A két Magyarhon égaljának vázlata.
A két Magyarhon égaljának vázlata.
Nyugoti szomszédja Magyarhonnak viszont szárazföld, mellyet az Alpokból eredő hegyágak különböző irányban szeldelnek Illirhonban, Staier- és Németországokban. A hegyek mellett és között különböző térségek, és jókora nagyságu völgyek vannak. Ezen nyugoti szárazföldnek égalji jelleme nagyon különbözik a honunkkal szomszéd keleti szárazföldétől; nevezetesen azt tapasztaljuk, hogy nyugoton ugyanazon szélességben a hőmérték nagyobb mint keleten. Moskvában azon szélességben, mellyben Edinburg fekszik, a tél 15 fokkal hidegebb mint Edinburgban, tehát hidegebb mint Irhon legészakibb részében; ellenben a nyár csak 3 fokkal melegebb; hasonló nyári melege nyugoton Párisnak vagy Carlsruhenak van. Párisban épen azon szélességben, mellyben Luga fekszik, az évi közép meleg 5 fokkal nagyobb mint Lugában, s ez utolsóban a téli hideg 10 fokkal nagyobb mint Párisban, a nyári meleg mindkét helyen egyenlő levén. A meleg-viszonyok könnyebb áttekinthetése végett mind a nyugoti, mind pedig a keleti szárazföldről néhány adatokat ide iktatok.
Nyugoti szárazföld. A hőmérték cels. fokokban van kifejezve.
Közép hőmérték
| szélesség | évi | téli | nyári |
| Bordeaux | 44,50° | 13,9° | 6,1° | 21,7° |
| La Rochel | 46,9 | 11,6 | 4,2 | 19,4 |
| Genf | 46,12 | 9,7 | 1,2 | 11,9 |
| Páris | 48,50 | 10,8 | 3,3 | 18,1 |
| Brüssel | 50,51 | 10,2 | 2,5 | 18,2 |
1519Közép hőmérték
| szélesség | évi | téli | nyári |
| Berlin | 52,21 | 8,6 | – | 0,7 | 17,6 |
| Kopenhaga | 55,41 | 8,2 | – | 0,4 | 17,2 |
| Upsala | 59,52 | 5,3 | – | 3,7 | 15,1 |
| Sewastopol | 44,36 | 11,5 | – | 1,8 | 21,7 |
| Cherson | 46,28 | 9,9 | – | 3,0 | 21,5 |
| Nikolajef | 46,56 | 0,5 | – | 3,7 | 21,7 |
| Luga | 48,35 | 5,9 | - – | 6,8 | 18,0 |
| Saratow | 51,32 | 2,2 | – | 8,2 | 20,9 |
| Tambow | 52,43 | 4,9 | – | 9,2 | 15,5 |
| Kasan | 55,48 | 2,2 | – | 14,3 | 14,0 |
| Bogoslowsk | 59,45 | 0,8 | – | 19,7 | 17,2 |
Ezen adatok összehasonlitásából a legvilágosabban kitünik, mikép a nyugoti szárazföld égalja jóval melegebb, mint a keletié, és hogy kiváltképen a téli hideg azon elem, melly a keleti szárazföldön nagy erőre kap, s az évi közép meleget csökkenti. A nyári meleg a keleti szárazföldön átalában véve nagyobb, mint a nyugotin; ugy hogy nyugoti Europa végső pontjától kelet felé ugyanazon szélességi foknál a nyári meleg mind inkább nőni látszik egészen Europa legkeletibb pontjáig; azontul Ázsia belseje felé a nyári meleg megint csökken. Nertschinskben, melly szinte egy szélességi fokkal fekszik délrébb mint Berlin, a nyári meleg csak 13,9° a téli közép hideg pedig borzasztó, jelesen – 22,2°; Irkuczkban, Berlinnel egy szélességben, a téli hideg 17 fokkal nagyobb, a nyári meleg pedig 2 fokkal kisebb mint Berlinben.
A fennebbi adatok előnkbe tüntetik ugyan a vizsgálat alá vont helyek átalános égalji jellemét, de a szélsőségekről, mellyekbe kivált a keleti szárazföld égalja kicsapongani szeret, nem értesitnek. Kasanban a kéneső sokszor megfagy a szabadban, mire legalább 32 fok hideg kivántatik; s ezen borzasztó hideg még tovább délre is kiterjeszkedik. Az azovi tenger minden télen befagy a partoknál; ugyan ezen eset adja elő magát a Wolgának Caspi-tengerbe való beömlésénél; tovább északra Kasantól a Wolga october végétől egészen aprilis elejéig szüntelen jéggel van boritva.
Ha a keleti és nyugoti szárazföldek esőviszonyait öszszehasonlitjuk, azt tapasztalandjuk, hogy nyugoton az évi esőmennyiség jóval nagyobb mint keleten, ugy hogy Frankhonban szinte két annyi eső esik, mint Kasan vidékén. A hó keleten sokkal gyakoribb, és huzamosabban marad a földön, mint nyugoton; miért kelet a természet által épitett szánuton kereskedését csaknem olly gyorsan űzi mint nyugot mesterséges vasutain.
Ezen tárgyalás és összehasonlitásból, azon eredmény fejlik ki honunakra nézve, mikint azon levegő, mellyet mi nyugotról kapunk, nedvet, s következőleg esőt hozó szokott lenni, ezen kivül télben, minthogy ekkor nyugotnak magasabb hőmérték jut, levegőnk melegét emeli; nyárban pedig, épen ellenkező ok miatt, csökkenti.
A keletről jövő levegőtől következő hatást várhatunk mindenkor száritó befolyást, mit igen jellemzőleg kifejez ezen közmondás is „keleti szél utat szárazt;” minthogy a keleti szárazföld égalját a szárazság nagy mértékben bélyegzi. Télben és tavaszszal hőmérték-csökkentést; azon csipős száraz hideget, melly mintha tővel szurnák orczánkat, ugy érezteti sanyaru hatalmát, ezen keleti szárazföld szokta 1520hozzánk küldeni. Nyárban a keletről jövő levegőtől inkább hőmértékünk emelését várhatjuk, minthogy a nyári meleg keleten nagyobb, mint nyugott felé.
Összevonva már, mind azt, mit a magyarföld határairól mondottunk; ugy találjuk, hogy nyugotról és délnyugotról az Alpok keleti vége, délről a dinari havasok határozzák, és ezen szinte köralaku földnek mintegy kétharmadát keletről és északról mintegy 150 mérföldnyi hosszuságu és 15–43 mérföld szélességü kiterjedésben, földtöltéshez hasonló 2–4000 láb magas hegyfal veszi körül, mellyből különböző, jókora magasságu hegy-csucsok emelkednek fel. Ezen hegyfalat csucsaival együtt kárpátoknak nevezzük. Ennél fogva a mindjárt emlitendő magyar tér tulajdonképen csak ott áll nyiltan, hol a Duna belép, és hol belőle kifoly. –
Miután Magyarhon szomszéd országait égalji tulajdonaikkal együtt vázoltuk, s megismertük azon befolyást, mellyet honunk égalji viszonyaira gyakorolnak; tán ideje már kitüzött czélunkhoz egy lépéssel közelebb járulni és kérdeni: minők Magyarország földének körülményei, geographi viszonyai, s minő befolyást gyakorolhatnak a légköri tüneményekre, szóval: a magyar földszin minő hatással lehet az égalji viszonyok meghatározására.
Magyarhon földének külső alakja igen különböző; hegyek és rónák egymást kölcsönösen váltogatják. Azonban Magyarország földének vizsgálatánál legelébb a nagy magyar tér ötlik szemünkbe. Ezen tér nem egészen róna; hanem az ugy nevezett belföldi hegyek ketté szakitják, s a nyugati kisebb részt a keleti nagyobb résztől elválasztják. Az elválasztó hegyfal közelében hegy és tér versenyeznek egymással, s halmok és völgyek egymást kölcsönösen váltogatják.
A nyugoti kisebb tér tenger feletti magasságát, közép mértékül, Győr magasságát véve, 256 lábra lehet tenni; de ezen magasság északra a kárpátok felé növekszik, ugy hogy Ujvárosnál, hol a tér még jókora széles, 428 lábnyi magas. Noha ezen kisebb tér a Vág-vize völgyévé módosulva szinte egész Trencsin vármegyét átfutja, de a középponti karpátoktul a mellett is távol marad; mert már Trencsinből Liptóba az ut hegyeken viszen keresztül, s a liptói kis tér, melly már több mint 1200 lábnyi magasságu, s igy mintegy egyenlő emelkedésü, a kárpátokat környező térekkel, az emlitett tértől elválasztandó. Ugyan azért azt lehet mondani, hogy a nyugoti tér szelei ezen oldalról egészen el vannak rekesztve a középponti kárpátoktól; minélfogva ezen kárpáti rész a tér szelidebb égaljának kedvező befolyásától megfosztva leend, annál is inkább, mivel délről is ezen tértől különböző magas hegyek választják el. Ezen rónának legegyenesebb földje Csalóközben, Pozsony, Komárom, Győr, Mozsony vármegyék nagyobb részében van, továbbá Vasban és Sopronyban a Rebcze és Rába mellékein, hol a Staierországból becsapó hegyek szabják ki határát.
Ezen nyugoti tér csaknem egészen mivelés alatt áll, kivevén némelly részét azon tájéknak, melly Győr és Komárom közt a belföldi hegyek mellett a Dunától kezdve egészen Zala vármegyeig elterjed, s mellyen itt-ott csak sivatag homok látható. Ezen homokos, a hőmértéki nagy ingadozásnak, a könnyü melegülésnek, s épen olly könnyü hülésnek egyiránt kedvező részszel egyenes ellentétben van 1521ezen nyugoti téren hőmértékre gyakorlani szokott befolyása által a Fertőtó, a vele összeköttetésben álló Hansággal együtt Soprony és Mozsony vármegyék közt; mellyek együtt mintegy 12 mérföldet boritanak el. De Magyarhon égaljára sokkal nagyobb és eldöntőbb befolyást gyakorol.
A keleti nagyobb tér, melly mint valami nagy tenger terül el Pesttől Erdélyig, s a kárpáthegyek tövétől a Száváig, s igy ágyát mintegy 800 mérföldnyire terjesztvén Magyarhon nagy részét magában foglalja. Ezen tér tenger feletti magassága kisebb mint a nyugoti téré, és olly egyenlő, hogy rajta még halmokat is bajosan láthatni; s mint illyen terül el a tokaji és Mátra-hegyek közt is, hol még olly kevéssé emelkedik, hogy tenger feletti magassága körül belől akkora, mint Pestnél, azaz 215 láb. Tovább a Hernád mellékén még jókora szélességü, és Hidas-Németinél is csak 300 láb magas, s igy 128 lábbal kisebb emelkedésü, mint a nyugoti tér Freistadtnál, Kassánál a Hernád csak olly magasságu, mint a bécsi csillagásztorony, azaz 530 láb. Kassától a szepesi térig csak 8 német mérföld van, melly alatt azonban a völgy csak gyengén emelkedik, ezen völgy a szepesi térrel Teplicz és Ganocz közt annyira összefoly, hogy a Hernád és Poprád közt még csak halom sincs. Ezen vizválasztó, melly a keleti tengerbe ömlő Poprádot választja el a fekete-tenger felé siető Hernádtól, csak 1860 lábnyi tenger szinétől számitott magassággal bir, s igy szinte minden viz-választóknál kisebb emelkedésü. Ezen körülményeknél fogva a szeleknek az érintett térről könnyü átmenete van itten a kárpátokba, s mivel ezen tér, mint látni fogjuk, akkora nyári meleggel bir, mekkorával nyugoti Europában,azon szélességben fekvő helyek nem birnak, s mekkorával csak a délibb, közép tenger-melletti országok dicsekedhetnek, igen természetesen következik, hogy a kárpátok ezen részében az égalj durvább természetét a nagy térről ide nyomuló levegő szeliditendi, s ez által a növénytenyészetre igen kedvező hatást gyakorolván, különféle növényeket dúsan hiv elő a hegyek bérczein. De más felől a Poprád táján az északi szél is szint olly könnyüséggel jut ezen vidékbe, s közli természeti tulajdonságait; ezen körülménynél fogva a Szepesség a déli és északi szelek küzdhelyévé válik, miután a déli szél a meleg levegőt oda vitte, s a hőmértéket hágtatta, majd elérkezik az északi hidegebb és nehezebb levegő, s elnyomja a melegebb és könnyebbet s viaskodása, s hirtelen eszközlött gőz-süritése által azon legmérgesebb tüneményeket hozza létre, mellyek a Szepességi gyászosan teszik nevezetessé, s mellyek roppant pusztitásaik által az 1813-ki évet a szepesiek krónikájába gyászosan beiktatták.
A magyarhoni egész tér, s igy keleti rónának nevezett része is, az ujabb képülethez (formatio) tartozik, s földjét különböző mennyiségü televénnyel (humus) párosult könnyü, vagy mezei spátmálladék tevén, nagyobb része a növénytenyésztésre igen alkalmas. De a növénynyel fedett részszel, a levegőre gyakorlott befolyás tekintetében, egyenes ellentétben állanak némelly homok-területek, mellyek ezen téren nemcsak gyakoriak, de nagy kiterjedésüek is. Igy példaul Fehér-, s még inkább Tolna- s Somogy vármegyékben sok helyeken a föld felületét sivó homok boritja, és valódi homoktengernek lehet mondani azon nagy tért, melly Vácztól kezdve Alpárig, s itt a Tisza és Duna közt, 1522Pest, Bács és Csongrádvármegyéken, s a Kis-Kunságon által csaknem a Ferenczcsatornáig terjed; illy mérföldekre terjedő homok terület az ugy nevezett Nyirség is. Ezeken kivül még számos kisebb nagyobb homok-területek vannak, ugy hogy átalában véve Magyarhon földét 700 mérföld homokterület boritja, midőn a növényekkel diszlő föld nagysága 2600 mérföldet teszen.
A különbőzö tavak, mocsárok és lápok hasonlóan nagy terjedelmü földet boritanak el, ugy hogy több mint 150 mérföldnyi vizfenék érezteti hatását levegőnkkel. –
A kárpát nevezett alatt ismeretes földtöltéshez hasonlitó begyfalak nemcsak hogy a nagy magyar tér felé különböző ágakat bocsátanak be, hanem Erdélyt egészen be is boritják, mint szintén a nyugoti és déli határhegyek is különböző ágaikkal becsapnak a nagy tér szomszéd földébe. Ezen különböző hegyágak mellett és között különböző mekkoraságu térségek és jókora völgyek vannak, mellyek a légkörre, s tüneményeire olly sajátságos hatást gyakorolnak, s az égaljra olly sajátszerü bélyeget ütnek, hogy annál fogva az itt jelenkező tünemények megkülönböztethetők és külön osztályba sorozhatók.
