A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. gyülése.
A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. gyülése.
Soprony aug. 12. Tegnap tartatott itt Esterházy Pál hg. ő nmga elnöksége alatta magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. gyűlésének első közülése. Az azt megelőző estve ő herczegsége szivességéből rendezett és a caninoi hg meglepő megjelenése által különösen dicsőitett estvély egyesité a városi casino tágas termeiben a közelről s messziről nagy számmal összesereglett vendégeket. Ezen olly magas, állásu, és az állattan körében roppant eszközlésivel magát annyira kitüntetett fia Bonaparte Luciánnak a tegnapi napnak is nagy fényt tölcsönözött, mivel bár nem tud magyarul, még is az ülés kezdetétől végeig jelen volt, és később a közebéden is részt vett. A gyülés ezen magas látogatás által nemcsak különösen megtiszteltetve érezheti magát, hanem emelkedő virágzásának és jelentősségének zálogát is láthatja abban, ha olly tudományos sulyu férfiak mint a herczeg, a Congresso dei Scienziati disze azon megjelenni méltóságán alólinak nem tartja. Miután az ülést az elnöklő herczeg magyar nyelven megnyitotta, és Kubinyi Ágoston kir. tanácsos ur mint alelnök szinte hosszabb előadást tartott, mellyben a főherczegi alcsuthi urodalom jelentősséget 1082gazdasági tekintetben figyelmeztetőleg megemlitette és a történetileg fontos s regényes fekvése által hires visegrádi vár fentartását, illetőleg helyreállitását inditványozta, következett a Kassán s Eperjesen tartott mult évi gyülés jegyzőkönyvének felolvasása, a koszoruzott pályairatok jutalmának kiosztása és a bel s külföldről meghítt, de meg nem jelent ügyfelek válaszainak felnyitása. Ezután Töpler tr az ez évi gyülés titoknoka lépett szószékre, és Soprony városa rövid évrajzát magyar nyelven felolvasá. Ezt követte Zipser tr Zólyomból, bányászatróli felolvasásával, és Moisisowits tr és orvos Bécsből talpra esett és élcz s szeszélyben bővölködő értekezésével a magyarországi hévvizekről, mind kettő német nyelven, mire 8 hgsége az első közülést berekesztette. A gyülés most a különféle kiállitások megnézésére ment, és a városi szinház termében a természeti és régiségi gyüjteményt, a casino-épületben a valóban jeles virág- és gyümölcskiállitást, és végre a Rupprecht János-féle épületben a városi iparosok jeles készitményeit vette szemlére. Különösen pompás látvány volt a Hofer Péter kereskedő mint a párját ritkitható virágbarát mütapintata által Flora és Pomona adományinak csudaszépen rendezett gyüjteménye. Ceres és a gondüző Liaeus is illőleg voltak képviselve, és mindazok, kik ezen adományt adták, mind azok, kik olly szépen rendezték, minden dicséretet érdemelnek. A szellemi élvet berekesztő első napi lakoma drága pénzért – egy teritékre 1 ft 30 krért – minden birálaton alól állt. Itt a Kubinyi alelnök által „zoologok királyának” nevezett herczeg előadá, hogy mivel ő magyarul és németül nem tud, s minden jelenlevőrül nem teszi fel hogy olaszul tudna, azért középitőül a franczia nyelvet használja, hogy a gyülekezetnek a feletti örömét kijelenthesse, miszerint neki szerencséje lehetett egy olly nemzet tudósai öszszejövetelében 1083részt venni, melly véleménye szerint föltétlenül helyet foglal Europa legderekabb népei között. Anynyival nagyobb örömére szolgál e tudományos férfiak gyülekezetében jelen lehetni, mivel az egy olly magas állásu férfi felügyelete alatt tartatik, kiben a világ egy bevégzett chevalier, egy hasonlithatlan diplomata, egy talpig becsületes ember példányát látja és tiszteli. E pohárfelköszönést azon ohajtattal rekeszté be, hogy Magyar- és Olaszország közt a rokonszenv mind inkább mély gyökeret, verjen, és a két nemes nemzetet felbonthatlan kötelékkel kösse össze. Holnap a szakülések kezdődnek.
Aug. 13. A tegnapi állat-füvészeti szakülés igen érdekes volt. Először a caninoi hg tartott franczia nyelven értekezést az élővilág óriási galambfajáról, mellyből koponyát és lábcsontot is mutatott elő: Azután a bal és kétéltü közt középet tartó állatról értekezett, mellyet lélbe téve láttunk, s mellynél az átfurt orrlyukak, és a sziv sajátságos alkata jellemző jegyek, mellyeknél fogva inkább a halakhoz mint kétéltüekhez számláltathatnak. Ő utána Schmidt Laibachból, oda 40 évvel ezelőtt költözött fia Sopronynak, olvasott magyar értekezést a Proteus anguineus-ról, ezen közhiedelem szerint egyedül csak a sashegy üregeiben találtató állatfajról, mellyből több példányt egy üvegvizben asztalra tett. Megczáfolván előbb azon állitást, hogy az sehol másutt nem volna mint az emlitett barlangban, előadá hogy az másutt is, nevezetesen Horváthországban találtatik, azután elbeszélé azon módszert, miként bánt vele gyakrabban és mint nevelte föl, és hogy soha sem sikerült neki a párosodásnál meglepni, vagy a nőstényt viselősnek találni, minélfogva kényszerülve van azt hinni, hogy a Proteus, még nem kész, hanem csak fejlődő félben levő állat-egymi, (Hasonló jelenséget mutatnak más állatfajok is. Igy az annyira kedvelt asztali hal a süllő nem egyéb mint a létszeres képződés magasb fokozatát elfoglaló balatoni fogas.). Most fölkelt Haeckel Bécsből a világhirű haltudós, és a gyülekezetet talpra esett értekezésével örvendezteté meg a magyarországi édesvizi halakrul. Először ezen szak irodalmáról mondott valamit, aztán e szakbeli nehány iró nézeteit közlé, Petényi Salamon érdemeit a magyar haltan körül, kiemelé, ez és amaz érdekes fajról értekezett, és végre nehány ásványult hal példányát mutatá elő, melly közel Sopronyhoz a Margitféle kőbányában találtatott. – Őt követte Kollár Vincze Bécsből a cs. kir. természeti gyüjtemény őre az ugynevezett tinea pyrophagella, a gabonatár ezen legveszélyesb ellenségének derék rajzolásával. A nőstény fulánkjával egy alig észrevehető nyiladékot fur a gabnaszemen, és beletojik, melly tojások mintegy 8 hét alatt a hernyó, báb és pillangó minden változatain átmenvén az első kifejlődési fokon a gabnaszem öszves liszttartalmát fölemésztik, és mint zsuzsok elrepülvén csak ganéjokat hagyják hátra. Az értekező semmi más szert nem tud a gabnanemüek ezen ellensége ellen, mint a tőle fenyegetett gabna sietős kicséplését és megőrlését. Ezután Kubinyi Ferencz tett jelentést különféle csontfajokrul, mellyeket Petényi tudós barátjával Baranyamegye jura-meszében talált. A caninói herczeg, kinek azokat megmutatták, első pillanatra nagyobb részint madárcsontoknak nyilvánitotta, s a jelentést tevő természetvizsgáló is azon véleményhez járult. Ezután dr. Kovács Gyula Bécsből egy pompás füvészeti munkát mutatott elő, mellyet kiadni szándékozik, s előfizetésre szólitá 1084fel a jelenlevőket. Végre azon inditvány tétetett, hogy mint már az előbbi gyülések alkalmával is történt, az elnök képe az ez évi gyülésről kiadandó évkönyv előtt megjelenjék, és ahhoz a Bonaparte Luciáné is csatoltassék. Ez inditvány örömmel elfogadtatott, és a caninói hg megkéretett, hogy magát valamellyik, jelenleg Romában időző magyar képiró által vétesse le, és a képet a természetvizsgálók sopronyi gyülésében volt jelenlétének örök emlékére a nemzeti képtárba küldje be.
