Logicai furcsaság.
Logicai furcsaság.
Némellyek igen megjegyzették maguknak az ok és okozat összefüggésének kigúnyolására föltalált e példabeszédét a deáknak: baculus est in angulo ergo pluet; vagy a magyarét: asszony hajtja a lovat, eső lesz.
A Hiradó is sokszor igy okoskodik, most csak az 506ik számot lássuk.
Egy hatalmas argumentum, mellyel a Hiradó be akarván bizonyitani, hogy az ipar éhhalált okoz, azt bizonyitja be, hogy nem az iparosok, hanem a földmivesek csoportonkint éhhel halnak. Lássuk:
„Anglia” (az iparüző) „a status rendkivüli megerőtetése daczára sem akadályozhatja meg, hogy csoportonkint községenkint éhen ne haljanak az emberek Irlandban.”
Tehát nem az iparüző Angliában, hanem, a földmivelő Izlandban halnak éhen az emberek?
Már bocsánat tisztelt Hiradó, hanem a földmivelés mellett semmit sem bizonyit az, ha a földmivesek éhen halnak meg, sőt igen sokat ellene. Ön az ipar ellen akar bizonyitványt felhozni, és mellette bizonyitót hoz föl. Azt mondja és vallja ugyan is önmaga, hogy az iparüző angolok erőtetik meg magukat az éhenhaló földmives ireknek nyujtandó segedelmezésben. Mellyik jobb kereset már, az ipar-e, melly bőséget idéz elő, vagy a földmivelés, melly mellett éhhel halnak?
Ez aztán logica.
Északamerikának kézmü- és gyáripara olly virágzó, hogy a szárazon csupán Angliaé mérkőzhetik vele, és még is csudálatos de szent igaz – Északamerikában senki sem hal meg éhen, ott még koldus, de még szegény sincs, sőt mindenki olly jól ruházkodik és él, mint a föld hátán sehol. De hiszen ott, hol sok munka van, szegény nem is lehet. Északamerikában a napszámos 3 ft 45 kr.–7 ft 30 kr. váltóban (3/4–1 1/2 dollárt) kereshet naponkint akkor, mikor egy pozs. mérő buza ára 2 1/2 vforint, egy font hus ára 4 váltó garas; vagy is egy napi munkájával 2–3 hétre egész családnak elegendő kenyér árát keresheti meg. – De mind a mellett hogy Északamerikában olly virágzó a gyáripar mint Angliában, a földmivelést nem nyomta el, – a mit józanon várni sem lehetett – sőt inkább a gyáriparba fektetett tőkéknek a földmivelésre azon szükséges, jó visszahatásuk volt, hogy az is olly erős és hatalmas, miszerint Európának, másik felét látja el gabonával.
1013És e hatalmas földmivelés létét a termények ott helybeni bizonyos – azaz biztositott – jó keletének köszöni, de a termékeket nem a földmivesek veszik meg, hanem igen természetesen azok, kik magok nem levén föld mivesek, a mások termesztményére szorulnak, vagy is az iparüzők. De ők is csak ugy, ha van min, ha pénzük van, pénzük akkor van, ha munkájok van, munkájok pedig van, mivel arról hogy legyen az északamerikai védegylet gondoskodott.
Oroszország (azaz hogy a czár) is nem véd-, hanem tiltó vámot vetett a külföldi iparmüvekre, s majd minden szükségeit belföldiekkel fedezvén ezek ára az országban marad, s ha Oroszország gazdag, ugy gazdagságának ez is egyik oka, mivel azon pénz terményekért ismét csak a földmivesek kezeibe jut.
És ez világosan tanusitja, hogy a műipar nemcsak nem jár éhhelhalással, – mint a Hiradó akarta, de nem tudta bebizonyitani, – hanem hogy egyedül csak ott – és sehol másutt – lehet virágzó földmivelés és, kereskedés, a hol virágzó műipar van.
Ismétlem, a földmivelők éhenhalásából a földmivelés jótékonyságát, és az ipar káros voltát, vagy a pálcza szegletben álltából esőt következtetni, – mindegy.
T. M.
