános tüzi elem által történt dulást, s akkoron az eredeti granit alkotását is eszközlötte nagy tüzi epochát, s átalános nagy tüzi felolvadást követé a vizi epocha, – midőn t. i. a tüzi s vizi elem természetszülte harczba szállottak, s akkor a vizi elem a tüzi elemen viván ki a diadalt, keletkezett ama nagy vizi epocha. – Hányszor vivt meg a tüzi elem a vizi elemmel, s hányszor küzdött ismét a vizi elem a tüzi elemmel, s hol a tüzi, hol a vizi elem vivá ki a diadalt! – Ezen évezredes mély titkot, 1009mellyet mathematicai szigorusággal világra derithetni, s a nagy természet e fátyolba burkolt fenséges titkát – térben s időben valaha meghatározhatni képesek nehezen leendünk, különesen fejtegetni most itt nem czélunk. – De annyi bizonyost állithatunk, hogy a tüzi elem többször küzdött meg a vizi elemmel, s többször történt földünkre nézve epochalis tüzi, s vizi elemü rettentő viadal, s hol tüzi elemü, hol ismét vizi elemű diadal! E nagyszerű catastrophék valóságára mutatnak a földalatti legmélyebb területek változékonyságai, hol viz-szintü (horizontalis), hol rézsü (inclinatum), hol függőleges (perpendiculare) földalatti területek, s változékony anyagu érczes, kövesült, s földi ágyazatok, miszerint az özönviz által történt vizfektü területekre mutatnak, ezeknek pedig a vizfektü területekbőli, rézsu, s függőleges allásaikrai átváltoztatásuk kétségen kivül tüzi elem, s tüzi erő, s villanyos földindulások által történt dulást bizonyitják be.
Azonban a nagy természetnek e nagyszerü óvilági munkálatai által alkotott területekben nem létezik egyedül az egész öszpontosult catastrophe, melly a mostani föld alakját ujra teremthette. – Vegyük bár figyelmünkre a föld alatti területek különféle fekvéseit, figyeljünk bár a bennök megkövült organicus lényeknek különbözéseire, azonnal észre veendjük azt, hogy földünk régi tengere, nem mindig azon egynemü ásványokat sülyesztette le, valaminthogy a föld nem minden részén azon sülyesztmény található volna, mellyet a tenger meglepett volt, hanem tapasztalandjuk, hogy bizonyos arány s előmenet, (processus) mellett történtek az öshajdanban ezen változások, mellyekből, csupán az elsők valának közönségesek. Ugyanis minél régiebbek a földalatti ásványi területek, annál egyszerűbbeknek találtatnak meszsze távolságban, s minél ujabbak, annál több változásokat szenvedtek, hol tüzi, hol vizi dulások által, s változékonyságaik a higabb, vagy keményebb anyagok természetétől, s az ezeket alakitó természet chemiai munkaitól függöttek, ugy hogy ezek által uj változások egymást követték, s midőn amaz eredeti nagy tüzi catastropheben, már a földalatti villanyos s vulcanicus erők által a föld felületére különféle ásványi szerkezetü hegyek lánczai, siksági felületére pedig nemcsak egyes vulcanicus hegyek s földalatti katlanaikban kiégett vulcanok, hanem ama nagytüzi olvadás által alkotott uj gránit-sziklák, s mindennemü felolvadt kő, s ásványból alakitott, s megkeményült hegyek, tekevágatu, gyakran csucsos, gyakran hirtelen emelkedett hegyek lánczolatai, s egyes hegyek is feltolattak s alkotattak volna, azután pedig u. m. ezen vulcanicus alkotási időszak után, legyőzetvén ujra a tüzi elem a vizi elem által e neptunicus özönvizi alkotás viván ki az elsőbbségi diadalt, a föld felületét, hegyeit s völgyeit uj területekkel alakitotta, s uj neptunicus alkotást hozott volna létre, meg nem szünt e kettős tüzi s vizi küzdetem után is még a természet munkás lenni s midőn már a föld felületén a vulcanicus tüzi erő teljesen megszünvén, a neptunicus alkotás által keletkezett tengerek szétterülései a földön medreikben öszvevonultak volna, még akkor is uj tüzi s vizi földalatti küzdelem mutatkozott, még akkor is a földalatti tüzi erő által villanyos s vulcanicus földrengések következtében uj hegyek a föld felületére, s uj szigetek a tenger szinére emeltettek föl, mit még mai napig is hála az egeknek! sokkal kisebb mértékben ugyan, de mégis földrengések, tüzhányó hegyek 1010keletkeztében, s fenálló földalatti tüzi rettentő erejökben tapasztalunk, mellyek által mint nehány év előtt is történt, uj szigetek a tenger fenekéből s földünkre nézve mint uj hegyek emeltettek, más helyütt ismét sülyedések történtek, s egész hegyek öszveroskadtak, vagy épen elenyésztek! –
E kettős vulcanicus, s neptunicus ellentétben álló elemü catastrophek következtében alkottatott az egész föld legujabb alakja, miután a tüz-dulta viadal következtében az özönviz keletkezvén, a tenger, melly egész földünk nagyobb részét lepte, utoljára földünk nagy részéről eltávozott, s magát medrébe vonta, utoljára pedig azért mondatik, mivel a szigorubb vizsgálatokból kitünik, hogy organicus lények maradványai a tenger ülepedéseinek legnagyobb mélységeiben is találtatnak, midőn óvilági szárazföldi, most már ismeretlen nagy állatok vázai, s növények maradványai a legmélyebb területek közepettén találtatnak, mellyek tengeri állatok, halak, csigák s különféle tengeri növények által körülvéve, s beburkolva kövé váltak. Logicai rendben tehát következik az, hogy ama különféle természeti dulások, mellyek a föld területeit illy módon változtatták, s alakitották, nemcsak földünk némelly részeit a tenger fenekéből felemelték, hanem a tenger öblét is, mind kiterjedésére, mind helyzetére nézve megváltoztatták. – E szerint az is többször megtörtént, hogy a már szárazon levő föld része ujra a tenger martaléka lőn, vagy ujra elsülyedés vagy vizektőli meglepetés által, vagy pedig a földalatti tüz, s földindulás által részint feltolatott, s hegy alkottatott, részint pedig a területek szétomolva, s hullámzó és hajlott, majd függőleges állásra tolattak, részint pedig a föld mélyeibe, mellyek földszint voltak, sülyesztették alá, s innét lehet magyarázni a különféle hajlott, függőleges s vizfektü vagy hullámos menetü földalatti területeket, innét magyarázhatni sokszor a nagy rónaságból hirtelen felemelkedett, már első tekintettel is vulcanicus alkotást alakjukban hordó pompás hegyeinket, innét magyarázhatjuk végre, hogy a természeti küzdelmek közt voltak évezredek is, mellyeken át nyugvó volt a természet, s a föld felülete több évezreden át örvendezve élvezte a csendesb alkatás jótékony hatásait is, t. i. a fekete föld (Homos, Dammerde) alkotását! s mit most a legutóbbi természet csendes időszakában 5 ezer éven felüli megrothadt növény, s állati maradványokból 4–5 és 6 hüvelyknyi magasságban a föld felületén a tenyészetre anynyira alkalmatos fekete földet látunk s használunk, ezen fekete föld azaz előtti végtelen idő lefolyt évezredeiben egyszer már több láb magasságban alkottatott, mi természetesen a lefolyt idő sok évezredére mutat az óvilágban! Ezen igen nevezetes fölfedezés történt több helyen már a földön a legmélyebb ásatásoknál, árteziai kutaknál, sőt némelly bányákban is, hol a legnagyobb mélységekben ó világi organicus maradványokra, s több láb magasságnyi fekete földre, melly hajdan a föld felületén tenyészeti föld volt, a kutató világ álmélkodására, s a geogonia s geologia igen nagy nyereményére akadtak már! kétségen kivül van még az is, hogy e mai száraz földünk, mellyen most mi lakunk egyszer már száraz volt, s rajta állati, s növényi élet tenyészett, mellyet ismét tengerek nagy részint elboritva tartottak, mig végre azok mostani magossága, t. i: alább szállása létesült! illy sok küzdelmek tüzi, s vízi catastrophek következtében, mi a nagy természetben positivitas és negatio, meleg és hideg ellentéti polaritások, vonzó és rugó erő által történik, ugyanazon 1011nagy természet vulcanicus s neptunicus erők által alkotta s alakitotta hazánkat is, s annak egyik remek részét ns Baranyamegyét! –
Baranyamegye tehát felületén viseli az eredeti alkotás különféle hatásait, s az eddigi előzmények szerint láttuk abban sok ezer évre mutató vulcanicus alkotás müveit, láttunk abban neptunicus özön-vizi alakulásokat, s láttuk e mai békeidőszakban is a földalatti tüz maradványinak némi villanyos hatását, s chemiai munkáját – tapasztaljuk igen igen kis mértékben ugyan, s a hajdanihoz képest csak kisded irányban a földalatti tüzi elemet a vizi elemmel csak szelid harczban, s most már chemiai jótékony hatásu kisded küzdelemben létezni!
Harsány hegye geogoniáját a természet-buvár előtt jellemzi hirteleni meredeksége, s tekevágatu orma mutat ama nagy természet vulcanicus erejére, melly földalatti rettentő tüzi katlanából évezredek előtti vulcanicus időszakban felemelte azt, midőn t. i. a nagy tüz által az egész földnek minden ásványai, még az eredeti gránit is felolvadt állapotban voltak; geologiai szempontból tehát tekintve, s geognosiai elemekkel öszve egyeztetve Harsány hegyét, s vídékét 3 alkotási időszak jellemezi: 1-ső Az évezredek előtti vulcanicus alkotás, s ez alakitotta a külképen is tüz által eredeti, s mint már első tekintettel látható, vulcanicus hatásu természet nagy tüze által roncsolt s lobogva leégett felületü Harsány hegyét! 2-dik több évezred után a tüzi s vizi elem közt történt földalatti viharok után t. i. keletkezett, vagy ha bár némi cosmicus okozatok által létezett özönvizi időszak. A legutóbbi, szent-irásunk után is t. i. bizonyosan létezett noéi özön viz! – s ez miután Harsány hegyének vulcanicus alkotását lerontani, vagyis eredeti tüzroncsolta felületét ujra alakitani képes nem volt, kiterjeszté neptunicus hatását főkép a Duna mellékei s Dráva tájainak ülepedési területeire, s homokkő és mészképleteinek ülepedesei alatt alkotott roppant kőszén-telepeket, mellyeket a neptunicus alkotás a vulcanicus alkotássali harcz után, világos argumentumul szolgálható chemiai hatása által létre hozott, s mellyeket nagy hihetőséggel nemcsak Dráva s Dunamenti Baranyamegyei rónaságokon, hanem talán hazánk egész Dunamentében a jóltevő természet évezredektől fogva vegyleti munkálata alkotott, kőszén-telepeket pedig épen Baranyamegye nagy mennyiségben, de hazánk több Dunamenti tájai is mutatnak, s kivánatos, hogy midőn erdeink már szükülve, tüzi fát igen gyéren nyujthatnak, a kőszén-bányászat nagyobb gonddal üzessék, természetesen a föld mélyebb területeibe kettős haszonnal, sok helyen ereszkedvén le. – E 2-dik feljebb emlitettem özönvizi időszak némi átmeneti hegyeket is ujra alakitott, s mészkői területekkel látta el azokat, nyilásaikon behatott, s földalatti barlangokat darázs s csepző kövekkel alkotott. – Ezen alkotás jeleit látjuk Harsány hegye körül is, mellynek vonalában ama hires villányi bort termő, s Villány helységtől nevét kölcsönöző Villány hegység is, hasonló alkotással tünteti ki magát. – Igen hihető, hogy a vizözön utáni őshajdanban hazánk nagy részét tengerek boriták, s az ugynevezett fehér tenger (mare album) Baranyamegyébe is kihatott, s Harsány hegye körül a dunamenti, s drávamelléki sikságot elfoglalván, mész s homok-rétegek alatt roppant kőszéntelepeket alapitott, s a 1012hegyek aljaiba behatott kőszénbányákat, mellyekből most már némellyek használtatnak, az emberi nem örök javára kevés fáradsággal mivelendőket még évezredek előtt alkotott. Többnyire pedig a 2-dik özönvizi alkotás mutatja hatalmas müvét a gyönyörü dunamenti s drávamenti fekete földü sikság alakulásán; itt az özönvizi vizfektü ülepedéseket rétegek s területekben látjuk, s minden függőleges leásás a föld mélyébe meggyőzend bennünket arról, hogy e föld héjának alakulása a neptunicus legutóbbi alkotás hatalmas müve volt! – Még ezenfelül a 3-dik alkotási időszak van hátra előadandó, melly Harsány hegye vidékét jellemzi! –
Vizer István.
(Vége köv.)
