Budapesti mozgalmak.
Budapesti mozgalmak.
Itt is hiba, ott is hiba, itt is rendetlenség, ott is rendetlenség. A nevelés hiánya, erkölcstelenség, másé kivánása, huzavona, igaztalanság mindenféle alakban mutogatja magát, szóval a napi események tanusitják, hogy a társadalmi viszonyokban rejlik a baj legtöbb oka, és mig ezek ki nem egyenlitetnek, mig a munka szabaddá, tiszteltté nem tétetik, addig jobbat nehezen várhatunk. De most lássuk a napi eseményeket:
A kövezetvámi haszonbérlők Fr. és K. embertelen zsarlást követnek el, a szegény embereken egy lóért 3pkr. helyett 5 pkr, egy gyümölcscsel kikötött ladikért, holott a mig a gyümölcs el nem kel, egyszer mindenkorra 4 pkrt tartozik fizetni, most naponta 10 pkr vétetik. Az illető hatóság elibe már számtalan panasz ment, s a dolog tárgyalás 1542alatt is van, de azért a bérlő urak csak folytatják huzavonáikat, s nem rég is 12 biharmegyei fuvarost hatalmasan megsarczolván, a kizsarolt öszveget csak a városkapitány kemény parancsolatjára adták vissza. De miért zsarolnak e haszonbérlők? Hja! ők azt jól tudják, hogy az igazság istenasszonyát bekötött szemmel festik, és igy a szegény ember zsarlását meg nem látja, és mivel a kendő, mellyel szeme be van kötve, fülére is lecsuszszan, a szegény ember panaszát meg nem hallja.
Az utcza-szegleteken kiraggatott hirdetések hatalmasan gondoskodnak az élelmi szerek olcsóságáról, azaz hatalmasan tiltják az élelmi szerek elővásárlását, de mivel a hirdetések szuronyos drabantokká, s ajándék el nem fogadó biztosokká nem válhatnak, a falról le nem ugrálhatnak, s a város végire ki nem sétálhatnak, azért a kofák, hentesek, szalámisok stb. nagyban üzik az elővásárlást, arra akarván a közönséget szoritani, hogy csak tőlök vegyen. Igy a melly sertéshus fontját a vidékiektől 14–16 kron meg lehetett kapni; azzal az elővásárlók 22 kron kedveskednek a közönségnek. Különben az elővásárlók menthetők, mert kicsiben csak a Budapesti Hiradó dohánymonopoliumát akarják követni; menthetők továbbá azért is, mert az elővásárlók szinte jól tudják, hogy nálunk a törvények, szabályok, rendeletek csak azért hozatnak meg, hogy meglegyenek, nem azért hogy megtartassanak. A törvény-, szabályhozás már maga is sok erő, fáradságba kerül, és ki volna az, a ki igazságosan kivánhatná, hogy megtartása s tartatására még ujabb erő s fáradság forditassék, és ki volna azon vakmerő ki az illetőket az ujitás bünével megakarna ismertetni, s a régi szokásban, t. i. az elővásárlás bitorlott jogában háborgatni. Maradjunk a régi slandrian mellett; a rendőrség néha ugy is megmutatja, hogy tudná mit kellene tenni; a hatóság más fontos dolgokkal van elfoglalva – ez a közönségnek elég, és egye drágán, a mit olcsón is kaphatna.
Mióta a husára 17 krra emeltetett, ha szegényebb sorsu ember félfont hust vesz, és, érte 2 vgarast s 1 pkrt fizet, a mészárosok tőle ezen 8 1/2 krt el nem veszik, hanem a mészárszékből minden féle illetlenséggel elhalmazva kiutasitják; ezenkivül az emlitett idő óta a székálló legények l. fontot 32 latról 27–28 latra devalváltak, ez utóbbiért ugyan már nehány legény megfenyitetett, alázatos véleményünk szerint azonban méltatlanul, mert 1) a törvény és kir. biztossági rendeletek igaz fontot parancsolnak, a mészárosok pedig ha azt megtartanák, veszedelmes ujitók lennének s a convellens seculi labes őket is megragadná, miből a városra, sőt az egész országra nagy szerencsétlenség következnék, 2) tekintetbe kell azt is venni, hogy mióta a hus ára 17 krra emeltetett, a végelszegényedés még borzasztóbb alakban fenyegeti a mészárosokat, ugy hogy ha ők igaz fonttal mérnének, ha a szegény embertől fél font husért 9 krt nem vennének „mulhatatlanul tönkre jutnának.” – Ez ollyan igaz mint 2x2=4. És ki kivánhatja azt, hogy a mészárosok a közönség martyrjai legyenek!! – A volna még szép.
Az igazság szeretete a mészárosokrul az áporkai zabárusokra is átment, kik a zabot a zsákban nemcsak megvizezik, hogy nagyobb szemü legyen, hanem ezen felül még hetivásárokon 5–15 itczével kisebb vékával is mérik, 1543miért ugyan már közülök egy 12 pftig büntettetett; de azért erre azt mondják: a szerencse próbálva jó.
Pest megye mult közgyülése, minthogy a járásokban több lopás, rablás, történt, minden mérföldre két lovas hadnagyot, s igy öszvesen 110-et, rendelt felállitatni.
Az ürbői pusztán három lovas betyár, minthogy sokalt egy font husért 17-krt, félért pedig 9-et nem akart adni, a gulyások szeme láttára egy mészáros marhái közül 24 darab tehenet hajtott el. Ha a törvény palastja alatt is szabad lopni, miért ne volna akkor szabad a pusztán, gondolák a betyárok.
A fakereskedők kevesből sokat, s egy pár év alatt házakat akarván venni, a kir. biztossági szabályok ellenére a már itt levő fa árát fölebb kezdék emelni, miről a tanács a rendőrség által értesitetvén, határoztatott, hogy a fakereskedőknek a faár fölemelése tiltassék meg, s az ebbeli kihágás pénzbeli büntetéssel büntettessék, s a rendőrség csupán azon fának ára fölemelését engedje meg, melly ezután szállitatik ide, és annak is az ide szállitáskor árát ölenkint meghatározza. Még 40,081 3/7 öl fa van a régi ár szerint, a legdrágább 27 vft levén; evvel Pestvárosa mintegy martiusig kijöhet. Csak aztán a szabályt különféle uton s módon ki ne játszanák.
A szappan és gyertya ára a városi tanács nov. 21-én kelt rendelete által köv. határoztatott meg: 1 font fagygyu 21 kr. 1 font gyertya, 38 kr. 1 font szappan 37 krajczár mind váltóban. – Csak ezen határzatot is azon sors ne érje mint a többit, t. i. meghozatott, de nem tartatik meg.
A szépitő biztosság részéről határoztatott, hogy a Dunasoron, belvárosban, Therez- és Lipótvárosban, az utczákra kivezetett kémények, kürtök tüstént elszedessenek, 1544, s e határzat foganatositására a rendőrség már fel is szólhatott.
