Nyilvánitás.
Nyilvánitás.
(Folytatás.)
A mult számban elősorolván azon nézeteket, mellyekkel a vizsgálat tervemet tönkre silányitni akarja; lássuk már, a most mennyiben lehetnek azok helyesek és méltányosak.
Rövid értekezésem 20 §-ban igenis a körkörös vagyis körejt boltozatra volt az egyenlet, melly a földszinti etage valóban körejtü boltozat oldalnyomásának megfelelő ellentüzőfal vastagsága nyomozására vala alkotva, még pedig az ablakok, a falbani mélyitések leszámitásával, midőn fatető alá vétetnék az épület, e volt idomlatom:
honnan x=4,41´ vagyis közelitve négy és fél lábra sült ki; de a 21. §-ban, ezen földszinti körejt boltozaton felül a fatető helyett javaslott fátlan tetőnek a két végén függő lánczvonal hajintásu boltozat ive sulyának ugyancsak az alsó boltozat fészkibe ható nyilató vonalával rendezett egyenletből nyomoztatott az ellentüző fal szükséges vastagsága, és lett x=3´; hogyha pedig a földszinti körejtü boltozat elmarad, természetesen még kisebb leendett az ellentűző vastagsága.
A vizsgálat itteni egyenletében ugy a földszinti körejt 1156boltozat, valamint az ablakok nyilásai s egyéb mélyitések elhagyvák, csak egyenlő vastagságu sima tömött falakra, egyedül a lánczhajintásba boltozott háztető oldalhatása vétetik nyomozás alá; igy a vizsgálat idomlata nem egészlen helyes, az értékek sem valóságosak. Pedig a 21. §-ban, elég világosan megmutattam, hogy ugyanazon kőrakott épitmény, melly a 20 §. körejt boltozottan fa-födél alá véletendőnek tekintetett, ha fátlan ujnemü födelemmel boritatnék, nem fogna kivánni vastagabb falakat, ekképen: Ha ugyanazon alsó boltozat fészkire még a fátlan födél oldalnyomása hatását is intézendjük, ugy annak nyilaló vonala az ellentűzőfal belső szélire fog nyomitni, s egész sulyával a gyámfalaknak segitségére leend az alsó boltozat nagy oldalnyomása legyőzésében, annyival inkább, mivel a fenti A+b +h=H kőfal fölibe és gyámfalakra még a C. kőrakatot kell feljebb huzatni, hogy a födél lejtőssége megtartassék, s a födél-ablakok elején is széldühöngésnek ellenes kőrakat huzatassék: szükséges azért ennek is becsét az egyenletbe behozni. És igy mint a 20. §. A=b´ a boltfészeknek földszinefölötti magassága, a=15. a boltozat feszitő távának fele; b=10´. az alsó körejt boltozat fészke fölötti magassága, a boltozat üre tetőpontjáig; h=1. a földszinti boltozat, hevederei és terboltozat közti kiegyenlitett vastagsága; H=b+10+1=17´ levén, ehhez még a kőfal feljebb vitelét, a födélboltozatnak hevedereit, ablakok homlok-falait, szemöldöki párkányzatot, és (a mennyiben ezek az ellentüző falon esnek) a negyed vagy szegett boltozatokat (Schilder oder Kappenwölbung) szinte kiegyengetve vevén csak azért, hogy az idomlat bonyolodása elmellőztessék, – kőfalaink feljebb rakatáse átalán itt 6´ igy c=b´, onnan H+c=17+b=23=M. átalános magasságnak tétetett; h´=3´´,25, a gerinczfödény magassága t. i. tömött állapotra szoritottan képzelve, mivel g. elhagytával az üreges födényü boltozatot olly sulyu testnek kell beszámitanunk, mint a millyen maga az ellentüző fal; f=1800, a gyámfalak közti nyilás és ablakok üre tere az egész épület hosszán átalán; f´a födelen levő ablakok nyilása tere az egész épület hosszán együve véve f´ 1000; L=330´. az épület hossza; b´=32´. a födél bubjának boltfészek fölötti magassága; k. azon háromszög magassága, melly a födél meredek sikja fölött a boltfészekből felnyuló függős és a gerinczfödény alatti vizfektűen vont vonal közt támadt, – k=b´ – (b+c+h+2,75)=32–(10+6+1+2,75)=32 – 19,75=12,25´; i. ezen három szög alapvonala, ez esetben a födél lejtős sikja 415, fok alatt vágván be a vizszintibe, a háromszög magasságával egyenlő tehát i=k= 12,25´; háromszög tere 1/2ik = 1/2k2. Ezekből következik, hogy az általam javasolt födélnek keresztszegvénye az 1 vonalig F´=ab´–2/3ab´–1/2k2=1/3ab´–1/2k2 itten F´=15,32/3–12,25/2F´=85,´ tere ez a, küzdő, a födény boltozat és hevederek átvágásának. – Minthogy azonban az ablakok nyilásai három negyed részit foglalnák el az egész épület hoszszának, azért a fönti szegvény értékét feléznünk lehet itt, hol az ablakok boltozata nyilása 1° 4´ a gyámfal 3´ széles, és igy lesz F´=1/6 a b´–1/4 k2 átalán az egész épület hosszára. Változik tehát a 20. §. idomlat: (1+m) a
1157
mellyben lánczvonalu bolthajintás bubjáni sugára itt r=6´; és ezen egyenletben (1+m) a (h+3/14b) x teszi a földszinti körejt boltoza keresztszegvényét m=1/3 részével nagyitottan, a gyámfal belső szélire való hatásával, x biczenő pontuli távval, – az ellentüző vastagságával szorozottan; – (1/6ab´–1/4k2)x, a háztető szabadon függő lánczvonalu boltozátnak átalán kiegyenlitett keresztszegvényét ugyancsak a gyámfal belső szélin nyugtában, szorozva az ellentűző fal vastagságával, mint nyugvásának a biczenő pontuli távolságával;
az ellentűző falnak földszinti fölötti tömegét vastagsága közepire való sulyosodásával, igy az ellentűző fele vastagságával szorozva egy részről tehát az ellentűző fal önállását, s a rajta nyugvó részek hatását; más részről 
a földszinti körejt boltozatnak m=1/3 rész hozzáadásával nagyitottan vett fekmentes oldalnyomását, az ellentüzőre. biczenő pontja fölötti hatása távával szorozva; és r h´ A, a fátlan tető boltozatának bubjáni sugárát a tömötté nyomasztottan vett gerincz-födény s heveder kiegyenlitett magasságával szorozva adja ennek fekmentes oldalnyomását, és ez a bolt-fészek magasságával, mint a biczenő pont fölötti távval, mellyen ezen oldalnyomás az ellentüzővel közöltetik szorozva adják a két boltozatnak fekmentes oldalnyomása működését sulyegyenben.
Idomlatunknál tehát az értékeket helyettezve lesz:
azaz három láb, mellyet a 20. §. kisütött vastagságból levonván, az 1,48´. közel egy és fél lábbal vékonyabb az én födelem alkalmazásával, mint hogyha fa alkotmányra rakott cserépzsindely jövendne fölibe.
Meg vala tehát különböztetve egyenletemben a körejt alsó és a lánczvonalu födél bolthajintás idomlata. – Hogy a vizsgálat csak a 20. §. nyomán kereste a födél oldalnyomásának megfelelő ellentűző fal vastagságát, – hogy az A értéknek nem a belső üreg vagy feszitő táv fele nagyságát = 15´, hanem az egész épületnek külső szélessége felét = 20´. lábat vette, – hogy az A értéknek, nem a szabott 6´ lábot, hanem (A+e)=22,25, lábot vett arról én nem tehetek.
De hagyjuk bár az idomlatot ugy, a mint a vizsgálat mutatja, minden kitételeiben, akkor az elsőből, mellyet fent kifejez.
1158
mivel ez az első egyenlethez képest ugy jegyeiben; mint számaiban teljesen hamis, ha tisztára hozatik, kisül + 18,886.´ majd 19 láb, de ebből sem 10 láb.
Világos tehát, hogy a vizsgálat hibázta el a dolgot, mert a fenti egyenlet egy láb és négy hüvelyk vastagságnál nagyobbat sehogy sem adhat az ellentüző vastagsága értékeül.
Illy krimiai hiba! lehetetlen, hogy előterjesztésekor első pillanatra szembe ne szökött volna, de a tekintély alkalmasint csittet rendelt, és azóta a bajai; pozsegai, n.-enyedi, pásztói, kassai két, miskolczi, beszterczei, lugosi, modori, beszterczebányai két, fejérvári, n.-szalontai rémitő tüzvészek az egeket is megrenditették, a vizsgáló birálót legkevésbé sem – és e honi üdvös találmány pang – használatlan maradt.
Bővebb kifejtésekkel az olvasó közönséget untatni nem akarom, csak egyet hozok fel: der Ungar 1842-dik év 215. szám: die erste ungarische Geverbsausstellung G. czikkéből, hol igy szól: Aber jenes Vassische Dach, und jene Kliegl’sche Setzmaschine vielleicht, werden auf ewige Zeiten Zeugniss geben, dass zur selben Zeit, wo die Ungarn die erste Donau-Brücke unter den Haenden königlich belohnter englischer Ingenieure enstand, und jeder Ungar gesalbte Worte von der Nothwendigkeit, die technische Künste und Wissenschaften zu wecken und zu pflegen im Munde führte, Ungarns eigene Kapacitaeten, um nicht zu hungern die Früchte ihrer langjaehrigen rastlosen Anstrengungen dem Auslande anbieten mussten.
Vas Imre.
(Folyt. köv.)
