Schweitz és ipari politikája.
Schweitz és ipari politikája.
Azok, kik Cobden és Peel apostolkodásának dicsőségét gondolják nevelni az által, hogy vakon rohannak tanaik után, igen gyakran és a példaidézés tekintélyével szoknak Schweitz vámpolitikájára hivatkozni, minta melly a szabad kereskedés tanait már tettleg, régóta, s iparának magas fejledése mellett alkalmazta. – Ezeknek ajánljuk Sulzberger J.-nek, Frauenfeld és Zürichben, ez idén kiadott következő czimü munkáját „Betrachtungen über die wohlthaetigen Wirkungen und Folgen der Arbeit im Allgemeinen, namentlich der Manufactur-Industrie, nmit besonderer Bezehung auf die Schweitz und ihre derzeitige commercielle Stellung zum Auslande.” Ajánljuk továbbá azt, mit e munka megismertetéseül a cseh iparegyesület organuma következőkben mond:
Az Europának majd minden országaiban bekövetkezett inség, s az evvel kapcsolatban járó lassudása megmegakadása a műipar annyi foglalkodásainak sok szót emeltetett bi zonyitására annak, mi szükséges, jutányosabb, jobb időkben ugy erősiteni a hazai munkásságot, hogy az inség évei kisebb s kevesbé káros behatást gyakoroljanak a népesség nagyobb részére. Minden intés,melly e themát csak távolról is érdeki, köszönetre méltó.
Szolgál ezek elmondására jelenleg azon körülmény, 1234miszerint Schweitzban derék férfiak, kik fájdalommal tekintenek hazájok szomoru s visszalépő állapotaira, erőteljesen lépnek föl, szóval és irásban inteni honfiaikat, törvényekről s eszközökről gondoskodniok, mik által a munkát védjék. Egy ezen vonatkozásban, teljes figyelmet igénylő munka, mellynek czimét fölebb idéztük.
Sulczberger világosan fejti meg iratában, a munka, találmányi szellem s a kézmüvességi műipar haladása mi áldásosan hatottak a bölcs kormányok alatt, és mi alacson fokán a müveltségnek maradtak veszteg azon népek, mellyek sok oldalu műipar munkás és találékony nemtőjére nem ügyelve, vagy nem ügyelhetve, tisztán a földmivelési állapotban maradtak; megmutatja továbbá Anglia miképen tudta előbb méltányolni, majd védeni industriáját, s minő, addig nem létezett eredmények következének abból, hogy Anglia, fölismérve századunk irányát, kereskedési szerződések által minden felé, és sok évekre a legtöbb előnyöket biztositotta magának s ezekre nézve igyekvék minden másokat megelőzni. – Schweitz, melly mint Anglia, szinte korán kezdé fáradhatlan munkásság által, a szárazföld minden országai fölött az elsőséget kivivni, elmulasztá a másik teendőt, t. i. munkásait, találmányait, egész iparát a gyorsan támadó verseny ellen oltalmazni. Növekedék s erős leve munkáiban csak addig, mig a szárazföld többi országainak ideje s alkalma volt szomoru háboruk által okozott balságaikból kivergődniök. De eljött az idő, mellyben mind Anglia példáját követték, hogy belföldi iparukat mind inkább és határozott vámszabályozás által kiképezzék, s a találmányokat óványokkal védjék. –Francziaország ment elől. Következtek Austria, Oroszország, Hollandia, Belgium, Spanyolország, Portugália. Lassudan megy az uton most Németország, inditatva erre a közvélemény s ennek előharczosa, List által, ki kiálta: védelem a német munkának. A tultengeri polgárisodott statusok is e rendszert követték. S igy csak Sehweitz áll védelem nélkül, kézmunkájára utasitva. Schweitz mutatja példáját a teljes szabad kereskedési állapotnak, azaz olly állapotnak, mellyben szabadsága van minden másnak, maga pedig az ország a környöskörül fönálló s átléphetlen vámsorompók közepette, fogságot szenved.
Mi lesz e fogságnak következése? A kereskedés azon czikkelyekkel, miket Schweitz kiviszen, mindinkább biztalanabb s ollyan leszen, mellyet csak a legnagyobb tökepénzesek birandanak üzni, s mind e mellett oda fog Schweitz jutni, hogy nemcsak az ő készitményei fognak a külföldi piaczokról kizáratni, hanem idegen készitmények által fognak saját piaczain saját müvei elnyomatni, mi már több czikkelyekre nézve valóban történik is. S ha még most gazdag is Schweitz: elszegényedésének be kell következnie. –
Kérjük tanulságul vétetni e mondottakat a védpolitica, s figyelmeztetésül az óványok tekintetében.
W. F.
