Bakabánya szab. kir. bányaváros leirása.
Bakabánya szab. kir. bányaváros leirása.
Bakabánya szabad kir. bányaváros fekszik Hontmegye báti járásában – a hires Szitnahegy irányában nyugoton, két mérföldnyi távolságra Selmecztől, arany s ezüst dús hegylábon, mellytől délfelé hat mérföldnyi, egész börsönyi hegyekig tartó laposság kiterjed.
Bakabánya a szomszéd magyarok által „Németbakának” is neveztetik, emlékjeléül annak, miként itt hajdan németek, szászok laktanak, a mint ezt kedves magyar honunkbani bányamüvelés története nyilván tanusitja, de a különféle dülők, szőlőhegyek stb., eddig is fenmaradt német nevezete is azokra emlékeztet, holott most a város népességét legtöbbnyire tót, kevesebb magyar s nehány német ajku lakosok teszik, s megkülönböztetésül e várostól negyed órányira fekvő Brandorf, vagyis „Tótbaka” falvátul; németül Bugganz avvagy Pukancz, tótul Pukanecznek hivják.
1569-dik s következő években kőfalakkal keritetett be idézett év 19-dik törvényczikkelyének 12 szakasza rendeleténél fogva: Bars, Hont, Turócz, Liptó, Árva és Zólyom megyék összes költségén; kijavittattak ellenben ezen kőfalak 1578-dik évben 27. t. czikk 21. §. értelmében Turócz és Árva; továbbá 1635-ben 92. t. cz. 18. §. folytán Liptó, végre 1647-ben 153. t. cz. 16. §. szerint Hont megyék költségén, 1647. évi 143. s 1649. 49. t. cz.hez, képest a város állandó katonai őrséggel láttatott el; 1655. évi 3. t. cz. 21. §. fonalán s 1659. 4. t. cz. meghagyásánál fogva pedig 50 lovas és ugyan annyi gyalog katonát volt kénytelen a háboru ideje alatt önköltségén állandóan kiállitani; az almagyarországi 7 testvér bányavárosoknak, mellyek közé ő is tartozik, védelőbástyája lön az e tájékon duló, nevezetesen a lévai várban tanyázott törökök s egyéb (Rákóczy) ellenek ellen; bizonyos török vezérnek e falak alatti (mellyeket erdei patak folya körül) eleste emlékezetére az egészen goth izlésü katholicus templom fedele mellőli falán kőbül faragott nagy törökfő még most is látható jelenleg csak romjai látszanak e kőfalaknak, csupán egyik a belvárosba vezető ut feletti kapus bástyája tartatik fel jól karban, s czélszerüen börtönöknek használtatik.
Határának kiterjedése, holdját 1200 ölével véve 7128 hold, és 609 öl, ebből maga a város fekvése elfoglal 235 holdat, 1020 ölet. –
| Kertek burgonyásaikkal együtt | 224 h. 354 ölet |
| Szántóföldek | 945 h. 809 ölet |
| Rétek | 711 h. 1077 ölet |
közül csak nálunk vannak, s a mi
| különös, alattok bányák, üregek) | 137 h. 342 ölet |
| Közlegelő | 229 h. – ölet |
| 1085Erdők | 4533 h. – ölet |
vizrohamok által elrongált telkek,
mellyektől mindazáltal a közterhek
| viseltetnek) | 41 h. 607 ölet |
| összesen | 7128 h. 609 öl. |
Házak száma 638.
Lakosainak száma 3101, kath. 1410, evang. 1691. Férfi 1465, nő 1636, fiu 626, leány 650, pap 4, 3 katholikus, 1 evang., honoratior 26, nemes 28. – Mesterember 370, kereskedő 10, bányász 216, szénégető 85, napszámos, szolga, fuvaros.
A tulajdonképeni polgárok száma 332, ezek közül választott polgár 46.
Jelenleg egy rab sincs a börtönben. Fenyitő pereink szintugy nincsenek.
A város jövedelme átalában véve 8000 pft, kiadása 7500 pft.
Jótékony intézeteink: három vegyes vallásu elemi tanoda a fiuk számára, egy a leányokéra, s az ünnep-vasárnapi-iskola a belvárosban; az elemi tanodák fiu növendékeinek száma 137, köztük 38 kath., 99 evang. van, leányokénak 122, 25 kath., 97 evang., az ünnep-vasárnapiénak 9. 63 kath., 106 evang. – Továbbá a várostul kissé távolabb erdők közepette fekvő kül Uhliszko azaz szinutczában egy osztályu vegyes vallásu s nemü tanoda 45 növendékkel, fiu van 22, 20 kath. 2 evang., leány 23, 20 kath., 3 evang., végre majorsági hasonló tanoda 19 növendékkel, van benne 10 fiu, 9 kath., 1 evang., 9 leány 7 kath., 3 evang.
Kórház, melly inkább kath. szegényeket ápoló intézet, azonban szegény beteg utasok is bevétetnek abba valláskülönbség nélkül, tőkéje 150 vft, kezeltetik a gyámnoki hivatal által, 6 szegény gyámoltatik benne az idén; népünk igen szorgalmas, kevés szorul a közsegélyre.
Takarékpénztárunk nincsen.
Füszerárus kereskedőnk 2 van, vegyes kereskedés 1, gyógytár 1, gabonakereskedő 6.
Pálinkagyárunk van 54, sörház 1, s bányászati törőmalom, mellyekre a viz, mintegy jó félórányira hosszu mesterséges árkon, csatornán vezettetik; a hegyekből, nevezetesen elhagyatott bányákból származtatván, lám a bányák meg nem szünnek adakozni, még megvettetésök után sem; pedig nagy jótékonyság ám nagyobb folyó vizzel szükölködő határunkban az illy elhagyatott bányákbul rendesen kiszivárogni szokott patakcsa!
A város nevezetesb épületei közé tartozik a katholicus erős góth egyház; épült még 1510. évben, evangelikus egyház, ó városház „Rathhaus” tanácsháznak hivják hagyománykép, ezen épület toronyforma keskeny négy szegletes és négy emeletnyi magasságu, uj városház és a városterén fekvő csinos homlokzatu vendéglő.
Mulató intézeteink közé sorozandó leszen a tervben levő fürdő, ispotály nevü, kénkő s vas-részekből álló ásványos viz mellett épitendő; bővebben megismertette már ezen ásványos vizet Tognio Lajos orvostudor s egyetemi vegytanár ur Magyarország ásványos vizei czimü jeles munkájában; igen könnyü egészséges ivó viz ez, mellyhez lakosaink ugy hozzá szoktak, hogy ámbár a város egyik végén 1086van e bugyogó és selében bőven kifolyó kutviz, legtávolabb utczákból is folyvást oda járnak vizre csörgő korsóikkal; az idegenek kissé prüszkölnek kénköves szagátul. – E viz ivása különösen a vastag nyakuaknak, golyvásoknak ajánltatik; számtalan egyén gyökeresen kigyógyitatott már általa; nincs nekünk golyvás lakosunk! – Nálunk nem volt epemirigy, cholera, s azt többi közt e viz jótékonyságának tulajdonitják; de itták is ám a szomszéd földesurak, lakosok, czinkotai itczével, hordószámra!
Végre a város kebelében magyar gyalog polgár-had is alakul, eddig 30 vannak, egyenruhája sötét kék posztóbul készült attila és magyar nadrág, fehér kócsagu kalpag s rojtos sarkantyus topány.
